szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Étlen-szomjan vár több mint száz menekült a röszkei tranzitzóna szerbiai oldalán, de már magyar területen. A magyar hatóságok nem gondoskodnak a napokig várakozó gyermekekről sem, de a helyszínen levő ENSZ-munkatársakat és a civil segítőket sem engedik a menekültkérelem beadására várók közelébe. A határátkelőhöz küldik őket, pedig csak Magyarországról Magyarországra kellene eljutniuk.

Bár a tranzitzónák Szerbia felőli oldala is magyar terület, mégsem gondoskodik a magyar állam arról az egyre több emberről, aki ott menedékkérelme beadására vár. Már naponta legalább százan várakoznak senki földjén, de szerda óta a napi 30 helyett már csak 20 fő telépését engedélyezi a tranzitzónába, emiatt viszont a várakozó tömeg egyre duzzad.

Mi nem segítünk, de más se tegye, vagy sétáljon jó nagyot

Még tüzet sem tudtak volna gyújtani a röszkei tranzitzónánál a kérelem beadására váró menedékkérők, ha civilek nem fúrnak vájatokat a földbe a kerítés alatt, hogy fát juttassanak a majdnem száz menekültnek, köztük tucatnyi gyereknek, aki napok óta arra vár, hogy a „konténerben” beadhassa menedékkérelmét. A vizet, a kekszet megpróbálták a civilek a kétméteres kerítésen keresztül átdobálni. Egy arabul is beszélő ENSZ-aktivista igyekezett elmagyarázni a kerítés túloldalán lévőknek, hogy főként a családosoknak adják az élelmiszereket. A határrendészek egy ideig tűrték, hogy civilek a határzáron keresztül dobáljanak ennivalót, de végül elküldték őket, egy munkatársuk pedig tájékoztatta a segítőket, hogy ezzel szabálytalanságot követtek el.

Az ENSZ-munkatársak érdeklődésére, hogy a civilek csomagjait segítenének-e eljuttatni a tranzitzónában dolgozók a konténerek ajtóin keresztül, szintén nemleges választ érkezett. Az élelmiszerek és takarók eljuttatásának egyetlen módja – a helyszínen tájékoztató határrendészeti munkatárs szerint – ha a segítők a határátkelőn átlépve, a szerb határrendészet engedélyével, tehát Szerbián keresztül a magyar határvonalat átlépve sétálnak magyar területre, a magyar területen megépített határzár túlsó oldalára, tehát Magyarországról Magyarországra a határátkelőn Szerbiába lépve.

Az ENSZ-szervezetet válaszra sem méltatják

A tranzitzónák működésének elindulásakor még napi 100 menedékkérő adhatta be kérelmét a zónákban, jelenleg csupán 20-an juthatnak be az eljárást megindítani. Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője nem érti, hogy a méltánytalanul kevés, korábban 30 fős limitet miért kellett a napokban tovább csökkenteni. (Erről hivatalos tájékoztatást még nem kapott a szervezet, a helyszínen dolgozó munkatársaitól kapta az infromációt.)  

Simon Ernő szerint a magyar hatóságoknak kötelességük volna a várakozók ellátása, a belépés korlátozását a tranzitzónákba pedig aggályosnak tartja. Az ENSZ-főbiztosságot válaszra sem méltatták, noha több ízben megkereste a magyar hatóságokat azzal, hogy tegyék lehetővé a tranzitzónákban tartózkodó menedékkérők nemzetközi normák szerinti ellátását, ami élelem és szállás biztosítását is jelenti. Pedig az ENSZ magyarországi szervezetének munkatársai az ellátásban is segítenének, ha erre a magyar hatóságok megkérnék őket, illetve engedélyt adnának erre. Így a menekültek legfeljebb a civilek segítségében bízhatnak, már ha azok munkáját nem akadályozzák meg a hatóságok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!