Egy törvénymódosítás szerint 30 évig titokban maradhat, mennyiből és hogyan épül például a miniszterelnök új hivatala, új vasútvonalak, pályaudvarok, repülőterek, azaz a kiemelt létesítmények - adta hírül az RTL Klub Híradója.
Pintér Sándor belügyminiszter módosítója messzebbre menne, mint az, amelyiket Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter terjesztett be a múlt héten hasonló tárgykörben. Pintér javaslata szerint terrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosíthatnák az állam, illetve a lakosság számára kiemelten fontos beruházások adatait. Így pl. nem lehetne megtudni, Orbán Viktor hivatala hány forintért költözik át a karmelita kolostor felújított épületébe. Titkosak lesznek az érintett beruházások műszaki adatai és pénzügyi hátterük is, ha az országgyűlés megszavazza az új törvényt.
Arról, hogy melyek a kiemelten fontos beruházások, a Belügyminisztérium dönthet. Ide tartozik a parlament, az Alkotmánybíróság, az állami média épülete, illetve a Magyar Nemzeti Bank, a repülőterek, az erőművek, a vízrendszer és a vasúthálózat.
A Transparency International jogvédő szervezet szerint az újabb szigorítás után már pereket sem lehet majd indítani a nyilvánosságért, nemzetbiztonsági ok ellen nem lehet a bíróságon fellépni - közölték.
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője szerint a jogszabálytervezet megfelel az alaptörvénynek.
A Belügyminisztérium hivatalos magyarázata szerint kiemelt létesítmények biztonsága nem képzelhető el egyes adatok megismerhetőségének korlátozása nélkül.
A riport adásba kerülése után a tárca külön közleményt is kiadott, eszerint a kiemelten fontos létesítmények körét szabályozó belügyminiszteri rendelet 1997. április 3-tól hatályos. Azaz Kuncze Gábor belügyminisztersége idején alkották, és azon nem változtatott belügy-, önkormányzati vagy éppen igazságügyi és rendészeti miniszterként Lamperth Mónika, Bajnai Gordon, Gyenesei István, Varga Zoltán, Petrétei József, Takács Albert, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Pintér Sándor sem.
