szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Hírlap publicistája állítja, hogy az Orbán-kormánnyal összefüggésbe hozott Ghaith Pharaonról a 444.hu leleplezőnek beállított, de valójában kármentésként megírt cikket közölt múlt héten, „minden valószínűség szerint az amerikai titkosszolgálat” megrendelésére. Bayer ugyanakkor az abban elhangzottak alapján kritizálja az Egyesült Államokat, amiért „osztja az észt korrupció ügyében” Magyarországnak.

A 444.hu csütörtök cikkében felvetették, hogy Orbán Viktorék amerikai csapdába sétálhattak bele, amikor beengedték Pharaont Magyarországra. A szaúdi származású üzletembert, bankárt egyebek mellett terrorizmus finanszírozásával, vesztegetéssel vádolják. Itthon 2014 októberében adott be vízumkérelmet, később Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez és a magyar államhoz kötődő cégekkel üzletelt. Emellett Orbán Viktor háza közelében villát vásárolt.

Aztán kiderült, hogy Pharaon enyhén szólva gyanús alak, illetve az FBI és az Interpol is körözi. A kormány egy ideig azt állította, hogy az üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, újabban viszont már csak annyit mondanak róla: már nem tartózkodik Magyarországon.

Orbán Viktor később a parlamentben a Pharaonnal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben. A 444.hu szerint ez akár igaz is lehet.

A lap szerint Pharaon a BCCI nevű bank pakisztáni alapítójának strómanja volt. A BCCI-ről a kilencvenes ével elején derült ki, hogy valójában egy bűnszervezet, vezetői fegyverkereskedelemben, nukleáris technológia kereskedelmében és drogkereskedelemben is érintettek voltak. Nemcsak bűnözők keresték a bankot, rengeteg titkosszolgálat is tartott pénzt ott. Sőt, amikor az Egyesült Államokban megindult a vizsgálat a BCCI ellen, a CIA is elismerte, hogy több nemzetközi titkos akcióját is a bankon keresztül intézte.

Van egy állítólagos magyar szál is: egy 1988-as Price Waterhouse jelentés szerint még a Magyar Nemzeti Bank is komoly összeget parkoltatott a BCCI brit irodájánál, igaz, sem a britek, sem az amerikaiak nem tudták kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Magyar Népköztársaság kormánya és a BCCI vezetői között, illetve az MNB mire használta a BCCI-nél tartott 15 millió dollárt.

A BCCI-botrányt 1991-ben a Time magazin robbantotta ki. A lap újságírói tárták fel, hogy a bank sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása volt. Emellett Pharaon és körei egyre inkább behálózták a Demokrata Pártot, de a Bush-családdal is kapcsolatban álltak – derül ki a cikkből.

Bayer: „Hát nem gyönyörű történet?”

A kormányközeli Magyar Hírlap publicistája hétfői írásának nagy részében szó szerint a 444.hu cikkét idézte, amely szerint az amerikai titkosszolgálat megrendelésére készülhetett, kármentésként. Bayer Zsolt, úgy tűnik, az abban szereplő állításokat nem vitatja, sőt következtetések von le belőle: „Ha csak ennyit tudunk, az is elegendő ahhoz, hogy bátran kijelentsük: Magyarországon a legsötétebb alakok is műkedvelő lúzerek az amerikaiakhoz képest, nálunk fegyház fokozat alatt a rabok felét azonnal haza kéne engedni” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy „ez ugyanaz az Egyesült Államok, amelyik bátran és ellentmondást nem tűrő hangon és szemrebbenés nélkül osztja az észt korrupció ügyében, és van pofája akár naponta ideröffenni, hogy nekünk mit is kellene tennünk a korrupció ellen”. 

A nagy Pharaon-sejtés

Ghaith Pharaon szaúdi milliomosnál már csak egy sejtelmesebb és rejtélyesebb dolog van, a magyar állam és az a kérdés, hogy miért és hogyan juthatott be, kaphatott vízumot a több országban körözött férfi. Elképesztő elméleteket hallottunk a kormánytól ez ügyben.

A Pharaon-üggyel kapcsolatos cikkeinket itt találják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!