Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy mit szól Orbán Viktor a PISA-teszt eredményeihez, (amelyről részletesen ebben a cikkben írtunk) tervez-e az eredmények ismeretében bármilyen változást az oktatási rendszerben, illetve nem gondolja-e úgy, hogy a magyar oktatáspolitika téves úton indult el az elmúlt hat évben, amire csak azt a rövid választ kaptuk, hogy a témával kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismerteti a kormány álláspontját, forduljunk hozzájuk.

Balog Zoltán miniszter sem szólalt meg, az oktatásért felelős Palkovics László viszont lényegében hárította a felelősséget. Azt mondta, egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyerekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modelleznek egy ilyen feladatot.

"Egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be"

- érvelt az államtitkár. Szerinte a szakgimnáziumban bevezetett komplex természettudományos tantárgy erre a problémára kifejezetten jó megoldás lenne. Arról is beszélt, a másik nemzetközi mérésen, a tantárgyi tudást vizsgáló TIMSS-en jól teljesítettek a diákok, bár ott más korosztályról van szó. Palkovics szerint a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt fontos, előbbi nélkül nincs az utóbbi sem.

Az ellenzék a miniszter távozását követeli.

Radó Péter: A csúfos PISA-bukás oka az oktatás minőségének súlyos romlása

A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta. Radó Péter oktatáskutató elemzése. Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése ( Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett.