hvg.hu: A több tízezeres CEU-s tüntetéseket látva mennyire tudja majd az új népszavazási kezdeményezéseivel újra magára vonni a figyelmet a Momentum és irányítani a közbeszédet?

Mikecz Dániel: Vélhetően egyiket sem engedi át az Nemzeti Választási Bizottság, ezért inkább az a kérdés, hogy ezzel magukra tudják-e vonni a figyelmet. Ez generálhat némi felháborodást, néhány napig lehet érdekes. A miniszterelnök újraválaszthatóságáról szóló kérdés arra alkalmas lehet, hogy igazoltnak láttassa a Momentum, hogy lám, mennyire összezár a régi elit, Orbán és Gyurcsány. De akkor sem olyan kaliberű esemény, mint amilyen a több hétig tartó NOlimpia kampány volt. Arról nem is beszélve, hogy még ha át is mennek a kérdések, akkor is sokkal nehezebb lenne összeszedniük a szükséges 200-200 ezer aláírást, mert a Momentum is a pártpolitikai térben mozog.

Mikecz Dániel

Fülöp Máté

Hvg.hu: Jó húzás a Momentum részéről a miniszterelnök újraválasztásának korlátozásával kampányolni? A népszavazási kezdeményezést gyakorlatilag Orbán és Gyurcsány ellen találták ki, de a Jobbik is bedobta már korábban ezt az ötletet.

M. D.: Arra biztosan jó lehet, hogy a különállásukat, elitellenességüket hangsúlyozzák. Ugyanakkor ennek hitelességét kikezdheti az, hogy sok momentumos családi háttere révén kapcsolódik ehhez az elithez. Az elmúlt 27 év egységes elutasítása népszerű gondolat, de azt is fel kell mérni, hogy az ilyen protesztvélemény nem jár-e azzal a következménnyel, hogy a megszólítottak még inkább bizalmatlanok lesznek a politikával szemben.

Hvg.hu: Szóval a CEU és az oktatási szabadság megvédése sem lesz az új NOlimpia?

M. D.: A CEU megvédése nem a Momentum ügye, csak felkapaszkodtak rá. Még ha a tüntetőket vizsgálva egy olyan demográfiai csoportról van is szó, ami közel áll a Momentum lehetséges szavazói bázisához. Eddig azonban a jobboldalt leszámítva egyik pártnak sem sikerült egy tiltakozási hullám élére állnia.

Hvg.hu: Mire lehet elég a NOlimpia sikere és a Momentum körüli kezdeti hype?

M. D.: Ez annak függvénye, hogy képesek-e új témákat adni a sajtónak. Ilyen szempontból a CEU-botrány nem jött kapóra a Momentumnak, mert a közvélemény nem a pártokkal foglalkozott. Sőt, még hátrányba is kerültek a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőkhöz képest, hiszen azok felszólalhattak a lex CEU vitájában. A választásokhoz közeledve sokkal több téma közül válogathat a média, így nagyobb hangzavarban kell kitűnni.

Hvg.hu: A tüntetéseket látva felmerül, hogy kik lehetnek a Momentum potenciális szavazói?

M. D.: Nehéz előre megmondani, mert nagyon széles a választék, és a Momentum frissessége a választásokig bőven elszáll. Az fog számítani, hogy ki látható, ki csinál dolgokat. Ahogy a Momentum vezetőitől hallani lehetett, az a céljuk, hogy helyi aktivista köröket hozzanak létre, akik – kicsit a Kétfarkú Kutya Párt mintájára – aztán politikai akciókkal biztosítani tudják a láthatóságot. Ez azonban azzal kockázattal jár, hogy nem alakul ki hosszú távú elköteleződés, hanem csak élményeken alapuló, rövidebb életű akcionizmus. Másrészt országgyűlési mandátum hiányában még nehezebb lesz a dolguk, ha tényleg mind a 106 körzetben akarnak jelöltet.

Hvg.hu: Feltűnő volt, hogy milyen sok fiatal volt kint az elmúlt hetek tüntetésein, nemcsak egyetemistákat, hanem gimnazista korúakat is lehetett látni a tömegben. Ők lehetnek jövőbeli Momentum-szavazók?

M. D.: Kérdés, hogy ennek a generációnak a politikai ébredése mennyire lesz tartós, vagy megmaradnak ennél a bulizós, élményközpontú tiltakozási formánál.

Hvg.hu : Az "Állítsuk meg Brüsszelt!"-plakátok átragasztása is az akcionizmus kategóriájába tartozik?

M. D.: Igen, de ha kapcsolódik hozzá politikai tartalom, akkor túlmutathat önmagán, erősebb lehet. Az orosz domainnevek felvásárlása erre utal.

Fülöp Máté

Hvg.hu: A CEU-botrány hangzavarában elsikkadt, hogy befejeződött a Momentum országjárása, amit a 266 ezer aláírás leadása után a legfontosabb feladatuknak neveztek. Több interjúban is elmondták, hogy ha 2018-ban be akarnak jutni, akkor országos hálózat kell, és hogy nem akarnak leragadni Budapesten. Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a fővároson kívül?

M. D.: Tamás Veronika kutatásaiból tudjuk, hogy helyi szinten másfajta konfliktusok vannak, mint az országos politikában: etnikai, egyes személyek körüli, településrészek közötti vagy pedig beruházásokkal kapcsolatos konfliktusok vannak. A Momentum olyan ügyeket akar megtalálni és továbbvinni, amelyeknek nincsen gazdája, tehát helyben alapból gyengébb támogatással rendelkező csoportokkal léphet szövetségre. De miért bennük bíznának? Ha elég kitartóak, akkor lehet egy olyan felhajtóerő, mint a Jobbiknál megvolt, hogy mert senki nem ment oda. Csakhogy nagy különbség, hogy a jobbikosok ott voltak helyben, nemcsak segítettek a helyieknek, hanem személyesen is ismerték őket.

Hvg.hu: Vidéken tehát eleve hátrányból indulnak. Ennek ellenére is szükség van a hálózatépítésre?

M. D.: Mást nagyon nem lehet csinálni, mert a sajtómegjelenések önmagukban nem hoznak sokat. A NOlimpia megmutatta, milyen sokat számít, hogy a Fidesznek van egy egységes médiája, az ellenzéknek meg nincs. Ahogy a népszavazás, az országjárás is egy politikai eszköz, hogy a Momentum szervezetet építsen, feladatot adjon az aktivistáknak, történjen valami. Ebből a szempontból nem kevés, ha vidéken 30-40 ember elmegy egy momentumos rendezvényre.

Hvg.hu: Akkor a helyi ügyek megtalásása lesz a Momentum új csodafegyvere?

M. D.: Elképzelés szintjén jól hangzik, hogy a helyi ügyeknek a hálózatából induljon valami, de egy ilyenfajta szerveződésre inkább alkalmasabb Gémesi György pártja, ahol polgármesterek állnak össze. Kis pártként úgy lehet sikeresen politizálni, ha 1-2 dologra koncentrálsz. A Jobbik kezdetben nem mondott többet, minthogy cigánybűnözés. Erre aztán mindent fel lehetett fűzni. Nem látszik, hogy most lenne olyan “jégtörő” ügye a Momentumnak, mint volt az olimpiaellenesség. Mondok egy példát; a Botka-féle “fizessenek a gazdagok” üzenet azért működhet, mert az már elvész, hogy hány milliárdos Mészáros Lőrinc osztaléka.

Önmagában az nem elég, hogy Orbán ellen vagyunk, és ebből a szempontból a korrupció mint tematika nem működik, mert mindenki el tudja mondani, hogy a politikusok lopnak, ehhez nem kell külön párt.

Ugyanakkor a 2018-as választás biztosan más lesz, mint 2014 volt. Az időközi választásokon az emberek megtanulták, hogy ha nem akarnak Fideszt, akkor a Jobbikra vagy az MSZP-re kell szavazniuk. Politikai cselekvés kell, és szerintem ezt a momentumosok is érzik. Fel kell tudni mutatnod, hogy egy potens politikai erő vagy. Orbán ezt csinálja, és a Nemzeti Konzultáció is erről szól. Ez áll szembe a Momentum ügyközpontú, technokrata politikájával.

Hvg.hu: Ha nem az akcionizmussal, akkor mivel lehet hosszú távú elköteleződést kialakítani?

M. D.: Jelenléttel. Olyan helyi csoportok kellenek, akik folyamatosan mutatják, hogy valami történik. Ugyanakkor a magyar választókra igaz, hogy szétválasztják az országos politikát a helyitől, más tétre helyezik. Kész Zoltán azért jutott be Veszprémből, mert azon múlott a kétharmad. Sokat számíthat az 2018-ban, hogy meg tudják-e különböztetni magukat. Ilyen szempontból jó húzás volt, hogy a 266 ezer aláírást momentumos papírba csomagolták be.

Fülöp Máté

Hvg.hu: A Momentum másik sokat hangoztatott panelje volt, hogy ők végre túllépnek a bal-jobb felosztáson.

M. D.: Az elit- és politikaellenesség mindig népszerű a választóknak. Ezzel viszont az a baj a Momentum esetében, hogy mi hozzá az üzenet? Az LMP-nek volt ilyen opciója: az ökopolitika. Orbán és a Fidesz is azt mondja, hogy nincs ideológia. A magyar érdekeket kell megvédeni.

Hvg.hu: Ha már hiányzó üzenet; lehetne a Momentum a fiatalok pártja?

M. D.: Sokszor hasonlítják a Momentum indulását az LMP-éhez. Csakhogy az LMP-nek a zöld mozgalmak révén volt társadalmi infrastruktúrája, amire támaszkodhatott. A Momentumnak ez nincs meg.

Lehetnének generációs párt, de akkor nem az egészségügy a legfontosabb, hanem a lakhatás kérdése, hogy miért duplázódtak meg az albérletárak Budapesten, vagy hogy miért olcsóbb elrepülni Berlinbe, mint elvonatozni Miskolcra.

Ezek sokkal kézzelfoghatóbb üzenetek lennének, és egy bizonyos választói körnek nagyon is létező problémák. De akkor ki merik-e mondani, hogy kell-e nekünk az Airbnb? Az ügynökakták, az egészségügy és oktatás 20 éve is téma volt, de politikai tőkét, láthatóságot és választói támogatottságot nem lehet ilyen ügyekkel szerezni.

Hvg.hu: Ezeket az ellenmondásokat a választók is érzékelik?

M. D.: Persze, és ez azért fontos, mert hatalmas különbségek vannak a választók között a tekintetben, hogy mennyire követik figyelemmel a politikát. A Fidesz ezt jól csinálja, mert van egyfajta integritás mind mondanivalóban, mind pedig szervezetileg. Sokáig a Jobbikban is ez megvolt, de szervezetileg elbizonytalanodott Vona pártja. A Momentumnak is szüksége lesz erre az integritásra.

hvg.hu: Sportszerűtlen kérdés: bejut-e a Momentum 2018-ban?

M. D.: A NOlimpia kampányban pártállástól függetlenül álltak a Momentum mellé. Ha viszont szavazatokért megy a verseny, akkor sokkal nehezebb lesz megsütni azt az új tortát, amiről Fekete-Győr András beszélt. Ha választótábort akarnak építeni, akkor ki kell találniuk, hogy ki azok az emberek, akikre támaszkodhatnak. Nem igazán látszik, hogy szerintük kik olyanok, mint ők.