Sólyom László: "Ha nem lesz kétharmad, akkor is ez megy tovább"
Több helyen erősen megcsipkedte a Fideszt a rendszerváltásról szóló előadásában Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke. Kiderült, Orbán a Cinege utcai háza udvarán, a diófa alatt közölte vele, a Fidesz őt akarja köztársasági elnöknek. Beszélt a rendszerváltás előtti kulisszatitkokról is.
Igaza van-e az ellenzéknek abban, ha nyer a Fidesz, diktatúra lesz Magyarországon? – tettük fel a kérdést Sólyom László volt köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróság első elnökének, aki a Rajk László Szakkollégium meghívására beszélt a rendszerváltás mérlegéről.
"Nem szeretem az ijesztgetéseket, hogy diktatúra meg ilyesmi, ezek rémképek. Ha kétharmad lesz, az megy tovább, ami eddig volt. Ha nem lesz kétharmad, akkor is ez megy tovább"
– mondta, hozzátéve, hogy amire kellett a kétharmad, azt már megcsinálták. Utalt arra, hogy a különböző fontos tisztségeknél – például a legfőbb ügyész esetében – hiába jár le a mandátum, a parlament kétharmad nélkül nem tud új személyt megválasztani, így marad a régi.
Később visszakanyarodva a kérdéshez még hozzátette: "soha nem mondtam a rendszerre, hogy diktatúra". Ő azzal ért egyet, amit a Magyar Tudományos Akadémia az egyik gyűjteményében – A magyar politikai rendszer negyedszázad után – is kimondott, hogy az ország
"elment egy félautoritárius rendszer fel".
Sólyom László arról is beszélt, annak idején a fékek és egyensúlyok rendszerét építették ki – régen ugyanis mindenki félt, hogy nem győz, és ellenzéki szerepre készülve erős ellensúlyt akart. "Az a szocialista dogma volt, hogy a parlament a főhatalom, ami fölött a miniszterelnök áll." A gazdaságban állami segítséggel épül fel az új nemzeti tőkés osztály, az nyilvánvaló, hogy hol áll az ország a korrupcióban. "Egy központosított uralmi rendszer működik."
A volt államfő azt tudja, hogy listán hova szavaz, az egyéni jelölteket viszont még nem nézte át a választókerületében. A választás kimenetelét nem tudja megjósolni – bár arra, ahogy kérdésünkre válaszolt, nem úgy tűnik, mint aki ellenzéki győzelemmel kalkulál –, de azt mondta, örült Hódmezővásárhelynek.
"Az egy szép, példamutató összefogása volt annak az ellenzéknek, amelynek voltaképpen azonos volt a kiindulási pontja, és sikerült egy jó jelöltet találni. Nem hiszem, hogy ezt a példát általánosan követik majd."
Arra a kérdésre, hogy miért nem szólalt meg többször és határozottabban, miután a 2010 utáni kormányok gyakorlatilag a teljes életművét kidobták, Sólyom azt mondta, a korábban felhalmozott erkölcsi tőke a harmadik ilyen megszólalás után elpárolog.
"Álljak be korteskedni a Kétfarkú Kutya Párt mellé? Kedvelem őket, jókat nevettem a plakátjaikon. (...) A Fidesz jobban teljesít: hogy egy nemlétező ellenségtől megvédeni az országot, ilyet a kutyapárt sem tud kitalálni."
Hiába kérdezték, diplomatikusan nem mondott semmit az őt követő köztársasági elnökök és alkotmánybírósági elnökök tevékenységéről – annyit mondott, mindenki maga alkotja meg a róla élő képet –, azt azonban megjegyezte, feltűnő, hogy az Alkotmánybíróság bizonyos ügyeken – civiltörvény, CEU - milyen sokat ül. Amikor ő volt az elnök, előre készültek a Bokros-csomagra, és a beadványokat követően két héten belül már döntöttek is. Most meg "az akta intézi önmagát", a CEU meg létrehozott egy bécsi székhelyet.
"A bírósági ethosznak nem az a lényege, hogy megvárjuk, hogy történjen valami."
Orbán a diófa alatt kérte fel
Sólyom László a másfél órás előadásában – nagy nevetést kiváltva – arról is beszélt, nem összehasonlítható az Alkotmánybíróság elnöki posztja a köztársasági elnökével. "Az Alkotmánybírónak van hatalma. Ha valamit megsemmisít, az meg van semmisítve." Felidézte azt is, amíg az Alkotmánybíróságot vezette, nem kommunikáltak a többi hatalmi ággal, senki sem merte felhívni egy-egy döntés kapcsán. "Muszáj volt ezt az ethoszt behozni. Papi szabóval csináltattuk a talárt."
Elmondott egy eddig ismeretlen történetet arról, hogyan kérte fel Orbán Viktor köztársasági elnök-jelöltnek. Akkor az MSZP–SZDSZ-koalíció volt hatalmon, az MSZP Mádl Ferenc után Szili Katalint akarta elnöknek, míg az SZDSZ közölte, nem szavazzák meg. Időközben a Védegylet felvetése után értelmiségiek elkezdtek Sólyom László köztársasági elnöksége mellett kardoskodni. "A Parlament Caféban csinálták a cirkuszt." Ezt ő egy "Bertold Brecht-féle tandrámaként" fogta fel, a sajtót azzal hárította, hogy nem jelölt, majd ha az lesz, nyilatkozik.
"Békésen éltem tovább az életem, mígnem jelölt lettem."
Annyira elmérgesedett a viszony Szili kapcsán, hogy nem lehetett tudni, mi lesz. Felidézte, hogy kereste meg Orbán:
"Nagy nehezen megtalált Orbán Viktor telefonon. Azt kérdezte, itthon vagy? Mondtam, már évek óta. (Az Ab elnöki posztja után egy évre Kölnbe ment – a szerk.) Kéne beszélnünk. Jó, mondom, 200 méterre lakom, átmegyek. Ezt sem tudta."
Sólyom átment Orbánhoz a Cinege utcába, de a Fidesz elnöke a házba nem hívta be.
"Az udvaron, a diófa alatt közölte velem, éjjel úgy döntött a Fidesz elnöksége, hogy hivatalosan is engem jelölnek."
Sólyom ekkor tisztázta, hogy ő független, mire Orbán rábólintott, és elköszöntek.
"Hazaballagtam. Ezután lehetett nyilatkozni. A szavazás előtt egy telefont kaptam csak Orbán titkárnőjétől, hogy ne lepődjek meg semmin. Nem tudtam, min kell meglepődni, aztán megtudtam."
Az első fordulóban a Fidesz nem szavazott, Orbán utólag elárulta neki, azt akarták kideríteni, vannak-e átszavazók. Sólyom közölte, ha alkotmányellenes lépést tesznek, akkor ő kiszáll. És bár voltak hírek arról, hogy a későbbi fordulóban ellenőrizték a fideszesek szavazatait – a metódus után számon is kérték Sólyomot, hogy vállalta el az elnökséget –, ő nem volt ott, nem tudja. A kormánypárti többségű házbizottság pedig úgy döntött, nem volt szabálytalanság.
Aki Putyinnak is beszólt
Szerinte pozitív mérleggel zárta az elnökségét, sok törvényt küldött az Alkotmánybíróságnak, a Gyurcsány-kormány alatt kiállt a határon túli magyarok mellett, különutas külpolitikát vitt, harcolt a zöld ügyekért – felszólalt például a paksi bővítés ellen, amit szerinte nem lehet az emberek megkérdezése nélkül eldönteni –, és elmesélte, hogy szólt be a különböző vezetőknek.
Putyinnak például azt mondta, rossz helyen kopogtat, nem az elnök dönt a paksi bővítésről, de
"már megvettem a láncokat, hogy odakössem magam a kerítéshez. Nem értette a viccet."
Ifjabb Bushnak is megmondta, akármilyen terrorizmus is volt, az emberi jogokat tartsák be. "Erre furcsán nézett."
Abból a szituációból viszont ő tanult sokat, mikor a török elnöknél rákérdezett arra, mi van a kurdokkal, mire azt a választ kapta, kurdok nincsenek. Csak a vallási kisebbségken biztosítottak ugyanis védelmet. A stábjával órákat vitázott azon, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését nem sokkal követő önkormányzati választás után kimondhatja-e, hogy a miniszterelnöknek le kell mondania. Ő kimondta volna, a stábja viszont lebeszélte, így az elnök végül azt mondta, a parlament kezében van a döntés. Ebből lett aztán a bizalmi szavazás, Gyurcsány marad, mindenesetre Sólyom úgy látja, "ha csak ezt az egy beszédet mondom el, megtettem, amit egy elnöknek meg kell tennie".
Igazi életművének az Alkotmánybíróság felépítését tartja, ennek részleteiről is hosszan beszélt előadásában. "Szinte a semmiből kellett kiépíteni 5-6 év alatt azt a rendszert, ami Németországban van. A döntéseink dogmák lettek, tankönyvi tételek. Noha meglehetősen lerombolták az egészet, ez még egy nemzedéket kibír."
Ült a sámlin, és hallgatta a történelem folyását
Előadásának döntő része a rendszerváltás előkészítéséről és az oda vezető útról szólt. Azt mondta, a társadalomban a 80-as években indult érezhető mozgolódás, mikor a rendszer egyre több mindent engedett, ami a szabadság csalóka látszatával járt, csakhogy egyre többen ébredtek rá a jogaikra. A környezetvédelem (Bős-Nagymaros elleni tiltakozás), az adatvédelem (személyi szám megadásának megtagadása), illetve a lelkiismereti szabadság és az emberi jogok voltak az új témák, amelyek "jogállami érzületet hintettek el a nagyközönségben".
Létrejöttek pártok, azonban a rendszerváltás előttről fennmaradt iratok azt mutatják, az MSZMP úgy képzelte, 10-15 évig megmarad a vezető szerepe, és lesz ugyan alkotmánybíróság, de az nem vizsgálhatja felül a parlament döntéseit.
"Sokminden, ami 2010 után történt, emlékeztet a szocialista megoldásokra."
Beszélt arról, hogyan választották az Ellenzéki Kerekasztal képviselőjévé. Önszorgalomból ment az ELTE egyik szemináriumi szobájában összegyűlő ellenzéki pártok képviselőit hallgatni. "Engem nem küldött senki, de hallottam a történelem szárnycsapásait, beültem hallgatózni. Nem voltam olyan távol, az MDF és a Független Jogászfórum elnökségi tagja is voltam. Leültem egy sámlira a sarokban és hallgattam, hogy folyik a történelem."
Mikor felmerült, tárgyalni kellene az MSZMP-vel, Magyar Bálint kitalálta, küldjenek két embert. Az akkor SZDSZ-es Tölgyessy Péter volt az egyik, ő lett a másik, azon az alapon, hogy "ott ül a sarokban és nem tartozik senkihez".
Tölgyessy volt a rossz, ő pedig a jó zsaru, az állampárt pedig annyira nem vette komolyan az egészet, hogy fiatal munkatársakat küldött a menzaszerű asztalnál folyó megbeszélésekre. Arról is beszélt, az MSZMP Pozsgay Imrét akarta köztársasági elnöknek, és megdöbbentette, hogy külföldön is ezt szerették volna, mert nem akartak felfordulást. Felidézte azt is, hogy Orbán milyen jót tett a kerekasztal tárgyalásokon a radikalizmusával, és azt is, milyen konfliktusok voltak az MDF és az SZDSZ között. Azt például megsúgta neki egy liberális politikus, a köztársasági elnök-választás ügyéből azért kezdeményeznek népszavazást, hogy láthatóvá váljanak. De beszámolt több lejáratásról is, például mikor a liberálisok antiszemitának állították be az MDF-et, amelyet így elkerült az aktuális amerikai delegáció.
Sólyom László a beszédében azt is mondta, a régi rendszerek mindig hosszan túlélnek.
"Ahogy mi is kihalunk, akkor lesz vége a szocializmusnak, a Kádár-rendszernek. Nem sok van vissza, nyugodjanak meg" – viccelődött Sólyom László.
A teljes beszélgetést a 24.hu élőben közvetítette.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
