Révész Sándor
Révész Sándor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ma van Nagyboldogasszony napja. Hetven éve ekkor ért véget a Mindszenty József által meghirdetett Mária-év, amelynek zárására a kommunisták mindent megtettek, amit az elején még tagadtak. Ha egy ország kormányzói így járnak el, akkor számítani és figyelmeztetni kell arra, hogy a jövőben is megteszik, amit a jelenben tagadnak.

Augusztus tizenötödikén ünneplik a katolikusok Nagyboldogasszony napját. Ekkor távozott a földi létből Mária is, meg az országát néki felajánló első magyar király is. Hetven évvel ezelőtt, 1948-ban Nagyboldogasszony napja kicsit más volt, mint a többi. Két hónappal korábban államosították az egyházi iskolákat. Öt hónappal korábban rendelték el, hogy Nagyboldogasszony napja (és néhány további katolikus ünnep) azon túl ne legyen munkaszüneti nap. Az a nap mégis munkaszüneti lett. Mert vasárnapra esett. Ezen a napon zárult le az 1947 Nagyboldogasszony napján elkezdődött Mária-év, melyet Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek hirdetett meg, s amely sok százezer hívőt mozgatott meg. (Aki nem ismerné, a cikk cime egy sor a katolikus magyarok Kölcsey Himnusza előtti egyik "néphimnuszából", a Boldogasszony Anyánkból.)

Ezen a napon ünnepelték a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom fennállásának kilencszázadik évfordulóját is. (Az a Szent István halála után épült templom, ahová Gellért püspököt is temették, persze már nem áll fönn, maradványai sincsenek meg, de azért annak a helynek a története mégis akkor kezdődött.) Áthozták a szintén 900 éves jubileumát ünneplő tabáni Szent Katalin-templomból Gellért püspök ereklyéit, melyeket a templom előtti Eskü (abban az évben Március 15-ére átkeresztelt) téren felállított tábori oltáron hódolásra kihelyeztek a teret betöltő hatalmas tömeg elé. Mindszenty József prédikált. Az öreg templom nevében beszélt, s felidézte kilenc évszázad emlékeit. Elérkezett a moszlimokhoz, akik nem menekültként, hanem hódítóként érkeztek ide egykoron: "De valamennyi közt az volt a legmeghatóbb élményem, amikor kettő és egynegyed századdal ennek előtte papjaim az emberi méltóság védelmére keltek a saját híveiknél. A török után maradtak itt török foglyok. 150 évi szenvedés után a török nem volt rokonszenves a magyar földön.

A plébánia területén is egyes keresztények keményen bántak a szerencsétlen foglyokkal. Papjaim védelmükre keltek; ők is Isten teremtményei, felebarátaink.

Ha fájt nekünk a magyar foglyok szenvedése, a keresztény magyarok legyenek emberségesek. Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd azt soha másnak." (Új Ember, 1948. augusztus 29.)

A Mária-év folyamán a Szabad Nép több mint száz cikkben támadta a hercegprímást többek között a náci Németország, a fasiszták és a nyilasok barátjaként. Két héttel Nagyboldogasszony napja előtt például ezt írta a Szabad Nép:

"A dolgozó parasztok észhez kaptak, rájöttek, hogy most azok éltetik Titót, akik tegnapelőtt még 'Éljen Mindszenty'-vel köszöntek egymásnak az utcán."

A Mária-év kezdetén Tito még elvtárs volt, a végén már fasiszta.

Tito irodájában 1947. október 1-én, még Sztálin képével a falon
©

Titót és Mindszentyt két dolog valóban összekötötte. Mindketten aktív és üldözött antifasiszták voltak, és mindketten a liberalizmus és a demokrácia esküdt ellenségei. Titóról ezt nyilván mindenki tudja, hiszen kommunista volt, és pártállami diktatúrát üzemeltetett a szomszédunkban haláláig. Ami pedig Mindszentyt illeti: "Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Pehm (Mindszenty) József a háború /ti. az első világháború – R.S./ előtt a hagyományos néppárti politika képviselője volt, amelynek legfontosabb elveit a politikai katolicizmus jelölte ki. Hitt a magyar állam és társadalom fennálló rendjében, amelyet – sok belső feszültsége és ellentmondása dacára is – csak nagyon óvatos reformokkal kívánt megváltoztatni. Kétségtelen, hogy e problémák és a reformok szükségességének felismerése kiemelte kortársai, a kereszténypárti politikusok és politizáló paptársai köréből. A társadalmi és szociális feszültségeket a magyar zsidóság tevékenységével magyarázta, amellyel szemben a numerus clausus elve alapján akarta pozíciókhoz juttatni és megerősíteni a keresztény társadalmat.

Antiszemita politikai programja nem vitte közelebb a nemzetiszocialista mozgalomhoz, de nem annak antidemokratikus jellege, hanem eltérő állam- és társadalomképe miatt. A vezérkultusz és az egyház közéleti szerepének korlátozása elfogadhatatlan tétel volt számára.

Hitt az egyház kulturális és nemzetnevelő szerepében, a katolikus-keresztény elvek szerinti életben. A vallásos hit határozta meg politikai nézeteit. Szerinte a politikának az a mindenkori feladata, hogy megteremtse azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyek a keresztény erkölcs keretei között megtartják – vagy ha eltévelyedett, visszavezetik oda – a társadalmat." Ez Paksy Zoltán történész egzakt leírása Mindszenty nézeteiről a Múltunk című folyóiratban. Idéz is vad antiszemita szövegeket a Mindszenty (illetve akkor még Pehm) József alapította Zalaegerszegi Újságból, amelyektől most megkíméljük az olvasót.

Mindszenty Józsefet Nagyboldogasszony 1948-as ünnepe után négy hónappal letartóztatták, megkínozták, majd hamis vádak alapján elítélték.

(Az alábbi videóban a korabeli Filmhíradó tudósítását láthatják a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésről, amelyen a Mindszenty perbefogása miatt tiltakozókat bírálta a szónok, a kommunista pártlap, a Szabad Nép akkori főszerkesztője, a főideológus Révai József.)

Rákosi Mátyás 1948 augusztus huszadikán még nemcsak az új kenyér, hanem "első királyunk, Szent István" ünnepét is ünnepelte kecskeméti beszédében (bár ez a Filmhíradó-tudósításba nem fért bele).

Egy évvel később I. István már nem volt szent, és az ünnep sem volt az övé. 1948-ban a sajtó túlnyomó része már kommunista befolyás alatt állott, és ez a túlnyomó rész annak igazolását szolgálta, hogy a katolikus egyházi vezetők, testületek elleni támadások, az egyházi intézmények túlnyomó részének államosítása, avagy felszámolása egyáltalán nem irányul a vallás, a vallásszabadság, a hit, a hitgyakorlás és a hívő emberek ellen, és nem arra szolgál, hogy az embereket a hitüktől megfossza és materialista világnézetet kényszerítsen rájuk.

A Friss Újság 1948. június másodikán feltette a kérdést:

"Ki hiszi el vajon a vallásos kisemberek milliói közül, hogy vallásellenes az a demokrácia, amely napi 400 ezer forintot ad az egyházaknak, templomait harangokkal látja el, az iskolák államosítása után is biztosítja az iskolák falán a keresztet és a kötelező hitoktatást!

Ki hiszi el, hogy az államosított iskolákban veszély fenyegeti az evangéliumi szellemet, hiszen éppen az egyházi iskolákban oktatják hittanórákon a krisztusi tanítás helyett Mindszenty demokráciaellenes és politizáló körleveleit." Ugyanebben a lapban a felháborodás legmagasabb fokán ítélték el azokat az "aljas rágalmazókat", például Melva László katolikus hitoktatót, aki azt a "rémhírt" terjesztették, hogy meg akarják szüntetni a kötelező hitoktatást.

Fulmináns cikkek tömege kárhoztatta a katolikus egyház vezetését, amiért megtiltotta a szerzetes tanároknak, tanítóknak, óvónőknek, hogy tovább tanítsanak az államosított iskolákban.

 

Cserkészek a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 1947-ben
©

Ugyanilyen szenvedéllyel óvta a sajtószabadságot a Szabad Nép 1948. augusztus 12-én "A lelkiismereti szabadság védelmében" című vezércikkében. A lap szerint Mindszenty József a sajtószabadság ellen intézett "minősíthetetlen támadást", amikor az egyházi törvénykönyvre hivatkozva kiközösítéssel fenyegette meg azokat a katolikus újságírókat, akik egyházuk vezetését támadták. "Mindszenty József közleménye a legmélyebben sérti a demokratikus jogokat, az igazság ügyét és a magyar nemzet történelmi hagyományait is, amelyekben a sajtószabadság gondolata mindig jelentős szerepet töltött be. /…/ Mindszenty József közleménye félreérthetetlenül olyan újságcikkekre vonatkozik, – többek között a Magyar Nemzet augusztus 1-i vezércikkére, – amelyek nem az egyház fejét támadják, hanem a fasiszta barbarizmus hívét." Pedig amit Mindszenty ekkor a magyar sajtószabadság ellen elkövetett, olyan, mintha a párt alapszabályára hivatkozva kizárással fenyegették volna Rákosi Mátyás pártjából azt a kommunista újságírót, aki (a Mindszentyhez hasonlóan antifasiszta) Rákosit a fasiszta barbarizmus hívének minősítette volna a sajtó nyilvánossága előtt.

1949-ben az egy évvel korábban terjesztett "aljas rémhíreknek" megfelelően megszüntették a kötelező hitoktatást az állami iskolákban.

„Az állam és az egyház elválasztásának követelése nem szocialista követelés. Ezt a legtöbb polgári demokrata országban már rég megvalósították."

Így magyarázta Rákosi Mátyás a kötelező hitoktatás eltörlését. És tárgyilag igaza volt. Az állampárt szócsövei hosszan sorolták a nyugati országok példáit, hogy azokban mennyire eltörölték már a kötelező hitoktatást. És ez is igaz volt. „A kötelező iskolai vallásoktatás olyan maradvány volt Magyarországon, amelyen más országokban már régen túljutott az iskolaügy. Az új rendelkezések megfelelnek azoknak a szabadságjogoknak, amelyeket Népköztársaságunk alkotmánya is deklarál és amelyekért hosszú századokon keresztül a magyar protestánsok küzdöttek.“ Így kommentálta az Elnöki Tanács rendeletét a reformátusok országos hetilapja, az Út. Tárgyilag feltétlenül helyesen.

(Az alábbi Filmhíradó-felvételen Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter magyarázta az iskolák államosítását.)

Ekkor az "aljas rágalmazók" azt a "rémhírt" terjesztették, hogy igyekeznek majd leszorítani a hittanra járó gyerekek számát, és nyomást gyakorolnak a szülőkre, hogy ne írassák be hittanra a gyerekeiket. Ezen "rágalmak" leleplezése végett az 1949-50-es tanév elején arra buzdították a kommunista kádereket is, hogy írassák be gyermekeiket hittanra. Fél évvel később pedig megkezdődött a nagy lemorzsolási kampány. Ekkor a káderektől már nemcsak azt várták el, hogy ne járassák a gyerekeiket hittanra, hanem azt is, hogy minél lejjebb szorítsák a hittanra járók arányát, minél inkább nehezítsék meg a beiratkozást. A hittan melletti agitáció államellenes izgatásnak minősült, olyan hitoktatókat is bebörtönöztek, akik a hittanra beiratkozott gyerekeket szedték össze, vagy csak figyelmeztették őket, hogy hittanórájuk lesz.

A hitüket gyakorló tanárokat tömegesen bocsátották el az állami iskolákból, a kántortanítók pedig csak abban az esetben taníthattak tovább, ha a kántorizálásról lemondtak.

Egy Mindszenty József által vezetett országban nem lett volna szekularizáció, tehát nem lett volna lelkiismereti szabadság, szólásszabadság, jogegyenlőség, pláne nem a zsidók számára, és nyilván nem lett volna politikai szabadság a kommunisták számára, hiszen nem tudunk róla, hogy Mindszenty József bármikor is kifogásolta volna a második világháború előtt, hogy illegalitásba szorultak a kommunisták és bebörtönözték Rákosi Mátyást és elvtársait.

 

Mindszenty József hercegprímás, bíboros Stuttgartban 1974-ben
©

Hogy az állami iskoláknak legyen domináns szerepük a közoktatásban, hogy a hitoktatás ne legyen kötelező, hogy az állami iskolák falán ne legyen se kereszt, se semmilyen vallási jelkép, hogy a katolikusok nem annyira össznépivé vált ünnepein ne legyen munkaszünet – ezt a világi demokrácia hívei csak helyeselhetik. Vélnénk. De ez nincs mindig így. Nincs olyan normája, feltétele, bevett gyakorlata a világi demokráciának, amely a demokráciát szolgálná egy antidemokratikus rendszerben. A rendszer uralkodik a részei felett.

Ha egy ország kormányzói mindig megteszik, aminek a szándékát korábban tagadták, akkor számítani és figyelmeztetni kell arra, hogy a jövőben is megteszik, amit a jelenben tagadnak.

Hetven évvel ezelőtt a nyilvánosságban gyakorlatilag nem voltak jelen azok, akik védték volna az alapvető értékeikkel szembenállók jogait és felléptek volna az őket ért sérelmekkel szemben. Ahogy például 2006-ban az emberjogi szervezetek védték a rendőri erőszakkal szemben azokat a tömegeket, amelyek ma a megsemmisítésüket pártolják.

Egyáltalán, nem voltak jelen a nyilvánosságban azok a dilemmák, paradoxonok, amelyeket az a kor drámai erővel fölvetett. Az nem az árnyaltság és a distinkciók kora volt. Még a sajtószabadság teljes felszámolása előtt sem.

Leegyszerűsített, lebutított kor volt. És jött, ami jött.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Lefoglalt irataikat követelik vissza a szcientológusok

Lefoglalt irataikat követelik vissza a szcientológusok

Kórházba került Janukovics

Kórházba került Janukovics

Út az X-Faktor döntőjéig - mi történik a háttérben? (videó)

Út az X-Faktor döntőjéig - mi történik a háttérben? (videó)

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Kockázatos lépés volt, de bejött - így nyitott a Starbucks Olaszországban

Elhunyt Princz Gábor

Elhunyt Princz Gábor

Gyurcsány irodája is megsemmisült a Teréz körúti tűzben

Gyurcsány irodája is megsemmisült a Teréz körúti tűzben