Az NGM szerint a nyugdíjasok jó része azért dolgozik, mert élvezi

„A nyugdíjasok maguk döntenek arról, hogy dolgozzanak-e: a nyugdíjas munkavállalók felmérésekben arról számoltak be, hogy a hasznosság érzésétől kezdve a közösségben való tevékenység pozitív hatásán keresztül az anyagi biztonságig, illetve az aktivitással járó hosszabb, egészségesebb életig számos okból választják a munkavállalást” – írja a HVG-nek címzett közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleményében ez a tizedik pont, a felsorolásban a HVG több cikkében a munkaerőpiaccal kapcsolatban megfogalmazott észrevételekre igyekeznek választ adni. Ami a nyugdíjasok foglalkoztatottságát illeti, egyik cikkünkben – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján – azt írtuk, hogy a 60–64 éves korcsoportba tartozó foglalkoztatottak száma a 2010-es 80 ezerről tavaly év végére 300 ezer fő közelébe emelkedett, ennek oka részben a nyugdíjkorhatár emelése.

Ugyanakkor nemcsak a 60–64 évesek közt ugrott meg a munkában állók száma, hanem a 65 év felettiek körében is.

Ma a 65 feletti, tehát még a férfiak esetében is egyértelműen nyugdíjas korosztályból mintegy 121 ezer magyar dolgozik a 2010-es 31 ezerrel szemben.

Azt vélelmeztük, hogy a többségük nem jókedvéből tölti munkával a nyugdíjas éveit, hanem azért, mert másként nem látja biztosítottnak a megélhetését. Vélelmünket az NGM közleménye egyébként alátámasztja, amennyiben a szaktárca szerint „az anyagi biztonság” az egyik motiváló tényező. Egyébként a magyar állami egészségügyi ellátórendszer állapotát szem előtt tartva a „hosszabb, egészségesebb élet” lehetősége sem független attól, hogy egy valakinek van-e annyi jövedelme, amiből megengedheti magának a magánszolgáltatások igénybe vételét.

Munkaügyi központban.

MTI / Szigetváry Zsolt

Bár a minisztérium közleményében a HVG „hangulatkeltő, rosszindulatú” cikkeiről ír, a megfogalmazott „cáfolatok” nem érintik a cikkek állításait. Például az, hogy 2010 után a munkaerőtartalék jelentős részét sikerült aktivizálni, nem mond ellent annak, hogy az elmúlt években már nem sikerült előrelépést elérni. Az, hogy „a leghátrányosabb helyzetű vármegyék foglalkoztatási szintje is jelentősen javult 2010 óta” nem mond ellent annak, hogy jelen állás szerint a munkanélküliség több megyében jelentősen meghaladja az országos átlagot.

Azt sem állította senki, hogy az idősek foglalkoztatása ne volna nemzetközi trend, vagy hogy Magyarországon az idősek foglalkoztatása kiemelkedő volna – ugyanakkor a kormánypropaganda álságos, amikor az idősek megbecsülését hirdeti, miközben a munkaerőpiaci részvételüket ösztönzi, kvázi bujtatott nyugdíjkorhatár-emelést hajt végre.