szerző:
Gergely Márton

Ismerem a magyar kormány minden érvét, és épp ezek erősítenek meg a jelentés igazában – mondta a hvg.hu kérdésére Judith Sargentini, aki nagyon bízik benne, hogy az uniós tagállamok nem nézik tovább tétlenül a magyar jogsértéseket. A holland zöldpárti képviselő nem csak a gyűlölködést érzékeli, de azon magyarok reményét is, akik az Európai Parlamenttől várnak támaszt. Sargentini azt mondja, ha jövő héten meglesz a kétharmad, akkor az egy nagyon erős üzenet a Tanács felé.

hvg.hu: Jövő héten eljön a bosszú ideje? A magyar kormány szerint a Magyarországról szóló jelentést kizárólag a reváns motiválja.

Judith Sargentini: A jelentésemet szándékosan a magyar választások után nyújtottam be az Európai Parlamentnek, hogy még véletlenül se befolyásoljam a magyar polgárok döntését. Ehhez vissza kellett tartanom a már kész szöveget. Beadtam hát a magyarországi voksolást követően, erre azt mondják Budapestről, hogy bosszút akarok állni a jelentéssel. Így is, úgy is kiforgatnák a szándékaimat. Az Európai Parlament egyszerűen mostanra jutott az eljárás ezen szakaszába.

Ez a jelentés a magyar polgárok jogait védi, hogy sokszínű demokráciában éljenek, amelyben tisztességes igazságszolgáltatás ítélkezik felettük, a tájékoztatás teljes körű, szabadon gyakorolhatják vallásukat, és nem korlátozzák a gyülekezési jogukat.

hvg.hu: De a magyar választóknak volt lehetőségük arra, hogy ítéletet mondjanak a kormányukról, és újraválasztották azt.

J. S.: Igen, a magyar kormánypártnak többsége van a parlamentben. De a parlamenti többség nem egyenértékű a demokráciával, a „győztes mindent visz” elve nem működik a jogállamban. Az európai családban bizonyos értékekhez tartjuk magunkat.

©

hvg.hu: A riportban az áll, hogy „az Európai Parlament tudomásul veszi a 2018. április 8-án tartott magyarországi országgyűlési választások eredményét”.

J. S.: Akkor még egyszer: a demokrácia szempontjából a választás olyan, mint a hab a tortán. A demokráciának lényeges eleme, de önmagában nem egyenlő a demokráciával. Nézze meg a jelentésben felsorolt 12 problémás pontot. Az alkotmányosságtól a véleménynyilvánítás szabadságáig, a korrupciótól a kisebbségek védelméig, a vallásszabadságtól a szociális jogokig. Az Európai Parlament illetékes bizottsága ezeket megvizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy Magyarországon súlyosan sérül a jogállamiság, és sérülnek a közös európai értékek.

hvg.hu: Volt valami, ami különösen megdöbbentette Magyarország kapcsán az elmúlt egyéves munka során?

J. S.: Mindenki ezt kérdezi, de én tudatosan nem emelek ki ilyet. Az ugyanis lehetőséget nyújtana arra, hogy az említett területen történő beavatkozással a magyar kormány úgy tegyen, mintha azzal mindent jóvá lehetne tenni. De nem lehet. Ami engem sokkolt, hogy 2010 óta hány nemzetközi, kormányközi szervezet adott jelentést a jogállamiságot és az alapjogokat érintő aggályokról Magyarország kapcsán. Hangot adtak a kritikájuknak, és nem történt semmi. Megdöbbent, hogy az Európai Unió eddig halogatta, hogy fellépjen ezzel szemben.

A mostani jelentéssel azt követeljük, hogy a tagállamok tegyenek valamit, és ne nézzenek félre, ahogy eddig, miközben a család egyik tagja alapvető jogokat von meg az állampolgáraitól.

hvg.hu: A magyar kormány is ismeri a Velencei Bizottság vagy az Európai Bizottság aggályait különböző törvények kapcsán, és ezek többségét hosszas jogi eljárásban rendezték is az elmúlt nyolc év során.

J. S.: Ismerem a magyar kormány érvelését, de azt hozzátenném, hogy nem csak az számít, ami a papíron áll. Én a döntések társadalmi hatásait is vizsgáltam. Nézzük például a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását! Vissza lehet emelni a korhatárt egy hosszú jogi vita végén, de ha az időközben nyugdíjazott bírókat nem veszik vissza állományba, akkor az okozott kár fennmarad. Vagy ott vannak a pártokra a kampány alatt kirótt, azok ellehetetlenülésével járó bírságok. Vissza lehet azokat is vonni a választásokat követően, de a beavatkozás a pártok versengésébe már megtörtént.

Ha a magyar kormány lép kettőt előre, majd az Európai Unió Bírósága luxemburgi döntésének hatására egy lépést hátralép, az eredeti állapotot ezzel még nem állította helyre.

hvg.hu: A magyar kormány érvelésében arra is emlékeztet, hogy számos kötelezettségszegési eljárást már lezártak.

J. S.: Igen, a magyar kormány azt állítja, hogy valamit ne kritizáljunk azért, mert az eljárást már lezárták, vagyis az ügy meg van oldva. Ezzel párhuzamosan azt is mondja, hogy a még futó eljárásokat se kritizáljuk, mert még nincs megállapodás. Talán dönteni kéne, mert a kettő érv nem lehet egyszerre érvényes. Ha engem kérdez, egy jogilag lezárt eljárás sem jelenti azt, hogy a társadalomban ne keletkezett volna addigra jóvátehetetlen kár. Ismerem a magyar kormány teljes érvelését, és épp ezek tesznek még magabiztosabbá, hogy a jelentés pontos helyzetértékelést ad. Az összes kifogásra kitér ugyanis a szöveg, amely a lehető legszikárabb, és vitathatatlan forrásokon nyugszik.

©

hvg.hu: Ez egy zöld képviselő jelentése, vagy tartalmaz néppárti elemeket is?

J. S.: Ez egy olyan csapatmunka, amelynek megállapításait néppárti képviselők szavazatával, kétharmados arányban fogadott el a parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. A jelentés ráadásul számos néppárti módosító javaslatot tartalmaz, többek között a Fideszét is.

A magyar kormánypárt képviselői nem örültek, de ami kiegészítésük segített a jelentés tényszerűségét erősíteni, azt beépítettem. Nekik nem ez volt a céljuk a módosítókkal, mégis átvettem egy részüket.

És a lengyel néppárti képviselők is hozzátették fontos észrevételeiket a szociális jogok és a női egyenlőség kapcsán. Egyébként négy másik parlamenti bizottság készített jelentést a munkánk segítése érdekében, az ő képviselőik is meglátogatták Magyarországot, és azonos álláspontra jutottak.

hvg.hu: Akkor nem is kéne Sargentini-jelentésnek nevezni?

J. S.: Sokan dolgoztak rajta, az érintett bizottságokban kétharmados támogatást kapott, de azért közben az én jelentésem is marad.

Az én nevem áll rajta, és erre büszke vagyok.

hvg.hu: Van valami, amit örömmel mondana Orbán Viktor arcába jövő héten?

J. S.: Nincsenek ilyen ambícióim. Ez nem egy tárgyalási sorozat vagy valami vita a magyar kormány és az Európai Parlament között. Ez egy EP-eljárás, amelynek keretében a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak küldünk sürgető kérést, hogy cselekedjen. Azt hozzáteszem, hogy az EP illetékeseinek még csütörtökön dönteniük kell, hogy meghívják-e Orbán Viktort a vitára, mert az Európai Parlament ilyen téren másként működik, mint a nemzeti törvényhozások, amelyekben az adott kormányoknak helyük van, ahol a tagjai felszólalnak. Az EP maga határozza meg a napirendjét, és jellemző a magyar kabinet felfogására, ahogy ezt figyelmen kívül hagyja.

hvg.hu: Ön engedné, hogy Orbán beszéljen a plenáris ülésen?

J. S.: Ezt a döntést az EP illetékes testülete hozza meg, nekem nincs hozzá közöm. Én így is, úgy is ott leszek az ülésen.

hvg.hu: Bízik abban, hogy a Néppárt is megszavazza a jelentését?

J. S.: Tételesen tudom, milyen sokan támogatják az előterjesztést a Néppárton belül. A konzervatív pártcsalád számos nemzeti delegációja aggódik a magyar jogállamiság helyzete miatt. A Benelux államok képviselőinek véleményét például jól ismerem, mivel magam is holland vagyok. De a skandinávok, az írek vagy az osztrákok is hasonlóan vélekednek.

Ha megnézem, hogy a Néppártból hányan szavazták meg a lengyel helyzetet kritizáló jelentést, akkor nehezen tudnám elfogadni, ha nem jutnának azonos következtetésre a magyar szituáció kapcsán.

hvg.hu: Ha tehát elfogadják az EP-ben a jelentést, mi következik belőle?

J. S.: Ez egy premier, ilyen eljárást még sosem folytattunk le. Ha a jelentést elfogadták, akkor a Tanács asztalára kerül a kérésünk. Nincs kialakult menetrend onnantól kezdve. De ha a parlament kétharmaddal támogatja a jelentést, az egy nagyon erős politikai üzenet a tagállamok felé, hogy cselekedjenek. Ez egy döntő pillanat Európában, mindenkinek döntenie kell, hogy megvédi-e az európai polgárok jogait, vagy tagállamok belső ügyének tekinti azok korlátozását.

hvg.hu: Nem késtek el ezzel a jelentéssel? A szöveg számos olyan törvényt kritizál, amelyeket még 2014 előtt fogadott el a magyar kormánytöbbség. Azóta kétszer nyertek választást.

J. S.: Szerintem is elkésett a jelentés, de mostanra lett megfelelő politikai szándék hozzá a parlamentben. Mi évek óta kértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy lépjen fel az ügyben. Azért azt furcsának találom, hogy a Bizottság képes volt ugyan eljárást indítani Lengyelországgal szemben, de Magyarországgal szemben nem. Nem látok más magyarázatot, mint hogy ezt a pártpolitikai hovatartozás döntötte el, vagyis hogy a Fideszt megvédte a néppárti tagság.

hvg.hu: A magyar kormánynak más magyarázata van arra, miért most történik mindez. Mert közbejött a menekültválság, amelyben Orbán képviseli a leghatározottabb álláspontot, és erre büntetésül önök elővesznek 6-7 éves, egyébként is lezárt ügyeket.

J. S.: Tudom, hogy ezt sugallják. De nézze meg: a jelentés 12 pontjából mindössze az utolsó előtti foglalkozik a migrációval. A magyar kormány által erőltetett, menekültválságról szóló vita szándékosan hivatott kitakarni mindazt, amiről ez a jelentés szól. Mi azt akarjuk elérni, hogy minden magyar polgár legyen egyenlő a törvény előtt, és nekem kötelességem ezért harcolni az Európai Parlamentben.

hvg.hu: Az időzítés másik „szépséghibája”, hogy a magyar kormány ereje az unión belül jelentősen nőtt az elmúlt évek alatt, és mára a Néppárt egy részében és a populisták között is hangadó.

J. S.: Sosem késő. Ha csendben maradunk, megadjuk magunkat, cinkossá válunk. Márpedig az Európa jövőjére is kihatással lenne. Ha egy tagállam búcsút int a plurális demokráciának, és a többi tétlen marad, akkor ez a példa terjedni fog.

hvg.hu: A magyar kormánytábornak még van egy eszköze a jelentés ellen: gyűlöletet szít mindenkivel szemben, aki részt vett az elkészítésében.

J. S.: Igen, észrevettem a jeleit, de a munkámat nem érinti.

Mindenféle meséket olvastam magamról, meg durva szitkozódásokat, én azonban nem süllyedek erre a színvonalra, és igyekszem kizárni az egészet.

hvg.hu: Voltak olyan magyarok is, akiket szívébe zárt az elmúlt év alatt?

J. S.: De hiszen itt nem Magyarországról van szó! Persze, hogy szeretem az országot, számos alkalommal jártam ott nyaralni is, és imádom a helyi borokat. Történészként foglalkoztam is ezzel a térséggel. Az utóbbi években kifejezetten sok magyar könyvet olvastam, hogy megismerjem a ragyogó kultúrát, és nemrég egy fantasztikus kiállítást láttam Amszterdamban magyar festők műveiből. És azt hadd tegyem hozzá, hogy nem csak a gyűlölködést éreztem egyes körök részéről, de azt is tudom, hogy sok magyar állampolgár vár tőlünk segítséget. Sokan szeretnék, ha az EP vagy a Tanács felkarolná az ügyüket.

©

hvg.hu: Az 1990-es demokratikus átalakulás volt a szakterülete az egyetemen. Nem érzi úgy, hogy most ellenforradalom zajlik?

J. S.: Nem vagyok boldog, ha azt látom, hogy Romániában rendőri erőt alkalmaznak tüntetők ellen, Máltán és Szlovákiában újságírók ellen követnek el merényletet, míg Lengyelország copy-paste jelleggel másolja a magyar jogállamiságot felszámoló törvényeket.

Igen, aggódom. Szerintem az Európai Unió politikusainak épp az a feladatuk, hogy megszólaljanak, és nevezzék nevükön a dolgokat. Erre kaptak felhatalmazást a választóiktól.

hvg.hu: Orbán azt mondta nemrég, hogy az 1990-es generáció most pucolja ki az 1968-as politikát Európából.

J. S.: Mikor is született Orbán?

hvg.hu: 1963-ban.

J. S.: Látja, én 1974-ben születtem. A meggyőződésem fontos része a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Tizenöt éves voltam, amikor leomlott a berlini fal, és Nelson Mandela szabadult börtönéből. Engem ezek az események határoznak meg. Amikor egyetemista voltam, kortársaim a Balkánon kényszerültek háborúba, és fiatal politikusként láttam, ahogy ezeket a sebeket már együtt próbálták begyógyítani a demokratikus intézményeken keresztül. Ezért remélem, hogy jövő májusban az európaiak elmennek szavazni, és demokratikus pártokat támogatnak. Nem akarom javasolni a paletta egyetlen szeletét sem. Mindegy, hogy konzervatív, szociáldemokrata vagy zöld pártra szavaznak, csak olyan politikai közösséget válasszanak, amelynek fontos a jogállam és a demokratikus vita.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!