Október közepén, másfél hónappal a tanévkezdés után sincs elég pedagógus az iskolákban - írja a Népszava. A lap szerint a Kleblesberg Központ (KK) által fenntartott intézményekben 1300 betöltetlen álláshely volt, az erről szóló adatokat azután kapták meg a tankerületi központoktól, hogy a KK szeptemberben azzal utasította el érdeklődésüket, hogy ők közvetlenül egyetlen iskolát sem tartanak fent, tehát kiadható adataik, statisztikáik sincsenek. 

Az összesített adatok szerint október első felében összesen 1286,85 betöltetlen pedagógus álláshely volt a tankerületek által fenntartott intézményekben. De vannak olyan tankerületek – mint például a nagykanizsai, bajai, kazincbarcikai, miskolci, mezőkövesdi, kisvárdai – ahol a tankerületi vezetők állítása szerint az adatszolgáltatás időpontjában egyetlen betöltetlen tanári álláshely sem volt. A probléma nem kerüli el a fővárost sem: a dokumentumok szerint Budapest több tankerületében is kiemelkedő a betöltetlen álláshelyek száma. A Belső-Pesti Tankerületben például 97,7 üres álláshely van.

A Népszava szerint viszont ezeket a számokat sem lehet készpénznek venni, a tankerületek ugyanis néha igencsak sajátosan tartják nyilván a betöltetlen álláshelyeket. Ha egyes tantárgyak tanóráit többlettanítással (vagyis más tanárok túlóráztatásával) nagyobb gondok nélkül meg lehet tartani, ott nem látják szükségesnek egy újabb álláshely megnyitását. Tehát ahol papíron kevesebb tanár hiányzik, ott elképzelhető, hogy a dolgozó pedagógusok óraterhelése sokkal magasabb. Ez az eljárás sok helyen oda vezet, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximumához, azaz heti 26 órához közelíthet egy tanár átlagos heti óraszáma, holott a vonatkozó rendelet alapján olyan létszámról kellene gondoskodni a fenntartónak és a munkáltatónak, amellyel az alsó határhoz, azaz heti 22 órához közeli értékre kellene kijönnie az átlagos heti óraszámnak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint viszont ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás úgy becsüli, hogy ma 30-35 százalékkal kevesebb pedagógus van a rendszerben, mint amennyinek a jogszabályok által biztosított keretek között lehetne.

A tanárlétszám meghatározásánál a jogszabályok szerint három szempontot kell figyelembe venni: a diákok heti finanszírozott foglalkoztatási időkeretét, a csoport- és osztálylétszámok átlagát, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határát, ami heti 22 órát jelent. A fenntartók azonban rendszerint egyik szempontnak sem felelnek meg

- mondta a napnak Szűcs, aki szerint ez így ugyan kevesebb pénzébe kerül az államnak, de hosszabb távon nem biztos, hogy megéri.