Benyújtották a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter. A javaslat szerint 2019. március 31-ig megválaszthatják a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét. Trócsányi László azt is bejelentette, a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul azért, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel.

A vizsgálatot a „törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődésre figyelemmel” kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok szerinte felelőtlenül már most támadják a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék.

Trócsányi László elmondta, a közigazgatási bíróság külső igazgatását az Igazságügyi Minisztérium végzi majd, vagyis

a mindenkori igazságügyi miniszter lesz a parlament előtt felelős azért, hogy független, hatékony és magas színvonalú közigazgatási bíráskodás működjön. 

A regnáló hatalom számára kényes ügyeket tárgyaló, úgynevezett közigazgatási bíróságokat a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta létrehozni, mert menet közben megszűnt kétharmados parlamenti többsége. Ezután a Fidesz megpróbálta egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó nyomán az Alkotmánybíróság akadályozta meg.

Az eredeti tervek szerint a különbíróságok hatásköröket vonnának el a már meglévőktől. Itt határozhatnának az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről. Itt dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának. És persze választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót.