Tóta W.: A hörcsög és a rókatündér

Andy Vajnának valaki elküldte a selyemzsinórt. Az együgyű kézbesítők selyemmel nem tudnak bánni, így lófej lett belőle, mire odaért, de annál érthetőbb. Egy oligarcha lelépésének Simicska után már nincs drámai értéke. Csak egy újabb jele annak, hogy van lejjebb.

A botrány látszólag a Hunyadi-film forgatókönyve miatt robbant ki, de az azóta dagadó bűnlajstromból világos, hogy nem ez a valódi ügy. Az viszont már az első csapásból látszik, mit jelent ez a magyar filmgyártásnak. A forgatókönyvvel ugyanis az a baj, hogy nincs benne elég nemzeti-keresztény pátosz, viszont szerepelnek benne más népek a magyaron kívül, a törököket pedig nem kutyafejű tatárként, hanem emberként ábrázolja. Ja és kitalált hősök vannak benne, továbbá megmásították Dugovics Tituszt, aki ööö... akiről tudjuk, hogy eleve kitalált hős, de az más.

Pedig kell a történelmi film, mert ötven éve csak az Egri csillagok van, amiben bezzeg a történetileg hiteles Gergő és Vicuska, illetve Jumurdzsák látható.

Egyszerű, de tiszta nóták

Magyarországon 1956-ot megelőzően éles viták tárgya volt az efféle debil pártosság a művészetekben, a komcsik sematizmus néven tartották számon, és tisztában voltak hátulütőivel.

Az elvárás – és a Vajna utáni vezetésnek ezt kell kiszolgálnia – a kretén nacionalista giccs, fullba tolva, kompromisszum nélkül, árvalányhajjal. Ez nyilvánvalóan senkit nem fog érdekelni külföldön, mert melldöngető-önfelmentő nackó gagyiból annyi terem a világon, hogy számolni is tereh, nemhogy nézni. Bollywood ontja az akció- és történelmi filmeket a gonosz pakisztániakról meg az indiai dicsőségről, de ott felszívja a belpiac a szemetet. Ami ebből az irányzatból nálunk valaha is kisült, az még a Kárpát-medencében is megbukott, mert unalmas, banális és béna.

Még a követelés is annyira triviális, hogy a helyi hülyék lejátszották Amerikában is nemrég. Ott az volt a hőzöngés tárgya, hogy a holdra szállásról készült produkcióban nem mutatják, ahogy leng a nemzeti lobogó. Pedig nekik az tetszene, ha lassított felvételen, hosszan bugyogna a zászló nekik, és közben a popcornba csöppenne a nyáluk tőle. Csak ott a rendező megvonta a vállát, és szarik rájuk. Az egész film Amerikát dicsőíti, nem utolsósorban azzal, hogy tartózkodik az ilyen primitív jelenetektől.

Mint ahogy Magyarország dicsősége minden olyan film, amit értenek odakint is. Ilyenből ha nem is sok, de született néhány Vajna idején.

Természetesen nem ő alkotta meg őket, hanem lehetőséget adott azoknak, akik meg tudnak csinálni egy Oscar- vagy bármilyen díjas filmet. Ezek között olyanok is vannak, akik bizony nem titkolják, hogy ellenzékiek.

Ugyanakkor állítólag Vajna azzal küldött el egy pályázót, hogy „Wass Albertre nem ad pénzt”. Bölcs döntés volt, és nemcsak azért, mert Wass Albert silány, hanem mert akkor jönnének sorban a kontárok a kasszához, ahogy megneszelnék, hogy ez a varázsszó. Ahogy a szobrászok már tele is fosták az országot Wass-szobrokkal, mert kevés önkormányzat mer nemet mondani.

Vajna valóban kétkulacsos játékot űzött. Beágyazott oligarchaként vigyorgott a tablóképen, de kreatívan gazdálkodott a kegyúrtól kapott birtokon. Sikert akart, és tudta, hogy ehhez színvonal kell. Legalábbis ahhoz a fajta sikerhez, amit ő ismert, és amit el is ért.

Természetesen ez sértődéssel és ellenségekkel jár, hiszen muszáj elküldeni egy csomó giccsiparost, aki aztán fújhatja, hogy őt azért rúgták ki a műanyag szűzanyával, mert keresztényüldözés van. Most aztán jönnek a megszomorítottak egymás után, gyűlnek a bérborzok falkába, és harapnak. Nemcsak azt hirdetik büszkén, hogy lojálisak, hanem azt is, hogy buták, mint a föld, úgyhogy nekik garantáltan nem lesz önálló gondolatuk.

Goes around, comes around

Egy mondatot csippentsünk pipettánkba a szartengerből, ami az erre kiépített csatornákon Vajna nyakába ömlik. Minden mostanában készült film rejtett magyarellenességet hordoz, fejti ki az egyik temetőbogár, bizony még a Liza, a rókatündér is. Mégpedig azzal, hogy egy fiktív Magyarországot ábrázol, ami "kimondatlanul a Magyarországról elvágyódást közvetíti a néző felé, azt, hogy itt nem jó".

Kimondatlanul!!! De mi észrevettük, elvtársak, mert kurvára éberek vagyunk! Képzelődünk, fantáziálgatunk, he? Nem tetszik a rendszer?

Fantasztikus távlatokat nyit meg az ilyenféle vádaskodás. "Szerepjátékos suhancokra csapott le a rendőrség csütörtök délután. A fiatalok azt játszották, hogy egy középkori világban varázsolnak, amivel kimondatlanul azt közvetítették, hogy Magyarországon nem jó."

Mekkorát nézett volna George Lucas, ha Ronald Reagan rányit azzal, hogy ne vágyódjon már messzi galaxisokba, mert azzal azt közvetíti, hogy Amerika szar!

De hát Rajk László ügyében sem az volt a lényeg, hogy tényleg jugoszláv kém-e, hanem hogy fel akarták kötni.

Vajnát nehéz lesz sajnálni. Bűnrészes volt a média feldúlásában, milliárdokat kapott a pénzünkből hitelként és koncesszióban. Tulajdonosként üzemeltette a gyűlöletpropaganda jelentős adóállomásait, amelyek nap mint nap csiszolták simára a magyarok agyát.

Azok a tarkopasz agyak jönnek most vele szembe, élen a legaljasabb pribékekkel, akikből csak így és itt lehet bármi, és ezt tudják. Ahogy lapjai és tévéje éveken át csinált ki megrendelésre bárkit, úgy szedik szét most őt magát, mint Dr. Moreau-t a teremtményei.

Ám Vajna után mégis marad valami. A filmtörténet Nemes-Jeles, Enyedi és Ujj Mészáros nevét jegyzi fel, de a lábjegyzetben, mint a színigazgatók és főépítészek, ott lesz a neve. Esetleg néhány anekdota Timikéről is.

A sakálok csak a csontokat hagyják hátra, meg a szarukat. Az lesz az ő emlékművük.