„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Mint azt megírtuk, a fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nemrégiben benyújtott egy "rabszolgatörvényként" elhíresült módosító javaslatot a Munka törvénykönyvéhez, amelynek lényege:
- a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke, vagyis a dolgozók túlórája,
- a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.
A szakszervezetek felháborodtak a beterjesztett javaslaton, ugyanakkor Kósa Lajos, a javaslat egyik benyújtója szerint ezzel még jobban is járnak. Kósa hétfő este az M1-en viszont azt mondta,
szerda délelőtt várja egyeztetésre a három nagy szakszervezet képviselőit.
Kósa elismerte, hogy a tervezet fogadtatása vegyes, de szerinte ha valaki érti, miről van szó, az láthatja, "amiről az ellenzék beszél, az butaság". Arról beszélt, hogy szerinte a javaslat cálja a felesleges bürokratikus rendszabályok leépítése, és szerinte emellett több pontban megerősítik azokat a törvényi garanciákat, amelyek a munkavállalókat védik. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, csak ott lehet áttérni a módosított munkaidőkeret elszámolására, ahol a kollektív szerződés megengedi.
Azt is hangoztatta, hogy kompromisszumban szeretnének megállapodni a szakszervezetekkel.
A törvényjavaslat az általunk megkérdezett szakértő szerint a modern kori rabszolgaságot szentesíti, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint viszont a német cégek örömmel fogadták a módosítást. Hétfőn egyébként az Átlátszó arról írt, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetségek éppen szeptemberben kaptak 100-100 milliót a kormánytól.
