Cseppet sem látszik enyhülni az azovi-tengeri ukrán–orosz válság. Az ukránok csak saját állampolgáraiknak engedik, hogy belépjenek a Krím félszigetre, külföldi újságírók sem kapnak erre lehetőséget. Az üzengetés folytatódik, az orosz külügyminisztérium azt nyilatkozta, az oroszok türelme fogytán, orosz területeken működő ukrán diplomáciai intézményeket is támadások érhetnek. Az orosz tévékben tévéshow-kban poénkodnak azon, hogy Ukrajnában sorok állnak a hadiállapot bevezetése miatt, elfogyott a boltokból a só – mintha az emberek háborúra készülnének.

De tényleg így van? Körbekérdeztünk ukrán forrásainknál.

A válasz röviden: nem.

MTI / EPA / Szerhij Dolzsenko

"Azt mondanám, nem sok minden történik az utcákon. Az emberek megértik, mi zajlik, hogy háborúban állunk" írja a hvg.hu-nak Gennagyij Makszak. "Volt pár elszórt tiltakozás, ami egy használt autók adójával kapcsolatos, gazdasági-politikai ügyhöz kapcsolódott. Az azovi-tengeri válsággal kapcsolatban tapasztalható némi agitáció a közösségi médiában, de a helyzet stabil." Sorban állással forrásunk nem találkozott.

Sergiy Sidorenko újságíró, elemző úgy látja, pánik nincs, aggodalom, idegesség igen, az árfolyamok zuhantak, de visszaálltak. Pár helyen volt pánikszerű bevásárlás. Nincs feszültésg az orosz és ukrán nyelvű ukránok között, szinte mindenki beszél oroszul, és szinte mindenkinek vannak orosz rokonai.

A külföldi reakciókat tekintve azt gondolja Sidorenko, némelyek többet vártak, de azért elég erősek voltak a reakciók – NATO, Kanada is élesen fogalmazott, ami viszont nagy ellenszevet váltott ki, az Szijjártó Péter nyilatkozata volt: nem említette az orosz agressziót, nem látott problémát az orosz provokációban, ez nem segít a két ország ukrán oktatási törvény miatt kialakult amúgy is feszült viszonyában. Sidorenko jelezte: az ukrán hírportálokra sokkal többen kattintanak, a saját oldalán is ötszörös a látogatottság.

Úgy tudjuk, a keleti megyékre 28-án elrendelt hadiállapot kommunikációja akadozik, sok hivatalnak mást-mást mondanak állami szervek.

AFP / Alexander Zemlianichenko

Olekszij Haran kutató, akadémikus arra hívja fel a figyelmet, hogy a NATO "ukrán bizottsága" ülést tartott, és ezt Magyarország nem akadályozta meg, ami jó. A Kyiv Post viszont azt magyarázza, ezt a bizottsági formát épp arra találták ki a NATO-n belül, hogy kikerüljék a magyar blokádot – Magyarország az oktatási törvény miatt blokkolja a magas szintű NATO- és EU-tárgyalásokat Ukrajnával. Haran ugyanakkor megjegyzi, nemrég járt Budapesten, lenyűgözte a Terror Háza, és az 56-os forradalommal kapcsolatos megemlékezések. "Az ukránok nagyon erősen együtt éreznek a magyarokkal 1956 kapcsán. Mert mi mind harcoltunk a totalitarianizmus ellen. Biztos vagyok benne, hogy a magyarok megértik az ukránok harcát a szabadságért és függetlenségért.

A magyarok jól ismerik milyen volt a szovjet propaganda, és mit művelt a KGB. Oroszországot most egy volt KGB-tiszt vezeti. A módszereik nem változtak. A propagandájuk nem változott."

Magyarország mostanában több oroszbarátnak minősíthető lépést is tett, akár az amerikaiak rovására.