szerző:
Szél Bernadett

Hogyan jön össze a családok éve a túlórák évével?

Szürreális élmény volt a minap a parlamentben a munkavállalók százezreit érintő, a munkaszervezést alapjaiban megváltoztató törvényjavaslat vitájában egy laptopjába temetkező Kósa Lajost és az üresen kongó kormánypárti padsorokat látni. Mindenféle egyeztetés nélkül dobták be a hajmeresztő javaslataikat a Ház elé, jól el is dugták a vitát az éjszakába, hogy aztán a túlórázást megelégelő levezető elnök fogja magát, és a házszabályt felrúgva, az ellenzéket elhallgattatva lezárja a vitát. Azt hiszem, a levezető elnökön kívül kevesen lehetnek ebben az országban, akik megengedhetik maguknak, hogy így reagáljanak a nekik nem tetsző túlórára, aminek a keretét éppen most akarja tovább növelni a Fidesz. Ez ellen küzdöttünk keményen éjszaka a parlamentben és ebből kerekedett olyan botrány, hogy végül a Fidesz nem tudta feltűnés nélkül végrehajtani ezt a merényletet.

Mindenesetre érdeklődve hallgattam Kósa Lajos próbálkozásait annak kimagyarázására, hogy miért is lesz jó a magyar embereknek az, ha évi 250 helyett 400 túlórát rendelhetnek el a munkáltatók az ő beleegyezésük nélkül, és ha ad absurdum három évet kell majd várni a túlóra kifizetésére. Nem kellett sokat várnom a megfejtésre. Kiderült, hogy ők csak a „fölösleges bürokratikus akadályokat” akarják eltakarítani az önkéntes túlmunka útjából. Magyarul, aki többet akar keresni, dolgozhasson többet. Ezzel több probléma is van, például az, hogy konkrétan nem ez szerepelt a beterjesztett törvényben, hiszen ott még véletlenül se kötik a dolgozók beleegyezéséhez, azaz kollektív szerződéshez a túlmunkakeret növelését. Ennek módosításáról viszont elvileg sikerült megállapodniuk a szakszervezetekkel, úgyhogy térjünk át a gyökérproblémára.

Tudjuk, hogy sokan azért kénytelenek egyre csak fokozni az önkizsákmányolást, mert több pénzre van szükségük. De észre kell vennie a döntéshozóknak, hogy ezeknek az embereknek nem választás a túlóra, hanem kényszer. Azért kényszerülnek túldolgozni magukat, mert napi nyolc óra munkával sem tudják megkeresni azt a pénzt, amiből tisztességesen el tudnák tartani a családjukat, törleszteni a hitelüket, vagy éppen kifizetni zsebből az orvosi ellátást. Nagyon sok olyan dolgozó írt nekem, aki minimálbért keres, és több műszakban dolgozik, és a már így is megterhelő munkarend mellett kénytelen többletmunkát vállalni — és ez csak rosszabb lesz. E helyzetben nem a több munka a megoldás, hanem a több bér.

Egy olyan országban kér ugyanis a kormány pluszmunkát, ami Európa egyik legrosszabb bérekkel rendelkező országa. Nálunk nőtt 2010 és 2016 között a legnagyobb mértékben a dolgozói szegénység az EU országai közül: ma már minden tizedik dolgozó ember hivatalosan is szegénynek számít, a szegénységi küszöb alatt él. Átlagbérben még úgy sem sikerült utolérni a visegrádi országokat, hogy a munkaerőhiány már érezhetően elkezdte fölfele nyomni a béreket. Egy ilyen pozíciókkal rendelkező országban mondja azt a kormány, hogy a túlóra egy “lehetőség”. Nem: túlórába a megélhetési kényszer hajszolja bele az embereket, mert a kormányuk olyan gazdaságpolitikát folytat, aminek lényege a bérek és munkajogok visszafogása, ahogy Szijjártó Péter szépen megfogalmazta: „a német autóipari vállalatok beruházási kedvének a fenntartása” érdekében.

De mondok mást. Mennyire érez felelősséget az emberek egészségi állapota és munkahelyi biztonsága iránt az a kormány, amelyik még több túlmunkába hajszolná őket? És itt nemcsak a versenyszféra munkavállalóiról beszélek: a közszférában ugyanez a helyzet. A már most is 10 órákat dolgozó közszolgákra a létszámcsökkentés után még több – megjegyzem kifizetetlen – túlmunka vár. Ugyanazt a munkát ezután kevesebben fogják elvégezni, csak hogy a kormány elmondhassa, csökkentette a bürokráciát. De azok is 2-3 ember munkáját végzik el nap mint nap, akiket nem érintett a leépítés, gondoljunk csak az oktatás, egészségügy és szociális szféra emberhiányára.

A dolgozók kimerültségét tovább fokozó kormányzati akarat megfeledkezik arról, hogy egy olyan országban készül még inkább kizsigerelni az embereket, ami már most is az egyik legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik az Unióban. A stressz, a depresszió, a kiégés, az egészségtelen életmód miatti egészségügyi kockázatok dolgozók millióit érintik. Mi vagyunk azok, akik már most is az EU élmezőnyében vagyunk a magas vérnyomást, és a szív-és érrendszeri megbetegedéseket illetően, az uniós átlag kétszerese az ilyen betegségekben elhunytak aránya. Nálunk halnak meg a legtöbben rákban. Várható élettartamunk 5 évvel rövidebb az uniós átlagnál. Folytassam? A túlmunka növelése csak rátesz egy lapáttal ezekre a statisztikákra.

Ja, és családok éve van – ez a legjobb. A nemzeti konzultációba is beleírták, hogy a gyerekeknek joguk van a szüleikhez, akik kötelesek róluk gondoskodni, és hogy szellemi, lelki, fizikai fejlődésük olyan érték, amelyet a magyar államnak is védenie kell. Ez mind szép és jó, de akkor pontosan hogy is fog ez megvalósulni ilyen munkaidő-szabályok mellett? Hogy megy egyáltalán a jogalkotás ebben a kormányban? A családok kormánya megvizsgálja egyáltalán, hogy az egyes intézkedéseik milyen hatással lesznek a családok életére? A jelek szerint nem. Pedig a munkaidő, a munka és a gondoskodási feladatok összeegyeztetésének kérdése komoly szerepet játszik a gyermekvállalásban. Mert lehet, hogy a GDP-arányos családtámogatásokban rekorderek vagyunk (persze más kérdés, kik részesülnek ebből), de a nem pénzben nyújtható támogatásokban hátul kullogunk. A bölcsődei reform megbukott, a gyermekek 17 százalékának elegendő férőhely van csak az országban, a munkaidő és a munkába járás meg egyre több időt vesz el a családoktól. Ezzel a törvénnyel még kevesebb idő jut a családra és teljesen tervezhetetlenné válik a családi élet. Mire figyel a kormány a “családok évében”, ha erre nem?

Több munka helyett több bért – azt gondolom, hogy ebben az országban ez lehetne az egyetlen legitim kormányzati cél és azt állítom, szamos eszközt lehet használni ennek megvalósítására. Ezzel ellentétben az a kormány, amelyik azt mondja, hogy aki többet akar keresni, az dolgozzon többet, jelenleg megélhetésért küzdő, túlhajszolt embereket kényszerít pluszmunkára, és családokat hoz teljesen lehetetlen helyzetbe. Nem hiszem, hogy akik a Fideszre szavaztak áprilisban, ezt akarták.

 

A szerző országgyűlési képviselő, az LMP volt társelnöke.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását

Meghosszabbították a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfi letartóztatását

Még akad családi ház 15 millióért Budapesten

Még akad családi ház 15 millióért Budapesten

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Hányszor kezdünk bele egy vállalkozás megvalósításába, mielőtt feladjuk?

Hányszor kezdünk bele egy vállalkozás megvalósításába, mielőtt feladjuk?

Szabó Tünde: Újabb stadionok kellenek

Szabó Tünde: Újabb stadionok kellenek

Hosszú Katinka világbajnok 200 pillangón

Hosszú Katinka világbajnok 200 pillangón