Szentgyörgyi Rita
Szentgyörgyi Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A televíziós megmondóasszonysággal akkor hagyott fel, amikor úgy látta, már nincs demokrácia. Közéleti megnyilvánulást még az idei választás után is láthattunk tőle, de úgy érzi, ezt a forradalmat már nem neki kell megvívnia, csak a szívét tudja odarakni. Vallja, hogy a szórakoztató színháznak is van értelme, de nem árt, ha az emberek egy-egy gondolattal mennek haza. HVG-portré.

Hernádi Judit színművész

„Mindig szerettem a dolgokat befejezni, mert akkor kezdődhet valami új” – mondja a József Attilával azonos napon született, 62 éves színésznő. Konszolidált családi körülmények között nőtt fel a nővérével, édesapja köztiszteletben álló gyermekorvos volt. Közel állt hozzá a „különös, magának való emberként” jellemzett anyai nagyapja. Piszkosabb kezű szakma nincs, mint az ügyvédség – mondta, ezért ügyvédként asztalos lett. Kamaszkorát „hevenynek” nevezi. Rossz magaviselete, igazolatlan órái miatt másodikos gimnazistaként kirúgták. Tizenhét évesen férjhez ment, „hogy valamivel töltsem az időt”. Levelezőn fejezte be a tanulmányait, közben bölcsődében és gépi adatközlőként dolgozott. „Lyukkártyákat lyukasztottam, minden tizediket fordítva” – idézi fel munkáséveit. Elsőre felvételt nyert a Színművészetire, Várkonyi Zoltán osztályába, aki „nem kell mindenkinek énekelni” intelemmel eltanácsolta az énekléstől. 1978-ban frissdiplomásként a Vígszínházba került. Nyolc év után kitört belőle a szabadulóművész. 24 évesen az Örökség című Mészáros Márta-filmhez mikrofonba búgta a Sohase mondd!-ot. 1992-ben az újonnan alakuló Művész Színházhoz szerződött, amire „megfejthetetlen rémálom”-ként emlékszik. Schwajda György később a Nemzetibe hívta, de nemet mondott. Televíziós játékok, kabarék, show-műsorok visszatérő vendége lett. Hatvanadik születésnapjára Hernádi pont címmel adott rendhagyó keresztmetszetet színészi korszakairól.

Tarján Pál operaénekessel való kapcsolatából született ma 32 éves Zsófi lánya. A nagy szerelmet Görög László oldalán találta meg, akivel 12 év után, 2003-ban szakítottak. Budai társasházi lakásának gyakori vendége Zsófi lányának francia buldogja. Szabad óráiban a horoszkópját böngészi, s ha jól állnak a csillagok, szívesen utazik.

©

HVG: A Psota Irén-díj átvételekor azt mondta, hogy a búgó hangú énekesnő és televíziós megmondóasszony korszakai után harmadvirágzását éli. Kerülő utakon jutott el oda, hogy elismerjék drámai színésznőként?

Hernádi Judit: Időről időre fel szoktak fedezni, aztán ugyanúgy elfelejtenek. Bátran bevállaltam a bizonyos körökben lenézett műfajokat. A kabaré, az éneklés is ilyen volt. A Sohase mondd! akkora siker lett, hogy megbosszulták rajtam: a kritikusok nem szerették, hogy nem általuk lettem sikeres. Onnantól kezdve nem érdekelt, hogy mit gondolnak rólam. Nem akartam megfelelni másoknak.

HVG: Két legutóbbi szerepét a menekültekkel szembeni gyűlöletkampányra reflektáló A félelem megeszi a lelket című Fassbinder-darabban és a korrupcióval és a celebvilág mocskával szembesítő Chicagóban kapta. Miért fontos, hogy egy előadás társadalmi üzenetet hordozzon?

H. J.: Mindig is azt gondoltam, hogy a színháznak a máról kell szólnia. A szórakoztató színháznak is van értelme, de nem árt, ha az emberek egy-egy gondolattal mennek haza. Örülök a lehetőségnek, hogy Alföldi Róberttel megcsinálhattam ezt a két előadást az Átriumban. De nehogy már azt mondassák velem, hogy amit eddig csináltam, az szar volt!

HVG: Hogy viselte, hogy egy hatvanéves takarítónőt kell játszania a Fassbinder-darabban?

H. J.: Úgy kezdődik a darab, hogy bejövök, leülök, és valaki megkérdezi: miért nézed az öregasszonyt? Tartottam tőle, hogy majd azt gondolják, annyira azért nem öreg. Csalóka remény volt.

HVG: Bohóc, komika alapkarakterénél fogva csípőből hozza a kommersznek, bulvárnak tartott műfajokat. Színészileg a kockázatmentesebb, a kényelmesebb utat választotta?

H. J.: Igen, értek ehhez a műfajhoz, ami azért csak kívülről olyan könnyű. De mitől volna kényelmesebb azt csinálni, amit szeretek, amiben sikerem van, mint mondjuk kísérleti előadásokban részt venni? Egyébként meg időről időre bevállaltam ilyeneket. Nem lehet, hogy a nézők a kényelmesebb darabokat preferálják? A főiskola után két rendező felajánlotta, hogy szerződjek Kaposvárra. Azt feleltem nekik, előbb híres leszek, aztán majd lemegyek vidékre. Így is történt. Nem bánok semmit.

HVG: Sikerei csúcsán, várandósan otthagyta a Vígszínházat. A szabadságharcos attitűd mindenkor felülírja a józan megfontolást?

H. J.: Arra vágytam, hogy szemtől szembe tudassák velem: azért kapok meg egy szerepet, mert azt gondolják, azt nekem kell eljátszanom. Egy társulaton belül ez nem feltétlenül van így. Nem bírtam az intrikákat, a hátsó gondolatokat, a tekintélyelvűséget. Egyébként meg fel lehet velem mosni a padlót, ha megkérnek rá.

©

HVG: Hangulatember hírében áll, melankolikus, depresszív hajlamokkal. Gyárilag ilyen, vagy a szűkebb-tágabb környezete befolyásolja a kedélyállapotát?

H. J.: Elszomorít az igazságtalanság, a hazugság, az önbecsapás. A melankolikus kinézetem gyakran abból fakad, hogy nehezen ismerem meg az embereket, nem tudom a nevüket. Azt kompenzálom, hogy fogalmam sincs, éppen kivel beszélek. Van három-négy kollégám, akinek minden alkalommal bemutatkozom. Azt hiszik, viccelek.

HVG: 2012-ben, az alaptörvény beiktatása után szállt ki a Heti Hetesből. Miért?

H. J.: Egy demokráciában lehet viccelődni a hírekkel. 2012 után már nem volt demokratikus a helyzet, és ez már cseppet sem vicces. Évekig őszintén, naivan hittem abban, hogy változás történik az országban, van értelme a véleményalkotásnak. A frappáns megmondásokkal igyekeztünk a jelenségek lényegére rávilágítani. De rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Ráadásul beszorítottak a baloldalra, holott soha nem szimpatizáltam a szocialistákkal, bár baloldali érzelmű vagyok.

HVG: A csalódottság az oka, hogy a 2018-as parlamenti választások utáni kormányellenes tüntetésre már csak videóüzenetet küldött?

H. J.: Úgy éreztem, muszáj megtennem mindazok nevében, akik át lettek verve, de ezt a forradalmat már nem nekem kell megvívnom, csak a szívemet tudom odarakni. Őszintén hiszem, hogy ami elkezdődik, annak vége is lesz, de mindannyian benne vagyunk a választási eredményben. Úgy látszik, az ország kompatibilis Orbán Viktorral.

HVG: A zaklatási botrányokra generációs különbségek mentén reflektálnak: a fiatalok elítélik, az idősebbek árnyaltabban látják a helyzetet. Hogyan viszonyul a #metoo-mozgalomhoz?

H. J.: A problémát abban látom, hogy a #metoo-kampány megállt a hatalmukkal visszaélő férfiak leváltásánál, megszégyenítésénél, ráadásul valószínűleg félúton. Nem kívánok vért, még csak azt sem gondolom, hogy ezek az emberek ne lehetnének többé vezetők, szakértők, rendezők, politikusok. Az a bajom, hogy a valódi szembesítés, belátás és bocsánatkérés elmaradt.

HVG: Lánya, Tarján Zsófia a Honeybeast frontembereként folytatja sikeres zenei pályáját. Régebben gyakran hangoztatta: nagy teher számára, hogy Hernádi Judit az anyja.

H. J.: Zsófiról már hároméves korában tudtam, hogy nagyszerűen rajzol, hihetetlen képzőművész-tehetsége van. Amikor tizenéves korában közölte, hogy anya, egyszer a színpadon fogok állni, de nem színészként hatok az emberekre, kicsit sajnálkozva gondoltam: biztosan téved. Hétköznapi emberként ugyanúgy nem ismertem fel a gyerekem énekestehetségét, mint ahogy az édesanyám sem ismerte fel az én színészi tehetségemet.

A cikk eredetileg a HVG 2018/30. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!