Windisch Judit
Windisch Judit

Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.

Csábítónak tűnik a lehetőség, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok ne a teljes érettségi, hanem csak a szakmai vizsga eredménye alapján kerüljenek be a felsőoktatásba, de az érintettekkel beszélve úgy tűnik: ennek számtalan buktatója lehet. Mielőtt a véleményeket ismertetnénk, bemutatjuk részletesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai anyagát, a Szakképzés 4.0-t, amelyben ez a javaslat is szerepel.

A felvételi könnyítést a szakgimnáziumi rendszer teljes átalakításával képzelik el. Ez nagyon sok diákot érint, hiszen bár a gimnázium a legnépszerűbb, alig valamivel kevesebben választják a szakgimnáziumi képzést: a KSH adatai szerint 2017-ben a diákok 41,6 százaléka érettségizett ott.

A szakgimnáziumok most 4+1 éves képzést nyújtanak – a statisztikák szerint a plusz egy, technikusi képzést adó évre nagyjából minden második diák marad ott –, ezt alakítaná át az ITM ötéves képzéssé, az iskolatípus nevét pedig technikumra módosítaná.

Képünk illusztráció
©

Az anyag szerint ugyanis ez

egyértelműbb, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, így hívószó lehet a szülők és diákok számára. Nevében jelzi a végzettséget, mivel itt a végzettek technikusok lesznek.

A koncepció szerint "a képzés egységes szervezése, dualitása és felsőoktatáshoz erősebb kapcsolása indokolttá teszi a változtatást", az első két év ágazati ismereteket adó képzés után a második ciklusban duális képzés folyik majd (ez azt jelenti, hogy a diákok szakmát tanulnak, jellemzően cégeknél vagy azokkal szorosan együttműködve), a képzés időszakában pedig a tanulószerződés munkaszerződéssé alakul, így a diák pénzt is kereshet.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott tervezet szerint a 12. év végén a négy kötelező közismereti tárgyból érettségiznek a diákok, a választható 5. tárgyból viszont nem. A 13. év végén tesznek szakmai vizsgát, az lesz az ötödik érettségi tárgy. "Így a 13. év végi sikeres vizsga után két végzettséget igazoló bizonyítványt kap: kézhez kapja az érettségi bizonyítványát, valamint a technikusi végzettségét igazoló oklevelét" – fogalmaz a koncepció, majd jön a legcsábítóbb rész:

a technikumban megszerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzettek felvételi vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni felsőoktatásban az azonos ágazaton belül.

A koncepció nem elég részletes, így nagyon sok kérdés marad. Azon kívül, hogy mikor vezetik ezt be, nem derült ki, hogy

  • mit jelent a jó eredmény (a dokumentum más részében nincs is ilyen kitétel, egyszerűen azt írják, szakmai vizsgával lehet bejutni),
  • az összes "azonos ágazatú" egyetemi és főiskolai szakra bejuthatnak-e, vagy csak a duális képzést nyújtókra,
  • és ami az egyik legfontosabb, hogy nekik is kötelező lesz-e a középfokú nyelvvizsga, mint mindenki másnak 2020-tól.

Ha nem, az elég súlyosan diszkriminatív a gimnáziumban tanulókkal szemben. A kötelező nyelvvizsga már így is sok problémát okoz: miután a középiskolában végzettek durván felének nincs meg a papírja, így nagyon sokan szorulhatnak ki a felsőoktatásból. Ha viszont a technikumba járóknak ezt a kedvezményt is megadják, a kormány még inkább a saját elképzeléseinek (és hivatkozásuk szerint a gazdaság érdekeinek) megfelelő irányba torzítja az oktatási rendszert. Ezeket a kérdéseket feltettük az ITM-nek, de arra hivatkozva utasították el a választ, hogy a dokumentum hamarosan a kormány elé kerül, a döntés után nyilatkoznak.

Képünk illusztráció
©

A névváltoztatás mint csodafegyver már nem elég

Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.

Nem csak a könnyítés, a névváltoztatás ötlete sem új. A kormány korábban is próbálta így vonzóbbá tenni a szakképzést, de nem járt sikerrel: a szakgimnáziumot választók aránya a 2016/17-es tanévben beszakadt, szakközépiskolába (ami a korábbi szakiskola volt) pedig alig járnak. Az irány viszont továbbra is fontos, gyaníthatóan ezért állt elő az ITM ezzel az elképzeléssel.

Megkerestük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót, hátha sikerül tisztázni néhány fontos kérdést – például hogy mi lesz a nyelvvizsgával. Az elnök is arra hivatkozva utasította vissza megkeresésünket, hogy a dokumentum hamarosan a kormány elé kerül. Az már sokszor kiderült, Parraghnak nagyon komoly beleszólása van az oktatás irányába, így ő tudhat olyan részleteket is, amelyek a koncepcióban nem szerepelnek. Elképzelhető, hogy az nem egy az egyben a most kiszivárgott anyag lesz, bár az ITM eddig csak a tankötelezettségi korhatár 17 évre emelését cáfolta, de azt nem, hogy a kérdésben változás várható.

A Magyar Nemzeti Bank szerdán állt elő a versenyképességi programjával, abban is szerepel javaslatként a "felsőoktatás beiskolázási bázisának" szélesítése. Azt írták, annak érdekében, hogy növekedjen a felsőoktatásba jelentkezők száma, meg kell teremteni a valós lehetőségét annak, hogy a szakképzésből is be lehessen kerülni a felsőoktatásba.

Képünk illusztráció
©

Beszéltünk a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével, Gosztonyi Gáborral, aki a Szakképzési Innovációs Tanács január közepi plenáris ülésén végighallgatta a koncepció kivonatát, de a nyelvvizsgakövetelményről illetve a kétszintű érettségi és a felvételi rendszer megváltoztatásáról egy szót sem szólt Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár. Azt mondja, a névváltoztatás puszta szómágia, nagy kérdés, mikortól akarja a kormány ezt bevezetni. Legutóbb a kormány menet közben lépett: a szakgimnáziumi tanulmányok közben változtak meg a képzés feltételei, szó sem volt felmenő rendszerről. Az irányt nem tartja jónak, és kifogásolta azt is, hogy a diákokat rákényszerítik az ötéves képzésre azzal, hogy értelmezése szerint nem adják majd ki az érettségi bizonyítványt a tizenkettedik évfolyam végén. Arra tippel, a duális képzést adó iskolák felé terelhetik a diákokat, az viszont nem teljes kör.

Életreszóló döntés

A Független Diákparlament képviselője, Nánai Zsombor egy győri szakgimnáziumban végzett, ennek ellenére diszkriminatívnak tartja, ha a diákok egy részénél csak a szakmai vizsga eredményét veszik figyelembe. Az átalakítás irányát nem érti, szerinte a változtatástól alapvetően nem lesz vonzóbb a szakképzés. A szakmai vizsga amúgy nem egyszerű, 8-10 tárgy mixéből kell vizsgázni – ez lehet ugyanolyan nehéz, mint egy emelt szintű érettségi matekból vagy fizikából –, technikumi végzettséget szerezni még ennél is nehezebb. (Gosztonyi Gábor szerint vélhetően a technikumi végzettséget akarja megfeleltetni az ITM egy emelt szintű érettséginek.) A kompenzáció ott van, hogy a szakgimnáziumokba járók a képzés szintje miatt jellemzően nem tudnak emelt matek- vagy fizikaérettségit írni, emiatt hátrányba kerültek a gimnazistákkal szemben.

Az öltet veszélyeket is rejt: egyrészt nagy kérdés, mi lesz az eddig nulladik évfolyamon futó nyelvi képzéssel, hiszen azzal együtt már mindenképpen 6 évet kellene az iskolában ülni, illetve miután a felvételinél a klasszikus érettségi nem számít, diákok és tanárok kevésbé koncentrálhatnak majd a közismereti tárgyakra.

Ez akkor okozhat igazán gondot, ha a diák úgy dönt, mégsem az eddigi szakmájában menne tovább. A másik területhez ugyanis ugyanúgy számítana a rendes érettségi eredménye is. A szakképzést már eddig is sokan bírálták amiatt, hogy egy gyereknek 14 éves korában eldől a sorsa, ezzel a változtatással ez még inkább így lesz.

Nem csak pályaváltásnál lehet gond: Nánai azt mondja, egyes szakokon a készségek alapján is szelektálnak a diákok közt. Ő az építész szakot hozta példaként, ahol a rajztehetséget és a kreativitást is nézik a felvételin, így aki könnyítetten bejut, a tanulmányai alatt kerülhet nehéz helyzetbe.

Képünk illusztráció
©

Csak tesztüzem!

Lényegében ugyanezt mondja a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Józsa János is. A technikusképzésről kijöhetnek annyira tehetséges hallgatók, akinek a szakmai karrierjét nem töri meg az egyszerűsített bejutás, és gond nélkül veszi az akadályokat a felsőoktatásban, de szerinte nem szabad a diákokkal azt éreztetni, hogy ez könnyű pálya lesz.

Ne állítsuk őket áthidalhatatlan nehézség elé.

Azt szeretné, ha továbbra is a jelenlegi felvételi rendszer dominálna. Józsa szerint első ránézésre az alap- (BSc) képzésekben már évek óta futó, gyakorlatorientált duális képzések lehetnek az ilyen csatornán egyetemre kerülő diákok egyik elsődleges felvevőhelyei.

Józsa kedden találkozott a szakképzésért felelős helyettes államtitkárral, Pölöskei Gábornéval, aki utalást tett egy ilyen szakmai bizottság felállítására. Pölöskeiné annyit mondott a megbeszélésen, hogy a sajtóban kiragadott rész – a felvételi nélküli bejutás lehetősége – „nem szerencsésen tükrözi a dokumentum lényegét", azonban nem cáfolta azt. Józsa még nem látta a tervezetet, de meghívták az ITM-be arra a széles körű megbeszélésre, ahol bemutatják és első körben megvitatják az anyagot.

Idén ősszel még nem, a rákövetkező tanévben viszont már be lehetne vezetni a rendszert, addig ugyanis „lenne idő kimunkálni” a részleteket. Fontosnak nevezte, hogy már a gondolkodás fázisában felálljon egy olyan szakmai bizottság, amelyben minden érintett szereplő képviselteti magát. Ideális esetben ez a testület „határidő nélkül” vitathatná meg az elképzelést, majd követné nyomon a folyamatot, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. Ha a változtatások után sem javul a helyzet, akkor viszont mást kell kitalálni ehelyett.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Én is ide születtem

Én is ide születtem

Bűncselekmény lenne a szemetelés, de mi számít annak?

Bűncselekmény lenne a szemetelés, de mi számít annak?

Halálos baleset Csongrádnál

Halálos baleset Csongrádnál

A matematikai Nobel első női győztese: Matematikus vagyok, nem női matematikus

A matematikai Nobel első női győztese: Matematikus vagyok, nem női matematikus

Távozik a Ringier Axel Springert vezető Bayer József

Távozik a Ringier Axel Springert vezető Bayer József

Siessen, csak ma ingyen tölthető a valaha készült egyik legjobb szerepjáték

Siessen, csak ma ingyen tölthető a valaha készült egyik legjobb szerepjáték