szerző:
Tóth Richárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A CEU-n tartott előadást korunk sztártörténésze, Yuval Noah Harari. Előadásában egyszer sem ejtette ki Orbán Viktor nevét, bár a hallgatósága sokszor gondolhatta, róla beszél. Lehet pokol, lehet mennyország, és a kettő között bármi - jósolta 2050-re.

Harari azzal kezdte, hogy a CEU egy kiváló hely ahhoz, hogy itt tartson előadást a nacionalizmusról, mivel ez az egyetem is áldozata lehet az eszme terjedésének.

Történelmi visszatekintésként elmondta, korábban Magyarországot is elsöpörte a nacionalista cunami, azonban figyelmeztetett, nem szabad a nacionalizmus minden formáját elítélni, hiszen van jó oldala is. Szerdai előadásának is az volt a címe, hogy

The bright side of nationalism. Vagyis: a nacionalizmus fényes oldala.

Az ember, aki Orbánt inspirálja?

Yuval Noah Harariról másfél éve írta azt a Magyar Nemzet, hogy ő az, aki legújabban inspirálja Orbán Viktort. Az izraeli történész korábban leírt mondatai kísértetiesen hasonlítanak a magyar miniszterelnök nyilatkozataihoz és beszédeihez egyaránt. Néhányat kiemeltünk ezek közül:

„Az emberek úgy érzik, hogy a liberális demokrácia már nem képviseli az érdekeiket, az elitek eltávolodtak a választóktól.”

„A liberális demokrácia válságba jutott.”

„Illúzió volt, hogy a szabadpiac és a liberális szabadságjogok majd automatikusan és folyamatosan egyre jobbá teszik az emberek helyzetét.”

„A liberális demokrácia eljátszotta a hitelét a választók szemében a 2008-as válsággal kezdődően, mert kiderült, hogy nem képes megvédeni őket az elszegényedéstől.”

„A XX. század második felétől a nyugati világ felnövekvő generációi biztosak lehettek benne, hogy jobban fognak élni a szüleiknél, mára a fiatalabb nemzedékek szerencsések lesznek, ha legalább úgy élhetnek majd, mint a szüleik.”

„Az emberek vissza akarják kapni a választás szabadságát, ezért szavaznak sokan Trumpra.”

„Donald Trump személye korszakváltást jelent.”

Törzsi gondolkodás

Harari hosszan beszélt a nemzetállamok történelmi kialakulásáról, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mai társadalmak már úgy szerveződnek, hogy idegenek élnek együtt. Ő például izraeliként a 8 millió polgártársa egy százalékát sem ismeri. De a területre is ugyanez a jellemző: az ősi közösségek az utolsó kőről is tudtak mindent (lévén, ott volt a vadászterületük), de a mai társadalmak nem ismerik saját országukat.

A modern nacionalizmust nem szabad a régi nemzetállamokkal összehasonlítani – szögezte le Harari. A nemzetek nem törzsek, a nacionalizmus nem törzsi gondolkodás – tette hozzá. A nacionalizmus nem része a biológiánknak, még a törzsi gondolkodás is újszerű jelenség az evolúcióban, magyarázta a történész.

A mai nemzetállamok, ismételte magát Harari, egymás számára idegen emberekből állnak, ugyanakkor ezt megkülönböztette a külföldiek fogalmától. Míg az idegenek ugyanazt a nyelvet beszélik, úgy néznek ki, úgy viselkednek, mint mi, a külföldiekhez való viszony kialakításában komoly feladata van a nacionalizmusnak. De ez csak a nacionalizmus könnyű része, a bonyolult az, hogy valahogy elérje egy nemzet: nem szabad gyűlölni az idegeneket.

©

A család és a gyűlölet

A nemzet érdekét előbbre kell helyezni, a családi viszonyok elé is – hangsúlyozta, ezt pedig egy példával is illusztrálta. Egy belügyminisztériumi állásra ketten jelentkeznek, egy kiváló elme, akit soha nem látott a munkáltató, tehát idegen, illetve egy középszerű rokon. Hiába diktálja azt az ösztönünk, hogy a rokonnak adjuk az állást, egy nacionalistának az idegent kell előtérbe helyezni, mert ezt kívánja az ország, a közjó, a nacionalizmus.

Ha a rokon kapja az állást, az korrupció. A korrupció pedig ellene megy a nacionalizmusnak. Aki a rokonát választja, a nemzete ellen dolgozik ebben az esetben. Egy igazi nacionalista a család helyett a köz javát tartja szem előtt.

Harari azt is elmondta, nem szabadna gyűlölnünk egymást, még a politikai ellenfeleinket sem, ugyanis ebben az esetben az emberek azt kezdik hinni, bármi megengedett, a társadalom törzsekre szakad.

Erős nemzeti érzelmek idején diktatúra, polgárháború alakulhat ki, nehéz a demokrácia fenntartása.

Ez a helyzet ma például Kongóban vagy Dél-Szudánban. Nem véletlen, hogy az első demokráciák olyan országokban alakultak ki, mint Nagy-Britannia. Ugyanakkor – tette hozzá – a mai demokrácia válságát nem a nacionalizmus megerősödése okozta, épp ellenkezőleg, a nemzeti eszme meggyengülése.

A jó nacionalizmus meggyengült, de xenofóbiában nincs hiány, mindenki gyűlöli az idegeneket. Európából hiányzik a szeretet.

Az amerikai társadalmon belül például akkora a gyűlölet, hogy ott jobban utálják egymást, mint a kínaiakat vagy az oroszokat. Ma azok a vezetők, akik nacionalistának mondják magukat, ha látják, hogy keletkezik egy seb a nemzet testén, nem bekötözik azt, hanem elkezdenek turkálni benne, hogy elmélyítsék azt.

©

Menekültválság, paprika és Biblia

Harari szerint képzelgés az egynemzetiségű ország fogalma, ezért áll döbbenten a menekültválság okozta közvélekedések előtt. Évezredekig nem voltak magyarok, osztrákok, izraeliek, a magyar nemzet is mindössze 1000 éves. Lehet, néhányakat kiábrándított, de elmondta, a paprika például nem magyar eredetű, Hunyadi, Szent István vagy Mátyás soha nem ízesítette paprikával az ételét, az mexikói eredetű, nálunk csak 3-400 éve honosodott meg. De a magyaroknak focizni sem szabadna, ha úgy állnánk a dolgokhoz, hogy irtózunk attól, ami idegen. Sőt, nem olvashatnánk Harry Pottert, Tolsztojt és a Bibliát sem.

A Közel-Keleten írták és bevándorlók hozták Európába. De ez nevetséges hozzáállás.

Azonban a tömeges bevándorlás problémát okoz, mondta, aláássa a nemzeti egységet. A menekültválságban mindkét oldalnak vannak érvei, előkerülnek autokrata szólamok, ahogy a másik oldalon túlzó elképzeléseket is hallani. Mindkettő hibás Harari szerint.

A mai fasizmus

A jó nacionalizmus mellett van árnyoldala is a jelenségnek, fasizmusba, diktatúrába fordulhat. Különbséget is tett Harari nacionalizmus és fasizmus között. Egy fasiszta például az alapján dönti el, mit tanítsanak a történelemórán, hogy az jó-e a nemzetnek, nem az alapján, hogy az igaz-e vagy sem.

A fasizmus mai formái még a II. világháborúban megismert fasizmusnál is veszélyesebbek.

Ugyanis nem tudnak megküzdeni olyan kihívásokkal, mint a nukleáris fenyegetés, a klímaváltozás és a technológiai fejlődés előretörése.

Ezek ellen nem lehet falat építeni. Sokkal inkább a globális bizalmat kell építeni.

Szerinte ha nem találunk globális megoldást a fenti fenyegetésekre, országok omolhatnak össze és tömegek indulhatnak meg ezekről a helyekről. Jobb együttműködésre van szükség, ahol globalizmus és nacionalizmus nem egymást kizáró tényezők – mondta. Harari szerint ezek összeegyeztethetőek, a nemzettársaink védelmét csak úgy lehet garantálni, ha mindenkivel jóban vagyunk, nincsenek ellenségeink.

Ma minden nacionalistának globalistának kell lennie.

Ami azonban nem azt jelenti, hogy utat kell nyitni a korlátlan ki- és bevándorlás előtt. A globalizmusra a legjobb példa a foci vb, nemzetek küzdenek globális egyetértésben. Ha valaki szereti a foci vb-t, az globalista – jelentette ki. De akárcsak a fociban, a globális társadalmi és pénzügyi viszonyokban is kölcsönösen elfogadott szabályokra lenne szükség.

A nemzet közelebb áll a globalizmushoz, mint a törzshöz – mondta.

Azonban hangsúlyozta, senki nem akar globális kormányt felállítani.

©

Globális nacionalisták

A fő üzenete tehát az, hogy nem kell választani a globalizmus és a nacionalizmus között, globális kooperációk nélkül ráadásul nem lehet megbirkózni a XXI. század kihívásaival. Harari azzal zárta előadását, hogy a következő választásokkor mindenki tegye fel a kérdést, van-e a megválasztandó politikusnak válasza azokra, hogy

  • ha megválasztjuk, milyen lépéseket fog tenni a nukleáris fenyegetés, a klímaváltozás ellen, illetve mihez fog kezdeni a modern technológiával.
  • mi a víziója 2050-re.

Aki nem tud válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy folyamatosan a múltra hivatkozik a válaszadáskor, inkább ne szavazzunk rá.

Nézői kérdésre válaszolva Harari az álhírekről azt mondta, csak a technológia új, maga a fake news nem. Lehetne az igazi híreket is terjeszteni, ugyanakkor a kormányoknak és a techóriásoknak is van felelősségük ebben, nekik is védeni kellene a választópolgárokat. A techcégek meghekkelik a homo sapienst és elvonják a figyelmét – mondta.

Pokol és mennyország

Egy másik kérdésre azt mondta, a nacionalizmus nem egy olyan jelenség, ami önmagától értetődően gonosz dolog, csak meg kellene találni, hogyan szélesítjük ki a globális empátiát. Egyáltalán nem biztos, hogy valaki fasiszta, csak azért, mert a nacionalizmus jó oldalát vallja magáénak, ezt a komplex kérdést nem szabad ennyire leegyszerűsíteni.

Harari nemrég találkozott a Facebook-vezér Mark Zuckerberggel, megkérdezték, változtatott-e ez a történész véleményén. Harari a Facebook atyját személyes szempontból rendes, jóindulatú embernek tartja. De túl naív, épp ellenkezője annak, amit sokan gondolnak róla, hogy ő lenne a digitális Attila, Isten ostora. Harari szerint a globális technológiai cégek nem látják azt, hogy mit építettek fel, nem elszigetelt jelenség az extrémista csoportok megjelenése, a fake news, strukturális problémával állunk szemben.

Megkérdezték tőle, ő milyennek látja a világot 2050-re.

Lehet pokol, lehet mennyország – és a kettő között bármi.

A Brexitet és a menekültválságot is túl fogja élni Európa és benne Magyarország, inkább arra kellene koncentrálni, mit kezdünk a klímaváltozással, az atomfenyegetéssel, és a biotechnológiai fejlődéssel.

Előadásában Harari egyszer sem ejtette ki Orbán Viktor nevét, csak az utolsó kérdésre adott válaszában említette meg a magyar kormányfőt, amikor azt mondta, az olyan vezetők, mint Orbán vagy Benjamin Netanjahu hiába lobogtatják a nacionalizmus zászlaját, a kérdés ennél sokkal komplexebb, hallgatóságát pedig arra ösztökélte, hogy próbálják meg egyszerre szeretni hazájukat és empátiával viseltetni a világ többi népe iránt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lemondott a Gruevszki-féle lehallgatásokat vizsgáló különleges ügyész

Lemondott a Gruevszki-féle lehallgatásokat vizsgáló különleges ügyész

Foszlásnak indult a magyar divatpápa életműve – ki fogja a ruháit megmenteni?

Foszlásnak indult a magyar divatpápa életműve – ki fogja a ruháit megmenteni?

CNN: A WikiLeaks alapítója Londonból irányította a beavatkozást a 2016-os amerikai választásba

CNN: A WikiLeaks alapítója Londonból irányította a beavatkozást a 2016-os amerikai választásba

Kiütötte első ellenfelét a férfi vízilabda-válogatott a vébén

Kiütötte első ellenfelét a férfi vízilabda-válogatott a vébén

Erdőtűz miatt kiürítettek egy horvátországi fesztivált

Erdőtűz miatt kiürítettek egy horvátországi fesztivált

Leveteti a Soros-plakátokat Márki-Zay fideszes kihívója

Leveteti a Soros-plakátokat Márki-Zay fideszes kihívója