szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A fideszes hallgatók 22 százaléka szerint bizonyos körülmények között jobb a diktatúra, mint a demokrácia – derül ki egy friss kutatásból. Azt is megtudtuk, hogy minden harmadik fiatal tervezi, hogy külföldön éljen, és hogy a hallgatók között a Momentum a legnépszerűbb párt.

A magyar egyetemisták és főiskolások politikai integrációja 2019-ben címmel megjelent az Aktív Fiatalok kutatás negyedik hulláma, a Szabó Andrea vezette kutatócsoport négy év után publikálta a legújabb eredményeket. A negyedik adatfelvétel módszertana megegyezik a 2015. április folyamán készített hulláméval: 800 fős, úgynevezett kvótamintán alapuló, teljes egészében személyes kérdezés a magyarországi egyetemeken és főiskolákon.

A csoport 2011-ben határozta el, hogy egyedi módszerrel kutatja ezt a réteget, amely társadalmi- és politikai aktivitás szempontjából mintaadóul szolgál a teljes magyarországi ifjúság számára, de azt a kutatók is leszögezik, a vizsgált réteg nem fedi le a teljes magyar ifjúságot, pusztán annak egy, egyébként számában és arányaiban is csökkenő részmintája, nagyjából 200 ezer fő.

Miben élnek?

2011-2012 fordulóján a releváns választ adó felsőoktatási hallgatók 78 százaléka elégedetlen vagy nagyon elégedetlen volt a demokrácia működésével, az elégedettek pedig mindössze 22 százaléknyian voltak. 2015-re jelentősen nőtt a nappali tagozatos hallgatók demokráciaelköteleződése: 47 százaléka vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadható alternatívának tartók aránya ugyanakkor lényegesen nem csökkent.

Idénre vitathatatlanná vált a hallgatók demokráciapártisága.

57 százalékuk szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, ez 10 százalékpontos növekedés 4 év alatt. (Ez a szám összhangban van a teljes népességben mért adatokkal.) A diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartó hallgatók aránya 16 százalékra csökkent, azzal párhuzamosan, hogy csökkent a rendszerszkeptikusoké is (32-ről 26 százalékra).

A demokrácia feltétlen hívei a bal-balközép pártok támogatói, a Momentum-szavazók, valamint az LMP-t és az MKKP-t választók. Lényegesen kisebb a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése, ugyanakkor ebben a körben is abszolút többségben vannak azok a fiatalok, akik szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. A Jobbik szavazói még a fideszeseknél is kevésbé demokráciapártiak, de az elmúlt 4 év folyamán jelentősen emelkedett elköteleződésük a demokrácia iránt. A Jobbik szavazótáborának átalakulására (az úgynevezett néppártosodásra) utal, hogy 2015-ben a demokráciaelkötelezettek aránya 37 százalék volt, 2019-re 51 százalékra növekedett.

©

Különösen érdekes a „bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszert” inkább elfogadók pártpreferenciák szerinti összetétele. Míg a mintában 100-ból 16 hallgató tudja támogatni a diktatúrát, a Fidesz hívei között ez messze kimagaslik: esetükben 100-ból 22 főről beszélünk. Ehhez képest a jobbikosok és az ismeretlen preferenciájú széles tábor 17–17 százaléka diktatúrapárti. Amíg azonban a Fidesz-szavazók vonatkozásában lényeges elmozdulásról nem beszélhetünk, addig a jobbikos hallgatói tábor mérséklődése szembetűnő.

Hiába demokráciapártiak a hallgatók, a jelenlegi, létező demokráciával nem elégedettek. 65 százalékuk vagy egyáltalán, vagy nem igazán elégedett azzal, amit ma Magyarországon demokráciának nevezünk.

©

Család, pénz, lakás

A magyar felsőoktatás egyik évtizedes jellemzője a komoly társadalmi szelekció, ezért a kutatócsoport megvizsgálta a nappali tagozatos hallgatók társadalmi összetételét, benne a kibocsátó családokat is. Négy éve is, most is úgy tapasztalták a kutatók, hogy mindössze 2 százalék azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek édesapja legfeljebb 8 osztályt végzett, további 16 százalékuk édesapja szakmunkás végzettségű. A mintában szereplő hallgatók 45 százalékának diplomás felmenője van (ez megegyezik a 2015-ös adattal), ráadásul a mai hallgatók közül nagy arányban (akár 5–10 százalékban is) hiányozhatnak a felső középosztály és felső osztály gyermekei, akik eleve inkább külföldön kezdik meg tanulmányaikat.

©

A kutatók mérik a hallgatók anyagi hátterét is, vagyis azt, hogy a megkérdezettek milyennek ítélik meg a saját anyagi helyzetüket. Négy éve azt lehetett tapasztalni, hogy a korábbi felvételekhez képest érdemben javult a hallgatók szubjektív jövedelemérzete, anyagi értelemben jobb helyzetbe kerültek. 2015-ben a válaszadók mintegy hattizede pénze okos beosztásával jól kijött, sőt 23 százaléka gondok nélkül élőnek vallotta magát. Mostanra a helyzet tovább javult, az egyetemisták és főiskolások 27 százaléka jelezte, hogy gondok nélkül él, 61 százaléka pedig pénze okos beosztásával tulajdonképpen jól kijön. Azonban a legrosszabb helyzetben lévők aránya alig változott, a hallgatók 2-3 százaléka folyamatos anyagi nehézséggel küzd.

Az anyagi helyzet összefügg a lakhatással, a hallgatók 41 százaléka tanulmányi időszak alatt szüleinél lakik, 24 százalékuknak van lehetőségük diákszálláson, kollégiumban élni. Az adatok szerint a hallgatók 24 százaléka él albérletben – azonban akik ilyen körülmények között laknak, anyagi értelemben is kiszolgáltatottabbá válnak, hiszen a nehezen élők több mint négytizede éppen ebből a csoportból kerül ki.

©

A jövő itthon és külföldön

2015-ben már jelezték a kutatók, hogy inkább kedvező, mint kedvezőtlen a magyar fiatalok jövőképe – ebből a szempontból nem következett be lényeges javulás, mintha megállt volna a bizakodó hangulat. A hallgatók 47 százaléka látja biztosnak vagy nagyon biztosnak jövőjét, egyharmaduk közepes értékelést adott, míg jelenleg negatív jövőképe minden ötödik egyetemistának van. Azoknak pozitívabb a jövőképe, akik jelenleg jobb anyagi helyzetben élnek, a jelenlegi viszonyok tehát erősen kihatnak a jövőbeli lehetőségekre. A korábbi években szinte állandó méretű volt a rendszeresen munkát vállaló hallgatók aránya, 2019-re azonban jelentős változás következett be. Növekedett a rendszeresen dolgozók, és még inkább növekedett az alkalmankénti munkavállalók aránya. Jelenleg a hallgatók közel hattizede dolgozik valamilyen rendszerességgel.

Folyamatosan napirenden van a Magyarországon kívüli tanulási, munkavállalási és letelepedési szándék, az Aktív Fiatalok kutatásnak is ez az egyik központi kérdése. Amikor a tartós – egy- vagy többéves – külföldi tanulásra kérdeztek rá, kiderült, jelenleg a hallgatók egyötöde szeretne Magyarországon kívül tanulni, ez két százalékpontos növekedés négy év alatt. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások 64 százaléka, azaz valamivel kevesebb mint kétharmada „játszik a gondolattal”, hogy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni.

Arra a kérdésre, hogy „tervezed-e, hogy külföldön élj?”, 33 százaléknyian mondtak igen, 60 százaléknyian nemet, 7 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt. (2015-ben ez az arány úgy nézett ki, hogy: 37 százalék – igen, 53 százalék – nem, 10 százalék – nem tudja, nem válaszol.)

©

A legmagasabb migrációs potenciálja azon hallgatóknak van, akik magukat liberálisnak, baloldalinak és különösen européernek sorolták be, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai rendszerrel, és akik a kormány leválthatóságában, bírálhatóságában is demokratikus deficitet érzékelnek.

A kutatók azonban felhívják a figyelmet, tévedés lenne azt gondolni, hogy ők csak az ellenzéki pártok szavazói közül kerülnek ki: a baloldali, momentumos és kutyapárti hallgatók esetében is csak pár százalékkal magasabb az elvándorlási kedv, mint a teljes populációban. Sőt, éppen a pártpreferenciájukat titkolók alkotják az egyik leginkább „elvágyódó” csoportot. Inkább a kormánypártra voksoló fiatalok esetében tapasztalhatunk karakteres eltérést: a Fideszre szavazó hallgatók egyötöde szeretne külföldön letelepedni, míg a jobbikosok e tekintetben „középen” állnak 31 százalékos arányukkal. A fideszes hallgatók kisebb elvándorlási hajlandósága azzal függhet össze, hogy – ahogy már a 4 évvel ezelőtti kutatásuk is mutatta – ők sokkal optimistábban látják a karrierperspektívájukat itthon, magabiztosabbak a jövőjükkel kapcsolatban.

Azok, akik határozottan kijelentik, hogy nem telepednének le Magyarországon kívül, alapvetően két indokra hivatkoznak. Leginkább a családra, szülőkre, barátra/barátnőre, másrészt a nemzeti érzésre: „ragaszkodom a hazámhoz, a szülőföldemhez”. Különösen magas e magyarázat aránya a Fidesz–KDNP, a Momentum és a Jobbik egyetemista, főiskolás szavazói körében. Az is határozottan kiolvasható a 2019-es adatokból, hogy

nagyon kevesen vannak azok, akik valamilyen praktikus megfontolás miatt maradnának itthon, például saját anyagi lehetőségek vagy ügyintézési problémák miatt.

Növekvő érdeklődés, első helyen álló Momentum

2015-ben a magyar egyetemisták és főiskolások 53 százaléka jelezte, hogy valamilyen mértékben érdeklődik a közéleti kérdések, társadalmi problémák iránt, ez a szám 2019-re 55 százalékra nőtt – ezzel párhuzamosan pedig 4 év alatt 12 százalékról 10 százalékra csökkent a nem érdeklődők aránya.

Kiderült az is, mi jut eszébe a hallgatóknak a politikáról. 2015-ben olyan negatív kifejezéseket említettek a hallgatók, mint korrupció, hazugság, csalás, szar, lopás, pénz. A parlament, a kormány, a hatalom vagy épp Orbán Viktor neve jóval kevesebbszer került elő. 2019-re a szófelhő nem változott, dominál a korrupció, viszont a hazugság mérete kisebb. Orbánt többször említették a hallgatók, és a parlament, hatalom, a veszekedés/viszály/megosztottság is feltűnővé vált.

A kutatók olyan új szóösszetételekkel is találkoztak, mint az O1G és Soros.

2011-2012 fordulóján felsőoktatási hallgatók 19 százaléka vallotta magát Jobbik-szavazónak, 18 százalékuk volt LMP-s, míg 15 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re – ez akkor jelentős eltérést mutatott a teljes, felnőtt népesség eredményeihez képest. Az eltérés most is feltűnő, azonban most

  • az egyetemisták és főiskolások körében jelenleg a legnépszerűbb párt a Momentum Mozgalom. A teljes hallgatói népesség 16 százaléka támogatja a pártot.
  • A Fidesz ebben a táborban 15,5 százalékon áll. A teljes, felnőtt, választókorú népesség körében mért 2019. februári 33 százalékhoz képest az egyetemisták között alig feleakkora a kormányzó párt támogatottsága.
  • A Jobbik négy éve a legtámogatottabb párt volt a hallgatók körében (20 százalék), most 14 százalékon állnak.
  • Szorosan a nyomában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 13 százalék.
  • Különös hullámvasutat járt be az LMP. 2011-2012 fordulóján a párt a teljes hallgatói népesség körében 18 százalékon állt, 2013-ra (amikor kivált a Párbeszéd) 8 százalékra csökkentek, 2015-ben 14 százalékon álltak, most 9 százalékon.
  • A hagyományos baloldali pártok körül megállt az idő – írják a kutatók. Az MSZP (3 százalék) és a DK (2 százalék) támogatottsága külön–külön a teljes hallgatói népességben 5 százalék alatti, annyi, mint négy éve.
  • Jelentősen csökkent a pártnélküliek (nem tudja, nem válaszol és nem szavazó csoportok együttvéve) aránya. A nem válaszolók aránya 13 százalék, ami pontosan annyi, mint 4 éve, viszont a bizonytalanok 9 százalékponttal csökkentek.

A hvg.hu kérdésére, miért ennyire népszerű a Momentum, Szabó Andrea elmondta, arról lehet szó, hogy

az egyetemisták mindig keresnek valami újat, progresszívet. Ehhez pedig most a Momentum és az MKKP áll legközelebb. Az LMP és a Jobbik visszaesésére magyarázat lehet, hogy ez a két párt ma már nem annyira „divatos”, mint korábban.

©

A hallgatók 2019 februárjában a baloldali–jobboldali skálán pont középen, azaz a 4-es értéken állnak, a liberális–konzervatív skálán négy mérés alapján most a legliberálisabbak (3,5 átlagpont). Az elmúlt évekhez képest növekedett az önmagukat inkább baloldalinak, az önmagukat liberálisnak, valamint az önmagukat mérsékeltnek vallók aránya.

A nappali tagozatos egyetemi hallgatók 36 százaléka a jelenlegi szabályokhoz képest is szigorítaná a menekültek befogadását, 49 százalékuk viszont inkább nem szigorítaná azt. Nagyon világos, határozott és igen erőteljes különbség mutatható ki az egyes hallgatói szavazótáborok bevándorlással kapcsolatos attitűdjeiben. A Fidesz, valamint a Jobbik szavazói szigorítanák a menekültek befogadását Magyarországon, míg a Jobbikon kívüli ellenzéki hallgatói rétegek kevéssé szigorítanák azt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Koronavírus: kilenccel emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, nincs újabb elhunyt

Koronavírus: kilenccel emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, nincs újabb elhunyt

Letartóztatták a dél-koreai koronavírus-járvány kitörésének fő felelősét

Letartóztatták a dél-koreai koronavírus-járvány kitörésének fő felelősét

Ismét több mint 1100 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában

Ismét több mint 1100 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában