Kiáltványt fogalmaztak meg a Szépírók Társaságának tagjai – köztük szép számmal egyetemi oktatók, tudományintézeti kutatók, akadémiai doktorok és akadémikusok, a szervezett kutatásokhoz kívülről kapcsolódó irodalmi szakemberek is –, melyben „megütközéssel és aggodalommal követik a magyar tudományos élet, a felsőoktatás és az akadémiai kutatás szabadsága, szakmai-intézményi autonómiája ellen indított kormányzati támadássorozatot”. A dokumentumban azt írják: az akció jól láthatóan az akadémiai kutatóintézeti hálózat államosítására, a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatás és az egész tudományos közösség állami-kormányzati kontroll alá helyezésére irányul.
„Kormányzat és tudomány ez idő szerint hadban áll. Ezt a szükségtelen, értelmetlen, kártékony politikai háborút nem a tudományos közösség indította a kormányzati hatalom ellen, hanem a kormányzati hatalom a tudomány, a szakmai-kutatói közösségek és intézményeik ellen, hogy függetlenségüket megtörje, kutatási szabadságukat korlátozza, sokféleségüket felszámolja, erőforrásaikat pedig saját kizárólagos ellenőrzése alá vonja” – írták.
Máté Péter
A litera.hu-n megjelent kiáltványban az írók háborúnak nevezik a kialakult helyzetet, melyben véleményük szerint „a hatalom a jogait és szabadságát védelmező szakmai közösséget ellenségnek tekintik, amelyben minden eszköz megengedett, és csak a hatalom győzhet”. Úgy vélik, ha sikerül elvenni a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatói intézményhálózatot, akkor távozni fog az élet az MTA-ból, az intézmény kiüresedik, szerepe a puszta reprezentációra szűkül, a tudományos kutatás pedig a hatalmi központból vezérelt szakigazgatási bürokrácia tudományidegen irányítása (és akár gazdasági magán-érdekcsoportok befolyása) alá kerül.
„Az ilyen műtétekről járja a mondás: a műtét sikerült, a beteg meghalt” – fogalmaznak.
Emlékeztetnek arra, hogy az Akadémia sokáig a magyar nemzeti szuverenitás szimbolikus letéteményese is. Ezért tartják különösen fájónak és visszatetszőnek, hogy ma, kétszáz év múltán függetlenségét a szuverén magyar nemzetállammal szemben kell megvédelmeznie, lévén, hogy
annak jelenlegi irányítói úgy viselkednek, mint valami ellenséges, megszálló hatalom képviselői,
akik mindent elkövetnek, hogy a magyar nemzeti kultúra e két évszázad alatt emelt alapintézményét lebontsák – ahelyett, hogy megvédelmeznék, elősegítenék, vagy legalább nem akadályoznák belső megújulását, tovább gyarapítanák erőforrásait.
Azt a kiáltvány aláírói is elismerik, hogy a „türelmetlenül és erőszakosan központosító” hatalom adminisztratív erőszakát szavakkal nem lehet feltartóztatni. Ettől függetlenül kötelességüknek érzik néven nevezni a készülődő rosszat.
„A nemzeti kultúra intézményeiért, a tudományért, a tudásért, valamint a jelen és a közeljövő nemzedékeiért érzett írástudói felelősségünk megköveteli, hogy mindenki előtt világossá tegyük: az, ami ma a tudományos élettel Magyarországon történik, a nemzeti kultúrára nézve jóvátehetetlen következményekkel fog járni. Ha nem leszünk képesek megállítani az állam voluntarista erőszaktételét, akkor a nemzedékek hosszú sorának önfeláldozó munkájával számos szakterületen létrehozott, felbecsülhetetlen értékű tudáskincs – a nemzeti kultúra és műveltség alapzata − semmivé porlad” – szól a levél.
A múlt héten magyar tudósok fogalmaztak meg nyílt levelet Manfred Webernek, az Európai Néppárt frissen újraválasztott frakcióvezetőjének, amelyben segítséget kérnek tőle a Magyar Tudományos Akadémia ügyében. A kutatók azt kérik a bajor politikustól, hogy gyakoroljon nyomást Orbán Viktorra, hogy vonja vissza az MTA-t a kutatóintézeteitől megfosztó törvényjavaslatot.
Ahogy beszámoltunk róla, vasárnap több ezer tüntető követelte Palkovics Lászlótól ugyanezt, hasztalan.
