Alföldi Róbert a Klubrádió vendége volt, ahol Lang Györgyivel és Falusi Mariannal beszélgetett. Alföldi saját magáról azt mondta, „van, amikor agresszív, ha a maximumot akarja kihozni valakiből, akkor nem ismer se istent se embert.” Ez Alföldi rendezőként. Színészként pedig azt mondta, szereti, ha pontosan megmondják neki, mit csináljon. A magyarázat az, a két munka során egész mást kell használnia magából az embernek.
Sokfelé hívják a világba rendezni, Ecuadorban és Dél-Koreában is volt nemrég. Itthon ugyanis, azt mondta, szűkülnek a lehetőségei, bátornak kell lennie annak, aki vele szeretne dolgoztatni. Csak olyanok hívják, akik nem foglalkoznak az esetleges következményekkel. „Sok középkáder túlteljesít és ebbéli igyekezetében butaságokat csinál.” Alföldi mégis úgy érzi rengeteg szeretet kap, és ez más, mint a rajongás. Igyekszik jó emberekkel körbevenni magát, már csak azért is, mert akkor kevesebbet kell dolgozni.
Beszélt a színházi taotámogatásról is, Alföldi szerint t nem csak az a szörnyű, hogy színházak lehetetlenülnek el, hanem az is, hogy vidéki, jól működő művelődési házak zárhatnak be, vagy mondhatnak le színvonalas produkciók meghívásáról. Azzal pedig szerinte nincs gond, hogy pénzes emberek befektetésként kezelik a színházra szánt pénzüket, bekúsznak a művészetbe, a lényeg az, hogy ne tegyenek úgy, mint aki ért is hozzá.
