Göncz Árpád ugyanis éppen négy éve, 2015. október 6-án hunyt el.
Emlékét számos hely őrzi az országban: Budapest III. kerületében, egykori lakhelyén, a Bécsi úti házon emléktábla; az Óbudai Egyetem parkban a Göncz Árpád Baráti Kör által ültetett fa és Jovánovics György róla készített mellszobra; a XIII. kerületben a Göncz Árpád Városközpont és Erős Apolka szobra; Budaörsön a Göncz Árpád utca; Százhalombattán a Göncz Árpád tér; Szegeden az egyetem parkjában a Göncz Árpád sétány; Komlón a város díszpolgárainak fasorában a közelmúltban ültetett fa és emléktábla "bizonyítja, az ország, az emberek nem felejtik a Magyar Köztársaság egykori elnökét" - olvasható az alapítvány közleményében.
Megemlékezés államfő egykori lakhelye szomszédságában, az Óbudai Egyetem parkban, Jovánovics György szobrászművész Göncz Árpádról készített mellszobránál
MTI/Bruzák Noémi
Göncz Árpádot 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. Az MDF és az SZDSZ megegyezése alapján választotta a parlament öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották.
