szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az egykori adatvédelmi biztos Varga Judit cikkére reagált.

Majtényi László a Euronews-on megjelent írásában reagált Varga Judit – ahogyan ő fogalmazott – „nyomasztóan tartalmatlan” cikkéhez.

Az igazságügyminiszter november 19-én írt egy véleménycikket szintén a Euronews portálon „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” címmel. Ebben többek között visszautasította azt az uniós tervezetet, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatások összegét. Az írást egyébként szétcincálták a külföldi jogászprofesszorok.

„A legtöbb javaslat olyan irányba mutat, melynek eredményeként a bizalom helyébe intézményesített bizalmatlanság lép, az alkotmányos párbeszédet az egyoldalú betagozódás elvárása váltja fel, a kohéziót pedig tovább gyengíti az újabb és újabb megosztottság" – írta Varga Judit, aki számos ponton bírálja az uniót, illetve visszautasította a magyar jogállamiságot érintő kritikákat. A teljes cikket ezen a linken érheti el.

Majtényi szerint Vargának nincsenek igazán érvei, az Európai Unió működésével kapcsolatban csak méltatlankodó megjegyzései vannak, és csak a magyar miniszterelnök szavait idézi.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke azt írja, nem vitatható, hogy „a jogállamiság tartalmazza a törvényességet és a jogbiztonságot, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát és a független bíráskodás, valamint a jog előtti egyenlőség követelményeit.”

A miniszter szerint a jogállamra vonatkozóan nincs egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer, de Majtényi szerint ez is tévedés.

„Valójában nem az azonos szabályok, hanem az egyetemesnek mondható elvek általános követésében azonosítható a jogállam működése, amely országról országra nem teljesen azonos intézményrendszerben érvényesül. A világ már csak ilyen, a jogállamok meglehetősen sokszínűek, de még a hozzájuk képest sokszínűséggel kevéssé vádolható fantáziátlan és nyomasztó autoriter rendszerek sem egyformák.”

A magyar jogtudós felteszi a kérdést: "milyen módon lehet megállapítani, hogy valamely állam már vagy még nem jogállam?" Erre válaszolva a hatalmai ágak szétválasztását, illetve a hatalommegosztási elvek jogintézmények és szabályok általi érvényesítését említette.

„A jogállamban a tág értelemben vett választási szabályok az ellenzéki és a kormánypártok esélyeinek kiegyenlítettségét igyekeznek biztosítani.

Ha egy országban a választás csak részben szabad, illetve nem fair, az nagy valószínűséggel nem tekinthető jogállamnak.

Valóban lehetséges, amint erre is utal a miniszter, hogy az egyik jogállam segítőkész a menekültekkel szemben, a másik pedig nem, de a menekülteknek például jogi tájékoztatást nyújtó NGO-kat, civileket a jogállam nem fenyegetheti büntetőeljárással.”

– írja Majtényi, aki a továbbiakban a jogállam feltételeként a bírói függetlenséget, és az alkotmánybíróság és a kormányzat elkülönülését említi meg.

„A jogállam nem korlátozza, hanem tiszteletben tartja az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát és a tanszabadságot. A jogállam nem éhezteti a menekülteket, továbbá nem üldözi a hajléktalanságot, hanem rendszerint mérséklésére törekszik

– fogalmazott az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!