Ellentmondásos rendeletek jelentek meg a független színtársulatok támogatásáról

Furcsa helyzet állt elő tegnap éjjel: két, egymásnak ellentmondó Magyar Közlöny jelent meg a független színházak támogatásával kapcsolatban. Mint az Index észrevette, a korábbi sorszámú, vagyis 221-es számú Magyar Közlönyben megjelent táblázat alapján továbbra is jár működési támogatás a független színházaknak, azonban a rá következő, 222-es számú Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelet alapján viszont kérdéses a helyzet.

Azzal a rendeletmódosítással ugyanis a kormány kiszedte ezt a két szót:

és működés.

Az előadóművészeti szervezetekről szóló törvény 2016-os végrehajtási rendelete eddig ugyanis ezt mondta: „A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősített szervezetek a … szakmai programmegvalósítás és működés támogatására irányuló pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett előadó-művészeti bizottság – az érintett előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezetei által véleményezett – javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel.” Az „és működés” szavak törlésével tehát előfordulhat, hogy csak „szakmai programmegvalósításra” lehet érdemben pályázni, ám ha nincs miből működtetni a társulatot, akkor nehéz bármilyen programot megvalósítani. A nem kiemelt szervezetek így nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Tisztázást várnak

A rendeletek miatt megkerestük Havasi Bertalant illetve a Miniszterelnökséget is, hogy mi következik ebből. Kérdéseinkre az Emmi válaszolt: azt írják, színháztörvény egyértelmű, a 19. paragrafus 1-es bekezdése

mind a szakmai programmegvalósítást, mind a működési támogatást rögzíti. Ebből adódóan a független színházak működési támogatása változatlanul, a korábbi évekhez hasonlóan biztosított.

A Független Előadó-művészeti Szövetség megkeresésünkre azt írta, a végrehajtási rendelet ellentétes a hatályos törvénnyel, ezért levelet írnak Kásler Miklósnak és a kultúráért felelős államtitkárnak, hogy oldják fel az ellentmondást, és a vonatkozó rendeletmódosítást helyezzék hatályon kívül. Ma már megjelent egy Közlöny, de az nem tisztázza ezt a kérdést.

Miért lehet ellentmondásban a törvénnyel?

Az előadóművészeti törvényből nem törölték a működési támogatás lehetőségét, emiatt lehet úgy értelmezni, hogy a végrehajtási rendelet ellent mond a törvénynek. Lehet azonban máshogy is. Ha az eddig hatályos hosszú mondatból kivesszük a bővítményeket, akkor az marad, hogy 'a szakmai programmegvalósítás és működés támogatására irányuló pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter ... szakmai kuratóriumot kér fel".

Vagyis ha ebből törlik az "és működés" szavakat, az azt is jelentheti, hogy

• működésre irányuló pályázat nem lesz,

de azt is, hogy

• lesz, csak ahhoz nem kérnek fel kuratóriumot.

Az nem világos, hogy ha ez a helyes értelmezés (ez esetben a rendelet nem lenne ellentétes a törvénnyel), akkor mi a logika abban, hogy az egyik fajta pályázat elbírálásához igénybe veszik egy szakmai testület véleményét, a másik fajtához pedig elég lenne a hivatalnokok önálló döntése.

Ha viszont az az értelmezés helyes, hogy a törvénnyel ellentétes a végrehajtási rendelet, akkor mostantól a Kásler-féle minisztérium megteheti, hogy erre a rendeletmódosításra hivatkozva nem ad pénzt a színházaknak működésre, még ha a törvény alapján kellene is neki.

A Független Előadó-művészeti Szövetség szerint ezzel veszélyes helyzet állhat elő, ugyanis holnaptól hatályos a végrehajtási rendelet alapján semmilyen eljárásrend nem lesz a működésre beadott pályázatokra vonatkozóan. Ezáltal előállhat az a helyzet, hogy a pályázatot ugyan a törvény szerint kiírják, ugyanakkor a működésre vonatkozó részt nem tudják sehogy sem elbírálni.

Ezért volna fontos a szervezet szerint, hogy a rendeletmódosítást visszavonja a kormány.

Elég sok volt eddig is a csavar ebben a történetben

Azért különösen érdekes ez a mostani rendeletmódosítás, mert a színháztörvény-tervezet eredeti, egyeztetésre megküldött verziója is megvonta volna a működési támogatást a független társulatoktól. Az a szöveg végül sokat enyhült (például nem végezték ki a Nemzeti Kulturális Alapot, Demeter Szilárd PIM főigazgató pedig nem lett egy újabb szervezet vezetője), mire a Parlament elé került, fideszes politikusok pedig gőzerővel tagadták, hogy az eredeti verzió tükrözte volna valós szándékukat.

Olyan kérdésekről vitatkoznak a nyilvánosságban a tüntetők, és olyanokat feszegetnek az ellenzéki politikusok, amik nincsenek is benne a javaslatban, a szövegből és a részletes indoklásból sem következnek

- ezt L. Simon László fideszes képviselő mondta a színháztörvény éjjeli parlamenti vitájában december 10-én. Ezt pedig ugyanott Fekete Péter kulturális államtitkár:

senki sem akarta beszántani az NKA-t illetve megfojtani a függetleneket.

Most akkor mészárolnak vagy sem?

A színháztörvény ellen december 9-én tüntettek, a demonstráción felszólaló Pintér Béla azt mondta, át kellett írnia a szövegét, miután a Parlament elé egy enyhébb verzió került. Úgy fogalmazott:

Mégsem mészároltok le bennünket?

Pintér Béla beszéde a tüntetésről

A mostani, a 222-es Közlönyben megjelent módosítás után felhívtuk Pintér Bélát, aki a hvg.hu-nak azt mondta, nem lepődött meg ezen a húzáson. Ők megmaradnak működési támogatás nélkül is, sok más független azonban nem, így szerinte igaz lett, hogy

a magyar kultúra gyilkosai ténykednek jelenleg.