Már meg is született az a hivatalos kormányhatározat, amely alapján a kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését - mondta a Magyar Távirati Irodának Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára.

Az IM jelenleg felülvizsgálja a szabályozást, és

annak eredményéről tájékoztatja a kormányt, várhatóan már a jövő heti kormányülésen.

Völner szerint az ügy súlyosságát és a "börtönbiznisz" mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárdot is eléri az összeg, amit az államtól rabok „mondvacsinált okokkal” kipereltek az „állítólagos” rossz körülmények miatt. A politikus ennél tovább is ment, és Soros György nevét is belekeverte, szerinte ugyanis az esetek nagy többségében a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek járnak el az ilyen ügyekben, mint például Magyar György.

A kormány érvelésének azonban van egy alapvető hibája: a rossz körülmények miatt kifizetett kártérítésekkel

a magyar állam egy jogerős bírósági ítéletet hajt végre, méghozzá olyan hatályos magyar jogszabályok alapján, amiket ő maga hozott.

Ahogy azt a hvg.hu korábban megírta, az egyre szaporodó magyar perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű a probléma. Ebben nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

Ez utóbbit az Orbán-kormány 2016-ban meg is tette és hozott egy olyan törvényt, amely szerint az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni és azt is megállapította, hogy a kártérítési összeg egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

A perekben felhozott állítólagos mondvacsinált okokról a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke írt a témában megjelent cikkében. Eszerint a magyar börtönökben sokszor néhány négyzetméteren 15 embert zsúfolnak össze. Sokat mond, hogy a kártalanítás ma is csak akkor jár, ha a fizikai körülmények annyira rosszak a börtönben, hogy „az azokból eredő szenvedés és megaláztatás túlmutat a minden szabadságvesztésben szükségszerűen benne foglalt szenvedésen és megaláztatáson”.

Szakértők szerint a kormány döntése ezért nemcsak érthetetlen és elfogadhatatlan, hanem jogilag is értelmezhetetlen.

A témáról készült beszélgetésünket megnézhetik a HVG360-on megjelent cikkünkben.