szerző:
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Saját maguk kreálta megoldásokkal igyekeznek megvédeni magukat a koronavírus fertőzéstől a háziorvosok, a kormányra és a hatóságokra ugyanis nem számíthatnak. A hvg.hu által megkérdezett doktorok szerint már egy vagy két koronavírusos beteg feltűnése hetekre bedöntené a működést. Az egészségügyi szakértő szerint sajnos biztos, hogy lesz magyar haláleset is, csak az nem mindegy, hogy mennyi.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Kedves betegünk, kérjük, ha köhögéssel, magas lázzal és légzési nehézségből álló panaszokkal érkezett, akkor NE lépjen be a rendelőbe, hanem hívja a …. telefonszámot és odakint várja meg az orvost, aki kikérdezi önt” – egy észak-pesti egészségügyi szolgáltatóház ajtaján szerdától ez a figyelmeztetés fogadja a pácienseket. A négy rendelőből álló épületben összesen hét háziorvos praktizál: szerda reggel ők saját hatáskörben döntöttek úgy, hogy a saját védelmükben „faragnak egy kicsit” a Nemzeti Népegészségügyi Központ protokollját továbbító Fővárosi Kormányhivatal kedd felhívásán, az ugyanis az eredeti formában szerintük meglehetős veszélybe sodorná őket, a velük dolgozó asszisztenseket és a többi beteget.

A kedden kiküldött utasítás szerint eredetileg azt kellett volna kiírniuk a rendelőajtóra – tehát már az épületen belülre! – hogy a fenti panaszokkal érkezők ne üljenek le a váróteremben, hanem azonnal jelentkezzenek az asszisztensnél, az orvosnak pedig az előírás szerint soron kívül ki kell kérdeznie őket a tüneteikről, utazási előzményeikről és koronavírus-fertőzöttekkel való esetleges kapcsolatukról.

"Csakhogy ha ezt bent teszem ki, addigra már végigcaplatott a 60 méternyi, várakozókkal teli folyosón, leköhögte az asszisztensemet és/vagy engem. Vagyis, ha beigazolódik, hogy esetleg koronavírusos, akkor mindenki – magunkat is ideértve – mehet a karanténba. És akkor a továbbiakban ki fogja ellátni a többi beteget?" – vázolta a helyzetet a hvg.hu-nak az említett körzet egyik háziorvosa, a szerdán megkeresettek közül sokadikként világítva rá arra az óriási hibára vagy hiányosságra, hogy hiába jelentik – vagy inkább jelentenék – ők a járvány elleni védekezés első védelmi vonalát,

továbbra sem áll semmilyen védőfelszerelés háziorvosok rendelkezésére.

©
A szerdán megkeresett több mint fél tucat budapesti és vidéki háziorvos közül nem találtunk olyat, akinek lett volna nemhogy készlete, legalább egyetlen szettje a fertőzés ellen egyedüli védelmet jelentő FFP 3-as besorolású maszkból, egyszer használatos védőruhából és szemüvegből álló védőöltözetből.

A felkészítésünk a koronavírusra abból áll, hogy el lehet menni 1 doboz, vagyis 50 darab sebészi maszkért – ennyi a központi ellátás

– mondta keserűen egy másik budapesti háziorvos is, hangsúlyozva, hogy az egyszer használatos eszközt – amely a vírus elleni védekezésre nem alkalmas, legfeljebb a fertőzés továbbadásának veszélyét csökkenti – nem nekik, hanem a fertőzésgyanús betegeknek kell felvenni.

Van azonban olyan rendelő, ahol még ezt sem kapták meg, így az ott dolgozók szerint már attól is nagy bajban lennének, ha 1-2 gyanús eset feltűnne, nemhogy akkor, ha tömegesen jelentkeznének.

Egy dél-pesti szakorvosi rendelő háziorvosainak – ritka kivételként – az önkormányzat biztosított néhány tucat FFP 3-as besorolású félálarcot, mindenhol másutt azonban maguknak kell megvenniük, amivel pillanatnyilag nem az a legnagyobb gond, hogy a kettő-négy óránként cserélendő eszköznek háromezer forint darabja, hanem, hogy nem is lehet hozzájutni, mert továbbra is hiánycikk.

Pintér Sándor belügyminiszter védőruhát mutat az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén a Parlament Széll Kálmán teremében 2020. február 7-én
©

Hiába mondta Pintér Sándor február 7-i népjóléti bizottság előtti meghallgatásán, és hangzott el azóta többször is, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói megállás nélkül gyártják maszkokat és nem lesz belőle ellátási hiány, ez nem így van. Az sem egyértelmű ráadásul, hogy a börtönökben milyen maszkokat gyártanak: a bizottsági meghallgatásra Pintér Sándor az egyedüli védettséget adó PFF3-as maszkot vitt mutatóba, a Bv-intézetekben folyó munkáról készült MTI-képek tanúsága szerint viszont egyszerű sebészmaszkok kerülnek ki a fogvatartottak keze alól.

Fogvatartottak egészségügyi védőmaszkokat csomagolnak a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Debrecenben 2020. február 1-jén
©

A háziorvosoknál egybehangzó állításuk szerint egyelőre egyébként még nem jelentek meg a pánikban lévő, magukat koronavírusosnak érző betegek, sőt mintha a járványtól tartva a megszokottnál is kevesebben mennének most orvoshoz. Viszont a korábbi hetekben mindannyiuk szerint nagyon sok tüdőgyulladásos beteg jelentkezett, emiatt, ha a fertőzés tömegesen megjelenik, szerintük nem lesz könnyű megkülönböztetni a koronavírusos esetet a „sima” tüdőgyulladástól.

A hivatásos protokoll másik fontos előírásának betartása, amely szerint ha koronavírusos beteg érkezik, azonnal el kell különíteni, szintén sok helyütt problémás – a megkérdezett hat orvosból például csak egy tudja ezt megoldani: normál esetben ugyanis csak a gyermekorvosi rendelőkben kell lennie elkülönítőnek, a felnőtt rendelőkben maximum a rosszul lévő betegeknek fenntartandó fektető van, de a legtöbb esetben ez nem üres helyiség: van, ahol az orvoshoz kell ezen keresztül átmenni, van, ahol az asszisztens dolgozik ott.

Maximum annyit tudok tenni, ha gyanús eset érkezik, hogy kiültetem a nyitott ablakba

– vázolta a lehetőségeit egy másik fővárosi háziorvos, aki – miután egy szakrendelő 2. emeletén dolgozik – a cikk elején említett kollégáival ellentétben nem kérheti a pácienstől, hogy az utcán várjon, amíg kimegy hozzá.

A háziorvosok védtelensége miatt szerdán egyébként a Magyar Orvosi Kamara is szót emelt, a hvg.hu-nak nyilatkozó érintettek pedig úgy látják: ők jószerével tehetetlenek, így szerintük csak az emberek felelősségtudatán múlik majd, sikerül-e a kordában tartani a járványt – például, mert fegyelmezetten otthon maradnak (különösen külföldi tartózkodás után), nem rohannak gyanús panaszaikkal a rendelőbe, vagy a sürgősségi ügyeletre, hanem telefonon kérnek segítséget.

Fogalmam sincs, mi lesz, ha tényleg kitör a járvány. Mi nem fogjuk tudni győzni, az biztos

– mondta egy vidéki kisváros háziorvosa is, aki szerint a tömeges járványhelyzet kezeléshez – például, ha az Olaszországból tömegesen hazahívottakon esetleg elkezdenek megjelenni a tünetetek – elsősorban a mentőket és a betegekhez kijáró ügyeleti teameket kellene ellátni tisztességes védőfelszereléssel. (A koronavírus-gyanús betegnek alapvetően ma is csak telefonon szabadna érintkezniük a háziorvossal, aki, ha a kikérdezés után beigazolódik a fertőzésgyanú – külön e célra beállított mentőt rendel hozzá, amely elviszi a kijelölt fertőzőbeteg-ellátó intézménybe – Budapesten és Pest megyében az egyesített Szent István és Szent László Kórházba.)

Pillanatnyilag nem tudunk mást, mint reménykedni, hogy minket elkerül a tömeges megbetegedés, de ehhez egyelőre sajnos sem az egészségügyi dolgozókhoz való hozzáállás, sem a kommunikáció nem túl bíztató

– foglalta össze saját és kollégái helyzettét egy dunántúli kisváros háziorvosa.

©

Nem látja sokkal fényesebben a helyzetet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, oxyológus szakorvos sem: szerinte nagyon sok olyan intézkedés van, amit, ha nem akar az ország teljesen védtelenül állni a járvány előtt, képletesen szólva már tegnap, sőt a múlt héten meg kell volna hozni.

A legeslegfontosabb szerinte is az, hogy az egészségügyi dolgozók jussanak-juthassanak hozzá a szükséges védőfelszereléshez. Az olaszországi helyzet kialakulásában – emlékezetes – igen komoly szerepe volt annak, hogy az orvosok-ápolók csak későn kezdték el viselni a védőeszközöket, így maguk is erősen hozzájárultak a járvány terjedéséhez.

A kormánynak ezért „nulladik lépésként” ennek elkerüléséért kellene mindent megtennie, és akár „diktatórikus módszerekkel” védeni az egészségügyi dolgozókat, – első körben is a háziorvosi ellátásban dolgozókat, akikből így is hiány van, és akik nagyon nagy része nyugdíj előtt áll, vagyis önmaga is a leginkább veszélyeztetett korcsoportba tartozik.

A betöltetlen praxisok miatt így is több százezer ember él ma Magyarországon úgy, hogy nincsen háziorvosa, ha meglévők kidőlnek, az tovább rontja a helyzetet, az „első védvonal” kiesése pedig egyértelműen azzal jár majd, hogy az ijedt betegek eggyel feljebb, az amúgy is leterhelt sürgősségi osztályokon jelentkeznek majd a tüneteikkel. (A népegészségügyi központ protokolljáról, hogy lehetőleg telefonon kell csak jelentkezni az orvosnál, feltehetően nagyon sok embernek nincs is tudomása, ők nyilvánvalóan odamennek-odaülnek majd, ha panaszaik jelentkeznek.)

Ez több szempontból, de leginkább azért problémás, mert a koronavírus-gyanús esetek tömeges felbukkanásától függetlenül ugyanúgy lesznek mindig sürgősségi ellátásra szoruló – infarktus-, vakbélgyulladás-, trombózisgyanús ..stb. betegek, a „többlet” tehát mindenképpen nagyon erősen leterheli, hosszabb távon pedig végső soron akár meg is béníthatja az egészségügyi rendszert. (Ehhez közeli helyzetet él meg ezekben a napokban számos észak-olasz, az ott dolgozó orvosok beszámolóiról például ebben a cikkben írtunk).

Kunetz Zsombor
©

A legszűkebb keresztmetszet Kunetz Zsombor szerint itthon ugyanakkor nem a sürgősségi, hanem az intenzív terápiás ellátás lehet. Bár az operatív törzs keddi tájékoztatóján a minap azzal nyugtattak mindenkit, hogy 1600 intenzív ágy áll rendelkezésre (ezekhez tartozik lélegeztetőgép, ami kiemelten fontos a koronavírusosok ellátásában, hiszen a megbetegedés nagyon gyakori tünete a légzési nehézség, tüdőgyulladás, és a tüdő elégtelen működése), a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) utolsó elérhető, 2018-as statisztikája szerint valójában csak 1099 ilyen aktív ágy van, amelyek 60-70 százalékán most is indokoltan fekszik valaki, akit értelemszerűen emiatt nem lehet onnan elküldeni. Az egészségügyi szakértő szerint mivel az eddigi tapasztalatok szerint a legoptimálisabb esetben is a fertőzöttek megközelítőleg 10 százaléka kerül olyan állapotba, hogy lélegeztetésre van szüksége, a fennmaradó 3-400 ágy már 3-4000 megbetegedésnél betelne, ami – az olasz, koreai vagy iráni példát nézve – egy eldurvuló járvány esetén nagyon hamar bekövetkezne.

A szakértő szerint ugyanakkor nemcsak, sőt, nem elsősorban a lélegeztetőgép hiánya a gond, hanem, hogy ki fogja azokat bekapcsolni – az intenzív terápia ugyanis önálló szakág, intenzív terápiás orvosból pedig eleve hiány van az országban. Utóbbi miatt Kunetz Zsombor fontosnak tartaná például, ha akár távoktatás – e-learning – formájában gyorstalpalókat szerveznének a koronavírusos betegek lélegeztetésének protokolljáról a sürgősségi ellátásban, vagy ahhoz közeli szakmákban dolgozó orvosoknak – ezzel megnőne azon orvosok száma, akik intenzív terápiás ellátásban is részt tudnak venni:

A köhögő-tüsszögő beteget el tudja majd látni a diplomás ápoló, és az orvost akkor fel lehet tolni eggyel feljebb, plusz a kiterjesztett kompetenciájú ápolókat is sokkal inkább igénybe lehetne venni

– véli a szakértő, utóbbiak ugyanis bár egy csomó ellátásformát el tudnának végezni önállóan, a hatályos jogszabályok szerint ezt nem tehetik meg. Ha viszont beüt a krach, azt nem lehet megtenni, hogy ne tehessék meg:

Ezeket el kell engedni. Háborús ellátásra kell felkészülni.

– hoz mellbevágó hasonlatot a sajnos könnyen előálló helyzetre Kunetz Zsombor.

Az oxyológus szakorvos szerint a „háborús protokollnak” azzal is együtt kell majd járnia, hogy jobban meg kell szűrni például, hogy mi a mentők feladata és mi nem az – egy kéztöréses beszállítása a sürgősségire a járvány eszkalálódása esetén biztosan nem lesz az –, de nagyon fontos lenne emellett szerinte a szűrések kiterjesztése is – az összes egyetem képes lenne például a koronavírus-szűrésre, ha ők is megtehetnék, akkor előrébb járhatnánk a felderítéssel és nem egyszerre zúdulna az országra a fertőzés-áradat.

A tesztek számának emelése a nemzetközi tapasztalatok szerint egyértelműen együtt jár a felismert fertőzöttek számának növekedésével. Eddig azok az országok tudtak felülkerekedni a járványon, ahol sok szűrést végeztek – olyanokon is, akik még nem mutatták a tüneteket – míg Magyarországon az ilyeneket – ahogy több, utólag fertőzöttnek bizonyult beteg vagy családtagja esete is mutatja – hazaküldik, annak ellenére is, hogy tudható, hogy a vírus az esetek nyolcvan százalékában enyhe lefolyású vagy észrevétlen. Magyarországon a koronavirus.gov.hu legutolsó adatai szerint eddig mindössze 609 mintavételt végeztek.

Kunetz Zsombor szerint nem utolsó sorban pedig a kommunikáción is nagyon fontos lenne változtatni, nemcsak a személyeken – például, hogy a járvánnyal kapcsolatos döntéseket talpraesett kommunikációs szakember helyett egy rendőr vagy az újságírók ellen beoltott miniszter kommunikálja –, hanem abban is, hogy partnernek kellene tekinteni a lakosságot és minden csatornán azt próbálni tudatosítani, hogy az egyetlen mód a katasztrófa elkerülésére, ha fegyelmezetten állnak a kérdéshez és lehetőség szerint otthon maradnak.

A szakértő szerint, ha a fent felsoroltakat gyorsan meglépi a kormány és az egészségügyi vezetés, akkor is elkerülhetetlen, hogy a járványban idehaza is meghaljanak majd emberek, de ha nem lépi meg őket, vagy csak későn, akkor jóval többen fognak.

©

Az évekig szintén a sürgősségi ellátásban dolgozó Zacher Gábor szerint a hazai kórházak sürgősségi osztályainak felkészültsége a jelenlegi helyzetben még megfelelőnek mondható – van elegendő szakember és védőfelszerelés. A fertőzések számának növekedésével azonban szerinte is törvényszerű, hogy a sürgősségi rendszerben jelenjenek meg a vírus tüneteitől szenvedő betegek – ekkor nyilván emelni kell majd a kapacitásokat, és kivételes intézkedésekkel próbálni tartani a helyzetet.

A Honvédkórház sürgősségi centrumának a vezetői posztjáról 2018 nyarán távozó szakember szerint ez utóbbi nemcsak azt jelenti, hogy plusz erőforrásokat kell mozgósítani és adott esetben más területen dolgozó szakorvosokat átcsoportosítani, vagy engedélyezni a jelenleg törvényileg limitált extra túlórákat, hanem olyan lépéseket is, mint hogy a sürgősségi centrumok triázs, vagyis betegosztályozó részlegei (amelyek lényege, hogy a beérkező betegeket speciálisan kiképzett szakember osztályozza aszerint, hogy mennyire sürgős ellátást igényelnek) elé állítsanak fel egy „pretriázst”, annak érdekében, hogy a fertőzésgyanús eseteket lehetőleg még az intézménybe lépés előtt el lehessen különíteni.

A legnagyobb gondot Zacher Gábor szerint is az intenzív ágyak – vagyis a lélegeztetőgépek és a kezelésükhöz értő szakemberek – hiánya jelentheti, a megbetegedések számnak felfutása szerinte nagyon komoly logisztikai kihívás elé állítja a kórházakat, hogy hogyan sakkozzanak a kapacitásokkal, és előállhat a helyzet, hogy a szükséges mennyiségű ágyat és szakembert csak az előjegyzett műtéteket lemondásával, elhalasztásával lehet fenntartani.

Zacher Gábor
©

Zacher Gábor szerint a kormány ma elsősorban kommunikációs téren van lemaradásban, az emberektől szerinte nagyobb fegyelmet kell kérni és megértetni, hogy példátlan szükség van az odafigyelésre, a szabályok betartására és az összefogásra, az egészségügyi dolgozók felé pedig szerinte a megbecsülésüket lenne fontos kommunikálni és azt, hogy mennyire számít rájuk az ország, mekkora szükség van a munkájukra.

Hogy a kormány mennyire osztja ez utóbbi álláspontot, elég jól látszik az Emmi szerdai kemény hangú közleményéből, amely minden pontjában durván helyreutasította a koronavírus-helyzet kezelését bírálni merészelő Magyar Orvosi Kamarát. A háziorvosok által is hiányolt védőfelszerelésről a tárca közleménye például azt írta:

A MOK vezetésében ülő orvosoknak tudniuk kell, hogy a háziorvosnak kötelességük biztosítani a működésükhöz szükséges feltételeket. Ők felelősek a saját és a betegeik biztonságáért is. Az állam természetesen segít, például most védőmaszkokkal.

Arról már nem írtak, hogy ez a hvg.hu-nak megszólal háziorvosok által is említett, a vírus ellen nem védő sebészi maszkokat jelenti, és arról sem, hogy az operatív törzs néhány órával korábbi tájékoztatóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 444.hu kérdésére gyakorlatilag elismerte, hogy hiány van a valódi védelmet adó FFP-maszkokból és bár 60 ezer ilyen speciális félálarc van készleten, a háziorvosoknak speciel nem jut belőle.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!