Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje, írja a G7. A korábban állami intézményként működő Corvinus Egyetemet tavaly szervezték ki egy alapítvány alá, amelynek elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lett. A magánkézbe kerülő egyetemet pedig a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvékenycsomagjának átadásából, pontosabban azok éves osztalékhozamából tervezték finanszírozni.

Csakhogy a bezuhanó olajár és a koronavírus gazdasági következményei miatt a Mol igazgatósága szerda reggel bejelentette, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetre való tekintettel nem javasol idén osztalékkifizetést.

A Moltól tavaly kapott osztalék az egyetem idei költségvetésének több mint felét fedezné a portál szerint. 2019-ben a Mol 107 milliárd forint osztalékot fizetett ki, a Richter 19-et. Ebből a Corvinus finanszírozására 13,5 milliárd forint jutott, és az egyéb forrásokkal együtt az egyetem költségvetése 15 milliárd forint körül volt. Az idei költségvetés még nem nyilvános, de a G7-nek arról nyilatkozott Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke, hogy 18-19 milliárd forint körül lehet.

Ugyanakkor amiatt, hogy a tavalyihoz képest – a Mol-osztalék híján – szinte csak tizedannyi forráshoz juthat az egyetem a részvénycsomagok után, sem a Corvinus, sem Hernádi nem aggódik: a portál megkeresésére azt írták, a Corvinus Egyetem pénzügyi stabilitása több lábon áll, illetve, hogy az egyetem több évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik.

A Corvinus átalakításának komoly hatása lehet az egész magyar felsőoktatásra. Ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban bejelentette, ha beválik a Corvinus-modell, általánossá teszi azt a kormány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig éppen a Mol bejelentése előtt pár napppal terjesztette be az a salátatörvényt, amely értelmében egyebek mellett további hat egyetem fenntartása kerülne az államtól vagyonkezelő alapítványokhoz.