Orbán Viktor 2020 elején teljesen váratlanul elkezdett foglalkozni a klímaváltozás kérdésével. Ez azért is volt meglepő fordulat, mert addig csak globális szinten tartotta szükségét foglalkozni az éghajlatváltozással. A miniszterelnök nemcsak évértékelőjében fókuszált a témára, de klímavédelmi akciótervet is hirdetett. A hozzáértők egyértelmű álláspontja szerint ez a terv érdemi változást nem hoz, porhintés csupán.

Az LMP már tavaly az Országgyűlés elé terjesztette klímavédelmi határozati javaslatát, amely végül nyolc hónap után napirendre is került. Az április 21-i ülésen aztán kiderült, hogy a kormány valóban kommunikációs trükknek tekintette a klímaváltozást.

A Fidesz a klímaválsággal kapcsolatban pont ugyanolyan etikátlanul és számítóan jár el, mint tette azt a migrációs válság esetében. Ott a probléma megoldása és a társadalmi feszültségek csökkentése helyett gyűlöletkeltésre utazott. A klímaválságot pedig most aljas módon a drága, veszélyes paksi beruházás legitimálására akarja felhasználni. Ez a stratégiája jól megmutatkozott a keddi parlamenti napon, amikor a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó határozati javaslatunk általános vitája zajlott. A Fidesz lassan állandósuló mantrája, hogy atomenergia nélkül nincs klímavédelem. De attól, hogy valamit ezerszer mondanak el, még nem válik igazzá. Minden 21. században élő és mozgó ország és parlamenti párt tudja, hogy csak atomenergia nélkül lehetséges valódi klímavédelem, környezetvédelem és válságálló energiaellátás.

De ezen nem is lepődhetünk meg igazán. Érdemes visszanézni, miként viszonyult a múltban a Fidesz a környezet- és természetvédelem kérdésköréhez. Bizton kijelenthető, hogy Magyarország akkor is jobban járt volna, ha azt válaszolhatnánk, hogy sehogy. Ennél azonban sokkal rosszabb a helyzet, ugyanis a legnagyobb kormánypárt, nemhogy elhanyagolta a zöld téma képviseletét, de kifejezetten káros intézkedések garmadáját hozta.

A Fidesz–KDNP kormány 2010-es regnálása óta minden eszközével azon dolgozott, hogy leépítse a környezetvédelmi intézményrendszert, és minden lépése arra irányult, hogy barátai és üzletfelei önös anyagi érdekei miatt semmibe vegye a természetvédelmi minimumokat is. Felsorolni is nehéz lenne mindazon bűnöket, melyeket a kormány elkövetett környezetünk ellen. Néhány példát kiemelve illusztrálnánk a legsúlyosabbakat.

A 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor kivégezte, lefokozta a környezetvédelmet, a természetvédelmet és a vízgazdálkodást. Az új kormány egyik első lépése az volt, hogy megszüntette az önálló környezetvédelmi minisztériumot, az önálló környezetügyi hatósági rendszert, és a kiváló szakemberek zömét szélnek eresztette.

A Fidesz–KDNP prioritást adott a nagyüzemi, vegyszeres mezőgazdaságnak. Az ígéretek ellenére a családi gazdaságok támogatását teljesen háttérbe szorította. Mi lett ennek az eredménye? Nőtt a kemikáliák, a műtrágya használata. Szakértők szerint a daganatos megbetegedések jelentős részét az egészségtelen környezet és élelmiszer okozza. Vizeink 60 százaléka rossz állapotban van, még rosszabb a helyzet a természetes élőhelyek tekintetében.

Az időzített bombaként működő, a talajt, vizet és így az emberi egészséget veszélyeztető szennyezett területek, azbesztes épületek mentesítéséért semmit nem tettek, a költségvetésben nem biztosítottak rá forrást. Pedig az idővel a kockázat, a kár és a költség is csak növekszik.

Muszáj megemlíteni azt is, hogy az országos épületenergetikai programot elszabotálták, ami évente akár 40 százalékos fűtési energia, költség, és ezzel arányos légszennyezés-megtakarítást jelentene minden család számára – pedig még EU forrás is volt rá, csak a Fidesz másra használta. Ez lett volna az igazi rezsicsökkentés.

A kormány környezeti károkozásai között kiemelt helyen szerepel a zöld felületek pusztítása. Védett területeken tarra vágnak erdőt, természetes élőhelyeket pusztítanak el, a városokban fákat gyilkolnak. Vég nélkül lehetne a példákat sorolni Budapesten és a Balatonon, vagy legújabban a Tiszazugban. Az elmúlt 10 évben a zöldmezős beruházások mindent vittek, és igen magas aranykorona értékű földeket áldoztunk fel az autóipar oltárán.

Ma Magyarországon közel 15 ezer – azaz városnyi – ember hal meg idő előtt csak a levegőszennyezettség miatt, és sok százezer emberben okoz légúti megbetegedéseket. Nagyon sok gyerek küzd asztmával.

A legújabb időkben pedig a kormánypártból néhányan bolsevista trükknek, balliberális média kitalációjának tekintették a klímaváltozást, mert ugye éghajlatváltozás mindig volt és mindig lesz. A kormányfő többször is vétózta Brüsszelben az Unió szigorúbb célkitűzéseit.

Az év elején nagy dérrel-durral beharangozott klímavédelmi akciótervből egyértelműen kiderült, hogy a miniszterelnök továbbra sem fogja fel a helyzet súlyosságát, a klímaváltozással kapcsolatos óriási veszélyeket.

Továbbra sem képes megérteni, hogy néhány illegális szemétlerakó felszámolása vagy az elektromos buszok bevezetése körülbelül olyan hatékony cselekvési terv a katasztrófa kezelésére, mintha ráolvasással akarnánk tüdőgyulladást gyógyítani. Továbbra is a nagyvállalatok érdekében kíván politizálni, maximum kicsit nyakon önti zöld festékkel a klímagyilkos gazdaságpolitikát. A kormány az európai térben is hátul kullog. Még a valós megoldással nem kecsegtető EU-s tervekből is csak a minimum szinteket vállalja.

Értjük, hogy a Fidesz mérései azt mutatják, a klíma jelenleg trendi téma, és zöld köntösbe öltözéssel újabb szavazatokat remélnek szerezni, de ennél jóval többet kell tenni, hogy a klímaválság legsúlyosabb következményeit elkerüljük. A válság ellen a kétharmad nem megoldás.

A most benyújtott határozati javaslatunkban olyan konkrét célkitűzések vannak többek között, amelyek már most szigorúbb célokat tűznek ki. Módosítót nyújtunk be a 2030-ra vonatkozó szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, valamint arra, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2040-re el kell érnünk.

Annak ellenére, hogy kiderült, a kormány a klímavészhelyzetről szóló vitanapon nem fogta fel a változás szükségszerűségét, egyértelmű, hogy a világjárvány megpróbáltatásait az ország egy átfogó zöld újraindításával tudja orvosolni. Így tud egyben felkészülni akár a következő járványokra is. Most tehát a kezünkben van a jövőnk. A globális, és annak részeként a magyar gazdasági gépezet válogatás nélküli újraindítása sokkal több kárral és áldozattal járhat, mint maga a világjárvány. Ahhoz, hogy visszatérhessünk a természettel való harmóniához, ki kell jelölnünk azt az utat, amelyik a fenntartható, éghajlat-semleges és igazságos gazdaság felé vezet.

A szerzők az LMP-MZP társelnökei