Finoman szólva nem örül az alapellátásban dolgozó fogorvosok egy része a fogászatokra vonatkozó szakmai ajánlások enyhítésének. Az emberi erőforrások minisztere – ahogy megírtuk – egy nappal a hatályba lépése után, május 4-én éjjel módosította azt az egészségügyi ellátások újraindításáról múlt héten kiadott utasítását, amely több más, magas kockázatúként besorolt ellátás mellett előzetes felső légúti (PCR) koronavírusteszt elvégzéséhez kötötte lényegében az összes elektív (vagyis nem sürgős) fogászati beavatkozást.

A módosítás szerint ez utóbbi kezelésekhez már csak akkor kell negatív PCR-teszt-eredmény, ha felmerül a gyanú, hogy a páciens fertőzött – ez pedig robbanásközeli hangulatot teremtett a NEAK-finanszírozott fogorvosok körében.

MTI / Balázs Attila

A tiltakozó fogorvosok nem értik, hogy ha egy nappal korábban még magas rizikójúnak számítottak az aerosol-képződéssel járó beavatkozások (azok a kezelések, amelyhez vízhűtéses fúrót, csiszolót, ultrahangos eszközt stb. kell használni), illetve összességében minden, a pácienssel 15 percnél hosszabb és 1 méternél közelebbi kontaktust feltételező ellátás, akkor keddre miért vették ki őket a szűrés-köteles körből, miközben a szintén „szájban matatással” járó fül-orr-gégészeti vizsgálatokhoz, vagy egy egyszerű hasi ultrahanghoz továbbra is szükséges a PCR-teszt.

Ha jól értelmezem az egymás után kijövő rendelkezéseket, arra a megállapításra kell jutnom, hogy a fülben, orrban, gégében tanyázó vírus ott sokkal veszélyesebb ama szakterület kollégáira, mint a szájüregben lévő ránk. Vagy lehet, hogy már nem érvényes az anatómia, azt is átírták, és a gége már előbb van a sorban, mint a szájüreg? Na, most lett tele a hócipőm az egésszel.

– fakadt ki a NEAK-finanszírozott fogorvosok zárt Facebook-csoportjában egy alapellátásban dolgozó szakember. Egy másik kollégája pedig így fogalmazta meg az ellentmondást:

A vírus talán érdekmúlásra hivatkozva levonult a fogászati alapellátás területéről? Vagy szólt a döntéshozóknak, hogy ne pazarolják a pénzt felesleges szűrésre, mert majd jelezni fog tömés vagy fogkő-eltávolítás előtt, hogy most kéne tesztelni, mert itt vagyok ám a szájüregben?

A legtöbben viszont egyáltalán nem viccesen fogták fel a helyzetet, és voltak, akik egységes leállást-munkabeszüntetést javasoltak, vagy egyenesen praxisuk feladását, nyugdíjba vonulásukat helyezték kilátásba, ha fennmaradnak a mostani szabályok.

MTI / Balázs Attila

A tiltakozó fogorvosok nevetségesnek tartják, hogy egy lázmérés és egy önbevallásos kérdőív alapján kellene kiszűrniük a Covid-fertőzött pácienseket, hiszen bárki bevehet érkezés előtt lázcsillapítót (erre hivatkozva nevezte feleslegesnek például az érettségizők lázmérését múlt héten Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár), az pedig teljesen életszerűtlen szerintük, hogy ha valaki be szeretné tömetni a fájós fogát, akkor bevallja majd, ha múlt héten köhögött vagy láza volt, tudva, hogy ez esetben hiába jött, mert ellátás helyett hosszadalmas tesztelési procedúra vár rá.

És ha a kérdőív ellenére engem lefertőz valaki? Ha csak két hét karanténom lesz, örülhetek. És ki helyettesít? És a pénz, az élet más ügyei? Ki lesz a felelős, ki fog kártéríteni ezért? Kásler? Vagy Cili néni? Ha ilyen összevissza cirkusz van, és a szakma sem tud egységesen kiállni a megoldással, akkor be kell csukni!

– dühöngött egy másik csoporttag.

Az operatív törzsnél csütörtökön, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál pénteken kérdeztünk rá arra, hogy a fogorvosi ellátásnál miért változtattak a szabályokon, de egyik helyről sem kaptunk választ.

Az indulatokat, ha lehet, tovább fokozta az országos tiszti főorvos május 4-i határozata, amelyben amellett, hogy visszavonta a nem sürgősségi fogászati ellátások március 16-a óta érvényes tilalmát, egyéb szankciók mellett 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságot helyezett kilátásba azoknak a szolgáltatóknak, akik „nem tartják be maradéktalanul a higiénés rendszabályokat, valamint a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozása és az egészségügyi ellátás újraindítása érdekében kiadott rendelkezéseket”.

A bürokratikus megfogalmazásból az azonban nem derül ki, hogy a bírság a nem sürgősségi ellátások megtagadására, vagy arra vonatkozik-e, ha a szolgáltató a megfelelő védőfelszerelés hiányában is elvégzi ezeket.

Pénzbírsággal fenyegetőznek, miközben eddig egy db szájmaszkot sem kaptam...

– írta egy kétségbeesett vidéki szakorvos, és panaszával messze nincs egyedül: hiába kötelező ugyanis, az alapellátásban dolgozók közül sokaknak még mindig nincsenek meg azok a védőfelszerelései – FFP2-es vagy 3-as maszk, védőszemüveg, arcpajzs, egyszerhasználatos vízlepergető köpeny, haj- és cipővédő –, amely egy esetleges Covid-fertőzött páciens ellátásakor is garantálhatná a biztonságát. (A védőfelszereléseket a járványügyi veszélyhelyzetre érvényes szabályok szerint a területileg illetékes járványügyi hatóságnak – vagyis a járási kormányhivataloknak – kellene biztosítania, onnan a legtöbben azonban legfeljebb sebészi maszkokat kaptak eddig. Akinek egyebe is van, azt elmondása szerint vagy az önkormányzat segítette ki egy véges számú készlettel, vagy maga szerezte be.)

A fertőzésveszélytől ilyen körülmények között eddig egyetlen dolog védte meg őket úgy ahogy: a szabályozás, amely megtiltotta a magas kockázatú ellátásokat. Azzal azonban, hogy hétfőtől „szabad a pálya”, ez a védelem megszűnt, az egészségügy újraindítási szabályait rögzítő utasításból sokan pedig azt olvassák ki, hogy nem el lehet, hanem el is kell végezniük ezeket a beavatkozásokat is.

Többen óvatosan, de megnyitnak

Az új szabályok ellen egyébként vasárnap – a hatályba lépésük előtti napon – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozatának elnöksége is tiltakozott, előrevetítve hogy „a fogászati ellátás eddigi észszerű korlátozásának fokozatok nélküli teljes feloldása a járvány terjedése szempontjából kritikus helyzetet teremthet”, de az elvégezhető beavatkozások körén az egy nappal később kiadott új eljárásrend sem változtatott.

„Önvédelemként” sokan azt találták ki, hogy továbbra is csak a kisebb kockázatú, forgó- és vízhűtéses eszközöket nem igénylő, sürgősségi beavatkozásokat végzik el, és a páciensek türelmét kérik – legalább addig, amíg egyértelműen ki nem derül, hogy levonulóban van-e a járvány, vagy sem. Erre leghamarabb a Semmelweis Egyetemen zajló országos reprezentatív szűrés eredménye adhat választ, aminek végeredményét viszont csak május végén publikálják (a Semmelweis Egyetem rektora a hvg.hu-nak azt mondta, jövő hét elején-közepén kiállnak a részeredményekkel – a szerk.), addig – ahogy a tiltakozó fogorvosok fogalmaztak – marad a „vakrepülés”.

A teljes körű ellátás újraindulását ellenzők mellett akadnak azonban a NEAK-finanszírozottak között olyan fogorvosok is, akik a páciensek és a praxis megtartása miatt fontosnak tartják, hogy ha a miniszter hét eleji rendelete lehetővé tette a munkát, ők fel is vegyék a fonalat – közülük sokan azzal érvelnek, hogy olyan kezelések maradtak el, szakadtak meg, amelyek miatt a betegek életminősége vált tarthatatlanná.

Képzelje bele magát annak a helyébe, aki már lassan két hónapja gyakorlatilag fogak nélkül él, mert elkezdődött egy nagyobb pótlási munka

– fogalmazott egyikük.

Azt ők is kifogásolják, hogy nem kaptak védőfelszereléseket az illetékes hatóságoktól, hanem maguknak kellett beszerezniük, de úgy vélik: ha elő is fordul, hogy az egyszer használatos védőfelszerelés többe kerül, mint amennyit a biztosító térít a kezelésért, a "normális" működéssel megtartanak olyan betegeket, akiknél nagyobb munkákat kell elvégezni, így a "befektetés" hosszú távon szerintük megtérül.

A munka folytatása mellett érvelők szerint a szakmai Facebook-csoportokban nem jelenik meg minden álláspont, sokan inkább nem bocsátkoznak vitákba, inkább elkezdenek dolgozni, vállalva akár a nagyobb rizikót is, amivel ez jár. Más kérdés, hogy ők is elismerik: a rendeletek között sok az ellentmondás, és ez jókora bizonytalanságot okoz.

A mindennapi munkával kapcsolatos dilemmákban – információk híján – a jelek szerint még a fogorvosok érdekvédelmét ellátó Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozata sem tud útmutatást adni a tagjainak. A szervezet honlapján a tagozat elnöke több levelében is szabadkozva ír arról, hogy a szinte naponta változó helyzetben számukra is nehéz követni az eseményeket. A honlapon szereplő dokumentumok szerint május 4-én pedig – a miniszteri levélnek ellentmondó egészségügyi kollégiumi ajánlás megjelenése után – maga a MOK elnöke kérte az egészségügyi államtitkártól, hogy tisztázza, hogy a fogorvosoknak melyik szabályt kell érvényesnek tekinteniük. Kincses Gyula ebben egyébként szintén felhívta a figyelmet, hogy a védőfelszerelések biztosítása vészhelyzetben állami feladat, a kamara felmérése és a szolgáltatók visszajelzése alapján ez azonban eddig nem történt meg.