„Bár 1945 májusa Európában véget vetett a második világháborúnak, ez a hónap nem hozta el a szabadságot az egész földrész számára, Európa középső és keleti része még közel ötven évig a kommunista rezsimek uralma alatt maradt. A balti államokat törvénytelenül megszállta a Szovjetunió, amely vasmarokkal tartotta ellenőrzés alatt a többi, fogságba ejtett nemzetet” – áll a nyilatkozatban, amely szerint a második világháborút követő években sok ember áldozta életét a szabadságért. „1956 eseményei, a Charta 77 létrehozása, a Szolidaritás szakszervezet megalapítása és a Balti út létrehozása a szabadság és demokrácia helyreállítása felé vezető út fontos mérföldkövei voltak” – hangsúlyozták a minisztériumok.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban a közlemény hangsúlyozza: „Szeretnénk emlékeztetni a nemzetközi közösséget alkotó államokat, hogy a tartós nemzetközi biztonság, stabilitás és béke fenntartásához a nemzetközi jog normáinak folyamatos betartására van szükség, s ennek része más államok szuverenitásának és területi épségének a tiszteletben tartása is” – egyértelműen utalva az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget 2014-es orosz annektálására. A nyilatkozat emellett kiáll a szuverén államok egyenjogúságának tiszteletben tartása mellett is.
A közleményt az USA, valamint Magyarország, Bulgária, Csehország, Észország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Románia külügyminiszterei írták alá.
