Azonnali kérdések

A miniszter vigyorogva jelentkezett be egy zártkapus focimeccsről – rótta fel a jobbikos Stummer János a külgazdasági és külügyminiszternek, Szijjártó Péternek a Parlamentben. Az ellenzéki képviselő kérdése lényegében az volt: ilyen példát kell-e mutatnia egy tárcavezetőnek. Szijjártó Péter szerint az MTK és a Honvéd meghívására mehetett megnézni a két csapat Magyar Kupa-elődöntőjét a Puskás Arénába a múlt héten, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szabályai szerint. Stummer bocsánatkérést akart kicsikarni Szijjártótól, aki ehelyett elmondta, hogy a szerdai kupadöntőn is ott lesz, sőt, a szövetséggel együtt adja majd át a kupát.

Miért jutalmazza a kormány azokat, akik elbocsátanak százakat – kérdezte az MSZP-s Szakács László. Felidézte, hogy Mészáros Lőrinc 17 milliárd forintot kapott a Kisfaludy-program keretében, pedig 800 embert bocsátott el. Szijjártó Péter szerint a kormány munkahelyteremtést finanszíroz. Szerinte Szakács csak vagdalkozik, ha nem mutat konkrét jogsértést.

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint pénzt vonnak el az önkormányzatoktól, az egyetemektől és a nyugdíjasoknak sem adnak semmit. Miért büntetik az önkormányzatokat – tette fel a kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, ám Pogácsás Tibor államtitkár válaszával kellett beérnie. Pogácsás szerint az önkormányzati rendszer jól működik.

Keresztes László Lóránt Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte volna, aki azonban nem volt jelen. Másik kérdéssel is jelentkezett, azt fel is olvasta: azt tudakolta, miért ítél halálra 34 vasúti mellékvonalat a kormány, s mivel indokolja az intézkedés szükségességét. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt neki, aki szerint figyelembe veszik az utazóközönség változó igényeit. Ő úgy látja, hogy vasútfejlesztés történik, és utalt a Budapest–Belgrád-vonalra is. Azt nem árulta el, meddig járnak korlátozott számban az érintett vonatok.

A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio is Orbánt kérdezte volna, de annak távollétében Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszolt. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, elrendeli-e a kormány országos szinten is a trianoni békére emlékező egy perces csendet. Dömötör nem válaszolt egyértelműen, csak azt mondta, a Párbeszéd nem javasolta ezt időben. Kocsis-Cake szerint ez a járvány miatt nem történt meg korábban.

Miért van szükség politikai kapcsolatokra a teniszszövetség vezetéséhez – kérdezte a jobbikos Steinmetz Ádám, akinek Orbán helyett Szijjártó válaszolt. Az olimpiai bajnok vízilabdázó azt tudakolta, egyetért-e a miniszterelnök azzal, hogy politikus ne lehessen sportszövetség vagy sportklub vezetője. Szijjártó nemleges választ adott, Steinmetz viszonválaszában pedig jelezte: szerinte árt a sportnak, ha politikusok vezetik.

Hány embert küldtek haza a kórházakból a "Kásler-terv" végrehajtása során – tette fel a kérdést Szél Bernadett. Felidézte, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint 2 százalékot kellett felszabadítani, az ágyak 58 százaléka üres volt országosan. A miniszteri utasítás viszont a 60 százalékos kiürítést minden egyes kórháznak előírta, és ezen csak azután változtattak – megyei átlag 60 százalékra – , hogy lejárt a végrehajtás határideje, és betegeket kellett hazaküldeni. Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Számot nem mondott, de állította, a halaszthatatlan beavatkozásokat elvégezték, és megdicsérte a WHO is az ágyfelszabadítást.

Az ágyfelszabadításról kérdezett Varga László (MSZP) is. Sokak szerint a kiürített ágyak egy részét a későbbiekben megszüntetné a kormány, így az aggódó miskolciak nevében kérdezte meg, mi lesz az ottani Semmelweis Tagkórházzal és a szülészettel. Rétvári Bence államtitkár válaszolt, szerinte újraindul az egészségügy, a felszabadított ágyak harmada már ismét elérhető. Varga megállapította, hogy Rétvári nem válaszolt. Az államtitkár a viszonválaszában sem változtatott ezen.

Miért nem oszlatta fel a rendőrség a Deák téri demonstrációt, ha az nyilvánvalóan jogsértő volt, ráadásul a járványhelyzet miatt nem is kerülhetett volna rá sor – kérdezte Arató Gergely (DK). A belügyminiszter helyett Kontrát Károly államtitkár válaszolt.  

A rendőrség a Dohány utcában és a Deák téren történteket külön eseményként kezelte

– mondta el Kontrát azt, amit a BRFK eddig nem közölt. Az utóbbit megemlékezésnek minősítették, és csak előbbit értékelték gyűlésnek. A gyűlésről 6 főt állítottak elő, 34 szabályt sértett. Arató szerint a rendőrség politikai utasításra nem oszlatott, ezt Kontrát tagadta.

Miért von el a kormány az önkormányzatoktól, és miért nem támogatja azokat, melyek kénytelenek voltak túlköltekezni a járvány elleni védekezés során – kérdezte Ungár Péter (LMP), példaként Szombathelyet felhozva. Szijjártó válaszában Ungárnak is elismételte, hogy mennyi vállalatot támogat közpénzzel a kormány.

Nem a létbiztonságra és tehermegosztásra törekvő humanisták útját járja a kormány a válságkezelés során Tordai Bence (Párbeszéd) szerint. A korrupt autoriter populisták irányát választotta a Fidesz-kormány, megoszt és megszorít. Felhagy-e ezzel a kormány – kérdezte Szijjártótól. A miniszter szerint a humanisták eladósodnak, a korrupció 2010 előtt volt, de van harmadik irány is. Elmondta, a legfontosabb céljuk, hogy az embereknek legyen munkája, és a cégeket meg kell védeni.

Nagy Csaba (Fidesz) a koronavírus elleni védekezésről kérdezte Orbán Balázs államtitkárt, illetve az ellenzéket ostorozta. Orbán szerint "hazánk jól vizsgázott", az ellenzék nem támogatta a kormányt, az előírásokat pedig fontos betartani.

A fiatalok lakhatási programjának elszabotálásáról akarta kérdezni a pénzügyminisztert a jobbikos Z. Kárpát Dániel, de csak Tállai András államtitkártól kapott választ. A képviselő szerint egy tipikus, 180-200 ezres fizetésű fiatalon egyáltalán nem segít a jómódúakat megcélzó csok. A lakhatás a bérlők fizetésének 40 százalékát viszi el, ezt fejeli a 27 százalékos áfa és a lakástakarék megszüntetése is, érvelt. Tállai András előbb a devizakárosultak segítéséről beszélt, majd arról, hogy 435 milliárd forintot adott a kormány a csok-ot igénylőknek. Hivatkozott a kedvezményes lakásáfára is, amiről Z. Kárpát egyből meg is állapította: éppen most vezetik ki.

Földi László (KDNP) a helyi termelők támogatásáról kérdezte Farkas Sándor államtitkárt. Farkas a termelői piacok hatását dicsérte a termékpályák szempontjából.

Milyen mértékben szabadultak el az árak – kérdezte Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) Tállai Andrástól. A cukor ára 14,1, a sonkáé 12,5 százalékkal nőtt – válaszolta meg saját kérdését –, a karaj 300 forinttal lett drágább egy év alatt. Hány vizsgálat indult a tisztességtelen piaci magatartás miatt – kérdezte továbbá, de Tállai közölte, erre nem tud válaszolni. 2,8 százalék volt az infláció áprilisban, 1,5 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban – folytatta. Az áremelkedés a piaci viszonyok miatt van, a sertéspestis és a koronavírus miatt, valamint a forintárfolyam változása okozza Tállai szerint. Erre Bangóné emlékeztetett, hogy Tállai Mezőkövesden be tudott avatkozni a piaci folyamatokba, amikor a benzinárról volt szó.

Napirend előtt

A kormány hosszú távon engedélyezi a havi egy pihenőnapot és a 12 órás munkavégzést, ez Orbán Viktor munkaalapú társadalma – mondta felszólalásában a párbeszédes Szabó Tímea az Országgyűlés plenáris ülésén. A Párbeszéd politikusa szerint járványkezelés címen eddig csak önkényeskedett a kormány, vagy pedig költekezett: Mészáros Lőrinc 183 milliárd forint közpénztámogatást kapott a képviselő szerint, egy személyben ugyanannyit, mint amennyit félmillió bajba került magyarnak együtt ígértek. Szabó úgy fogalmazott: csak Orbánnak kell bocsánatot kérnie, nem az ellenzéknek. Válaszában a fideszes Dömötör Csaba arról beszélt, hogy minden rosszabb volt, mielőtt a Fidesz kormányra került.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a globalizációról beszélt, és arról, hogy kiszolgáltatott az ország gazdasága, hiszen összeszerelő üzemet csinált belőle a Fidesz. A kormány szórja az adófizetők pénzét, továbbra is a multikat támogatja a kis- és közepes vállalkozások helyett – fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki szerint új irány kell. Schanda Tamás válaszolt neki, aki szerint összefogásra van szükség, amit nem kaptak meg az LMP-től sem. Szerinte a kormány megvédte az embereket és talpra állítja a gazdaságot.

Az egy nemzethez tartozókat nemcsak fizikai határokkal, de megosztó politikával is el lehet választani – kezdte felszólalását Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz gyűlöletpolitikája vezetett oda, hogy nyíltan rasszista tüntetést lehet tartani Budapesten, és hogy a roma holokauszt emlékművét a napokban sokadszorra is meggyalázták. Majd a gazdasági megosztottságra tért át: 3 millióan élnek szegénységben, hozta fel példaként. Újjáépítésre van szükség a gazdaságtól kezdve az oktatáson át az egészségügyig. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt neki, arról beszélve, hogy 2006-ban erőszakosak voltak a rendőrök. Utána azt is kifejtette, hogy szerinte 2008-ban nem volt szociális a válságkezelés.

Ilyen válságkezelés, mint nálunk, nincs még egy a világon – jelentette ki jobbikos Jakab Péter. Itt segítség helyett levelet kapnak az emberek az államtól. 100 milliárd forintot különítettek el kormánypropagandára, 2000 milliárdot állami beruházásra, a lakosság terhei pedig csak nőnek, az árak az egekben vannak. A kormány propaganda-költéseinek feléből lehetne lakásprogramot indítani, hogy ne 20 éves eladósodással kezdjék az életet a fiatalok, hozta példának. Dömötör Csaba szerint a Jobbik letagadja az ország eredményeit, és különben is szétesőben van a párt. 

Szászfalvi László KDNP-s képviselő napirend előtt a trianoni békeszerződésről olvasott fel beszédet. Szijjártó Péter válaszolt neki, aki szerint szuverén és független az ország, különösen 2010 óta. Szerinte senki sem várhatja el, hogy ünnepeljük a trianoni békeszerződést, majd arról beszélt, hogy meglátása szerint jó viszonyt ápol a kormány a környező országokkal.

A fideszes Halász János szólalt fel napirend előtt utoljára. Szerinte azért fontos a "második Soros-tervről" szóló nemzeti konzultáció, mert még nem múlt el a járvány miatti veszély. Fájlalta, hogy sokan támadták már az előző nyolc nemzeti konzultációt is. Neki is Szijjártó Péter válaszolt. A miniszter arról beszélt, hogy a kormány idejében reagált a koronavírus-járványra, és a jövőben semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt. A munkanélküliség helyett a munkahelyteremtést kell támogatni, mondta aztán. Azt is említette, hogy 806 vállalkozás kapott már pénzt, összesen 178,6 milliárd forintot a kormánytól.