Újabb elmarasztalásra számíthat menekültügyben Magyarország az Európai Bíróságon

Újabb, a menekültügyi eljárás miatt indított ügyben áll vesztésre Magyarország az Európai Unió Bíróságán. A testület főtanácsnoka csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában kimondta: a magyar kormány megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a tranzitzónákban történő őrizetben tartáshoz és jogellenes kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat.

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A most megjelent főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, viszont rendkívül ritka, hogy a luxemburgi testület azzal ellentétes ítéletet hoz.

Priit Pikamäe mostani véleményének egy része már tárgytalanná vált, az Európai Bíróság ugyanis néhány hete kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül. A magyar kormány ezért májusban bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket.

A főtanácsnoki indítvány most azt állapította meg, hogy

• azzal, hogy a magyar állam napi néhány főre korlátozta a belépést a tranzitzónákba, megakadályozza, hogy bárki megfelelően benyújtsa a kérelmét.
• a tranzitzónák létezése miatt minden menedékkérelem „határeljárássá” vált, ezeknél viszont nem követték a magyar hatóságok az uniós jogszabályokat.
• ahogy korábban már kimondta a bíróság, a tranzitzónában való várakozás őrizetnek minősül.
• azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán át léptek be Magyarországra és elfogták őket, megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól.

Az Európai Bíróság éppen egy hete mondta ki, hogy jogellenes a magyar civiltörvény. Az az ítélet sem volt túl nagy meglepetés, hiszen ott szintén azt állapította meg a főtanácsnoki indítvány, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kellett magyarázkodnia, több hasonló, a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A Lex CEU-ról idén márciusban született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szintén a magyar kormány ellen foglalt állást.