Tetszett a cikk?

Egy főtanácsnoki indítvány megállapította, hogy Magyarország nemcsak a tranzitzónákkal, hanem a visszatoloncolásokkal is megsértette az uniós jogot.

Újabb, a menekültügyi eljárás miatt indított ügyben áll vesztésre Magyarország az Európai Unió Bíróságán. A testület főtanácsnoka csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában kimondta: a magyar kormány megsértette a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a tranzitzónákban történő őrizetben tartáshoz és jogellenes kiutasításához kapcsolódó uniós jogszabályokat.

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A most megjelent főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, viszont rendkívül ritka, hogy a luxemburgi testület azzal ellentétes ítéletet hoz.

Priit Pikamäe mostani véleményének egy része már tárgytalanná vált, az Európai Bíróság ugyanis néhány hete kimondta, hogy a menedékkérők tranzitzónákban való elhelyezése őrizetnek minősül. A magyar kormány ezért májusban bejelentette, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónát is megszünteti, és befogadóállomásokra szállította az ott fogvatartott embereket.

A főtanácsnoki indítvány most azt állapította meg, hogy

  • azzal, hogy a magyar állam napi néhány főre korlátozta a belépést a tranzitzónákba, megakadályozza, hogy bárki megfelelően benyújtsa a kérelmét.
  • a tranzitzónák létezése miatt minden menedékkérelem „határeljárássá” vált, ezeknél viszont nem követték a magyar hatóságok az uniós jogszabályokat.
  • ahogy korábban már kimondta a bíróság, a tranzitzónában való várakozás őrizetnek minősül.
  • azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán át léptek be Magyarországra és elfogták őket, megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól.

Az Európai Bíróság éppen egy hete mondta ki, hogy jogellenes a magyar civiltörvény. Az az ítélet sem volt túl nagy meglepetés, hiszen ott szintén azt állapította meg a főtanácsnoki indítvány, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kellett magyarázkodnia, több hasonló, a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A Lex CEU-ról idén márciusban született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szintén a magyar kormány ellen foglalt állást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!