A Fidesz és a fiatalok: „Ez már nem a Rogánok és a Szijjártók kora”

A balliberális túlsúly elleni fellépés – ezzel indította útjára augusztus elején közösségimédia-képzését a Megafon Központ. Bár sok részlet azóta sem szivárgott ki arról, milyen ismereteket lehet gyűjteni és kiktől a szeptemberben elindult négynapos tanfolyamokon, Kovács István alapító – nem mellesleg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója – a vele megjelent interjúkban nem rejtette véka alá, hogy nem titkolt céljuk egy nemzeti érzelmű, konzervatív közösség építése.

A balliberális túlsúly kifejezés persze egyáltalán nem új, Orbán Viktor miniszterelnök és holdudvara már régóta ezzel magyarázza, miért volt szükség a magyarországi sajtó átvételére és a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozására. Mióta azonban tavaly már a kormányfő is úgy érezte, megvan a régóta vágyott médiafölény,

a Fidesz újabb felületeket kezdett keresni, ahol előtérbe tolhatja a jobboldali véleményeket. Ez pedig értelemszerűen a közösségi média.

Arról természetesen nincs szó, hogy a Fidesz-kormány és a jobboldali megmondóemberek most fedezték volna fel a közösségi tartalmakat. Orbán Viktor – aki évek óta jelentős követőtábort mondhat magának a Facebookon – a koronavírus-járvány kezdete óta gyakran fontos bejelentéseket is a saját oldalán kommunikál, még ha technikailag ez nem is mindig sikerül. A miniszterelnök napi videóival, posztjaival és hivatalos bejelentéseivel mára egymillió fölé tornázta Facebook-követőinek számát, amit rajta kívül egy magyar, Schobert Norbert mondhat el magáról.

A kormányfőnek nem ez az egyetlen közösségi felülete, 2014-ben az Instagramra is regisztrált. Itt, akárcsak a nemzetközi politikusok által kedvelt, viszont a magyarok által alig használt Twitteren a Facebook-oldalán megjelenő tartalom egy része ismétlődik.

Valami történt

A nem is mindig békésen, de a megszokott mederben folyó kommunikációs csatornákon 2019-ben valami megváltozott. Az őszi önkormányzati választás és Budapest elvesztése után

a Fidesz rájött, hogy ha a 2022-es választásokon biztosra akar menni, akkor ezeket a felületeket a végletekig ki kell használni, hogy elérjék azt a korosztályt, amelyben a jelenlegi kormánypárt a legkevésbé erős: a 18-29 éveseket.

A fiatalok megnyerése hagyományosan nehéz feladat bármely párt számára, de a több mint egy évtizede hatalmon levő, konzervatív, a keresztény értékeket előre helyező Fidesz helyzete talán még az átlagosnál is bonyolultabb. A kormányzati kommunikációt és annak nehézségeit ismerő fideszes forrás már két évvel ezelőtt arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a 16-25 évesek, köztük is a lányok az a célcsoport, melyhez gyakorlatilag lehetetlen eljuttatni bármilyen politikai üzenetet.

Szentkirályi Alexandra

MTI / Balogh Zoltán

Bár a párton belül voltak próbálkozások a 30 év alatti korosztály elérésérére, tavaly év vége óta egyre több jel utal rá, hogy újult erővel és az eddigiektől eltérő módszerekkel vágtak bele a feladatba. Ezek között akadnak látványosabb személyügyi lépések is: tavaly decemberben a 33 éves Szentkirályi Alexandrát nevezték ki kormászóvivőnek, aki már azzal is feltűnést keltett, hogy bemutatkozó videójában tegezve köszöntötte a nézőket. Mindössze egy hónappal később az akkor 22 éves Rácz Zsófia következett a sorban, őt az Emberi Erőforrások Minisztériuma fiatalokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki. Igaz, ehhez az is kellett, hogy törvényt módosítsanak a kedvéért, hiszen még a diplomáját sem szerezte meg, ami ennek feltétele.

Idén ősszel – édesapja tragikus halála után – a Fidesz a 30 éves Koncz Zsófiát indította Borsod megye 6. számú választókörzetében rendezett időközi választásokon, aki be is került az Országgyűlésbe. Igaz, ahogy azt a HVG korábban megírta, Koncz jelölése mögött valószínűleg nem fiatal kora, hanem családja összeköttetései játszották a főszerepet.

Koncz Zsófia

Márté Péter

Fiatal politikusok kinevezése azonban nemcsak Magyarországon, hanem a világon sehol nem elég ahhoz, hogy egy párt népszerű legyen a tizen-és huszonévesek között. Ehhez meg kell találni a felületeket, ahol meg lehet őket szólítani és ami még ennél is fontosabb, aktivizálni lehet őket.

Újat mutattak

Minden arra utal, hogy az elmúlt hónapokban ennek a feladatnak láttak neki a kormányzati kommunikáció háttéremberei. Nehezen lehetne elmenni például szó nélkül a Pesti TV szeptemberi indulása mellett, ami célzottan a 35 éven aluli korosztálynak szól. És ide tartozik a független internetes lapból kormányzati szócsővé süllyesztett Origo „fiatalítása” is, ám az ehhez tartozó kampány nem sült el túl jól, pedig még jól ismert influenszereket is bevetettek. Az „Újat mutatunk” szlogen kitalálói ugyanis azzal valószínűleg nem számoltak, hogy a közösségi média lényege éppen az azonnali reakció. Az Origo-posztok és plakátok esetében ezek teljesen a visszájára fordították a kampányt, az ellentábor azonnal létrehozta saját gerillakampányát „ujjat mutatunk” szlogennel, lerombolva a jól felépített kommunikációs stratégiát.

Teljesen más a Megafon Központ módszere, ők ugyanis nem tartalmat gyártanak, hanem képzéseiken másokat tanítanak meg arra, hogyan csinálják, méghozzá a közösségi médiában tapasztalható „balliberális túlsúly” ellen.

A képzésen, melynek célja, hogy „felerősítsék a konzervatív erők, a csendes többség hangját” és „modern eszközökkel megvédjék a hagyományos gondolkodásmódot”, az idén 90 ember vesz részt, de az egyelőre kérdéses, hogy az ő pályájukat később is egyengetik majd a szervezők, vagy rájuk bízzák, mihez kezdenek a megszerzett ismeretekkel. Hasonlóképpen nincs válasz arra, hogy milyen pénzek állnak a Megafon Központ mögött, ezt korábbi cikkében már a Telex is próbálta megtudni, de nem kaptak rá választ.

Sok hűhó semmiért?

Kérdés azonban, megéri-e ekkora erőfeszítés a kormánypártok részéről, hogy elérjenek és megszólítsanak egy generációt. Ha a számokat nézzük, akkor igen. A Medián legutóbbi felmérése szerint szembetűnő, hogy a Fideszt 60 év feletti választók támogatják legjobban (44 százalék), a 30 alattiak között ugyanez az arány 34 százalék. Fontos azonban, hogy a pártok közül még mindig ők állnak a legjobban, a Momentum esetében ebben a korosztályban ugyanez a támogatottság 11 százalékos. Nagy viszont a bizonytalanok aránya, akiket nem lesz könnyű megszólítani.

A fiatalok politikai szerepvállalásáról nemrég a National Democratic Institute és a Political Capital közölt részletes tanulmányt. A 750 főn alapuló, 16-29 év között végzett reprezentatív mérésből az derült ki, hogy bár a koronavírus-járvány növelte a fiatalok érdeklődését a közélet iránt, de az önkormányzati és országgyűlési választásokon való részvételen kívül szinte semmilyen módon nem vesznek részt annak alakításában.

Végel Dániel

A megkérdezettek mindössze 17 százaléka válaszolta, hogy nagyon érdeklődik a politika iránt, további 43 százalék pedig kicsit, így tényleg nincs könnyű dolga azoknak, aki célcsoportként tekintene rájuk. Ráadásul legyen az egy online petíció vagy tüntetés, a 30 év alattiak 31%-a még soha semmilyen közéleti aktivitásban nem vett részt, 13 százalékuk pedig kategorikusan el is zárkózik ettől.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy mit tartanak a fiatalok a legnagyobb problémának, ezek egyébként nagyjából megegyeznek a teljes felnőtt lakosság véleményével. Eszerint a magyar fiatalok nagyon súlyos problémának tartják az egészségügy helyzetét (72%), a megélhetési költségek emelkedését (67%) és a korrupciót (62%).

Ezzel szemben a koronavírus-járvány csak a 13. helyre volt elég a listán. (Ennek ugyanakkor ahhoz is köze lehet, hogy a felmérést nyáron, a lazítások időszakában készítették.) Kifejezetten alulszerepeltek a kormányzati kommunikációban hangsúlyosan szereplő problémák, mint például a nemzeti kultúra elleni fenyegetés, a bevándorlás, a terrorizmus és a nemi szerepek átalakulása.

A tanulmány bemutatóján készült kerekasztal-beszélgetésen Czeglédi Zoltán politikai elemző arról beszélt: a mai politikusok és pártok nem is feltétlenül érdekeltek abban, hogy sok fiatal aktívan részese legyen a munkájuknak, és ez nemcsak a Fideszre, hanem a teljes palettára igaz. „Az elmúlt másfél-két évtizedben a magyar politika és pártok úgy alakultak, hogy a bent lévőknek nem feltétlenül szeretnék, hogy lelkes és lendületes fiatalok legyenek a pártban. Akkor és ott akarják őket, ahol hasznuk lehet belőlük” – mondta.

Ami a Fideszt illeti, az elemző szerint becsapjuk magunkat, ha abból indulunk ki, hogy a pártot csak Németh Szilárhoz hasonló politikusok alkotják (aki nem mellesleg kétszer is veszített egyéniben Csepelen). Vele szemben az alig 30 éves Koncz Zsófia egy olyan ellenzéki jelölttel szemben nyerte meg a választást, aki sokkal közelebb áll a sztereotip fideszes képéhez.

„Koncz Zsófia életpályája és végzettsége nem az, amit a Fidesz ellen fel szoktak hozni kritikaként, miszerint nem tudja megszólítani a fiatalokat” – tette hozzá.

Czeglédi szerint ő és néhány pontban még Rácz Zsófia is jól jelzi, hogy vannak olyan politikai szereplők – méghozzá egyre magasabb szinten – akik abban szocializálódtak és sarjadtak ki, hogy öröktől való a Fidesz.

Rácz Zsófia

MTI / Koszticsák Szilárd

„Ez már nem a Rogánok és a Szijjártók generációja” – hangsúlyozta. Az elemző szerint ezzel 2022-ben is számolni kell, mert az önkormányzati választás amennyire sikert hozott az ellenzéknek, annyira meg is szabadította a kormánypártot a koloncoktól.

Czeglédi ezért úgy látja, a Fidesz még egyáltalán nem vesztette el ezt a meccset.

Az elemző emellett úgy látja, hogy a fiataloknak nincs is sok választási lehetősége. A generációs pártként indult Momentum – melynek a legnagyobb esélye volt arra, hogy kirángassa a Fidesz alól a fiatalokat – például a közös listával elveszíti a versenyelőnyét. Az ellenzék pedig eleve kerüli a kockázatot az országot érintő, legfontosabb kérdésekben, mint a rezsicsökkentés, a menekültkvóták vagy éppen a börtönkártérítés. Csakhogy a fiatalok nem a kényelmet, hanem éppen azt lázadó különbséget keresnék, ami most olyannyira hiányzik a magyar politikai életből.