Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A magyar egészségügyet sújtó rendszerszintű hibákról, illetve az ezek miatt a koronavírus-járvány alatt előállt válságos állapotokról ír Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is Covid–19 betegellátásban dolgozó orvos az Átlátszónak. Lovas szerint az orvosok nem tudják megadni a betegeknek azt az ellátást, amely elvárható lenne. Mint fogalmaz:
Mindig voltak nehéz pillanatok, elvesztett életek az elmúlt 15 éves intenzív terápiás munkám során, de a maihoz hasonló helyzettel még sosem találkoztam, mely az eddigi szakmai lelkesedésem mellett immáron engem is megtört.
2019-ben Magyarországon közel 130 ezren hunytak el, napi átlagban ez 356 fő – írja az orvos. A jelenleg látható, napi 100 körüli Covid–19 halálozás így azt jelenti, hogy mostanra ez a megbetegedés vált a vezető halálokká hazánkban. Történt ez annak ellenére, hogy a koronavírus bár fertőző, de megelőzhető megbetegedés. Hozzáteszi:
A vírusjárvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, mely már 2019-ben sem látta el megfelelően feladatait, hiszen nem biztosította mindenki számára az egyenlő minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
Lovas szerint pontosan kiszámíthatóvá vált a koronavírus terjedése, az orvosok számára már szeptember legelején egyértelművé vált, hogy komoly megszorító intézkedések nélkül előáll a mostani állapot. Erről tájékoztatták a döntéshozókat, megoldási javaslatokat is megfogalmaztak, de ezeket nem fogadták be. Többek között nem fejlesztették kellőképpen a szűrési kapacitást sem – részletezi –, mely alapvető pontja lehetett volna a megelőzésnek. Utóbbi hiánya miatt pedig kontroll nélkül terjedhet a járvány. Ennek megfelelően pontos kontaktkutatásra sincs lehetőség.
2019-ben 1000 intenzíves ágyon folyt ellátás. Ez – a szakdolgozói létszámot figyelembe véve – további, maximum ezer ággyal bővíthető az orvos szerint. Az eredeti, 1000 ágy 60-70 százaléka már eleve foglalt volt és ez most sincs másképpen, hiszen, mint fogalmaz:
A kritikus állapotokat okozó súlyosabb megbetegedéseket, úgy mint a szívinfarktust, a traumás sérüléseket, az agyvérzést vagy éppen a szepszist nem érdeklik, hogy lezárások vannak.
Ezek a betegek most is megjelennek az ellátórendszerben, csak éppen kapacitás nincsen a megfelelő minőségű ellátásukra a koronavírus miatt. Sok helyen a Covid–19 ellátásra megnyitott ágyakat a nem koronavírus fertőzésben szenvedők intenzív ellátására szánt ágyaiból csoportosították át a szakdolgozói létszámhiány miatt. Azt is írja, az orvosok azt sem tudják, hogy egy adott pillanatban melyik intézményben hány kritikus állapotú betegnek áll rendelkezésre szabad ágy.
