A hvg.hu nemrég beszámolt róla: Sághy Levente bíró a jelenlegi törvénynek azt a pontját gyanította alaptörvény-ellenesnek, amely szerint „a terhesség a 20. hetéig … szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri”. (A teratológia a környezeti magzati ártalmak tudománya.) A bíró szerint a „teratológiai ártalom 50%-os valószinűsége” fogalom tartalma nem egyértelmű, márpedig az Alaptörvény kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Igaz, Novák Katalin tárca nélküli miniszter nemrég megnyugtatta az aggódókat, hogy a kormány semmilyen módon nem tervezi megváltoztatni az abortusz magyarországi szabályozását, ugyanakkor Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója önkéntes szakértőként („amicus curiae”) máris a lengyelhez hasonló lépést követelt a magyar Ab-tól: „Az emberi élet kioltása csak azért, mert valamilyen fogyatékosság gyanítható esetében, a náci diktatúrában elterjedt fajnemesítést idézi.”

Érdemi Ab-vizsgálat azonban nem volt az ügyben. A bíróság által tárgyalt perben a szülők kártérítést követelnek a kórháztól, mert gyermekük veleszületett fejlődési rendellenességben szenved, de az orvosok ezt nem szűrték ki időben.

Az Ab többsége megállapította, hogy a kártérítés jogalapját egy jogerős ítélet már megállapította, és a Fővárosi Törvényszéknek most már csak az összegről kell döntenie. Márpedig egy bíró csak akkor fordulhat az Ab-hoz, ha az ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát vitatja, de ebben az esetben neki nem kell alkalmaznia az általa kifogásolt jogszabályt, hiszen nem a kártérítés jogosságáról, hanem csak az összegéről kell ítéletet hoznia. Az Ab ezért utasította vissza a beadványát.

A többség ezzel elfogadta Juhász Miklós előadó alkotmánybíró javaslatát, négyen azonban különvéleményt fogalmaztak meg. Szerintük a kártérítés összege és jogalapja összefügg, érdemben meg kellett volna vizsgálni a vitatott törvényhelyet, vagy – ahogy Pokol Béla fogalmazott – legalább alkotmányos követelményként megszabni, hogy csak a magzat „komplex fejlődési rendellenessége” esetén lehessen azt alkalmazni.

Az Ab-nek döntenie kell az abortusztörvényről és vihart kavarhat

A folyamat 1990 óta az egész országban töretlen, de nem mindenütt ugyanakkora mértékű. Népességarányosan most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb művi terhességmegszakítás.