szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Nőjogi szempontból abszolút sereghajtó államokhoz csatlakozott Magyarország, amikor az Egyesült Államok kezdeményezésére aláírta az ENSZ többségével szembeszálló abortuszellenes nyilatkozatot. Miközben Washington kampánycélokra használja fel a témát, az már kevésbé egyértelmű, hogy a Fidesz-kormány mit nyerhet egy ilyen kiállással. Donald Trumpnál viszont szerezhetnek egy jó pontot.

Nem tervez szigorítást az abortusz törvényi szabályozásában a magyar kormány, csendben mégis vitatott kezdeményezéshez adta a nevét. Magyarország az Egyesült Államok meghívására nemcsak aláírója, hanem társkezdeményezője is lett a Genfi Konszenzus Nyilatkozatának (Geneva Consensus Declaration), amely a női egyenjogúság és egészség védelmének köntösébe bújtatva azt is kimondja:

nem létezik az abortuszhoz való nemzetközi jog.

A nyilatkozathoz való csatlakozásról korábban nem sokat kommunikált a magyar kormány, sőt, annak elfogadása után is mindössze Novák Katalin, frissen kinevezett családügyi miniszter osztott meg róla egy rövid posztot saját Facebook-oldalán. A csend azért is furcsa, mert amerikai részről is egészen magas szintű politikusok képviseltették magukat a koronavírus miatt csak online megtartott ceremónián. Az október 22-ei, másfél órásra nyúlt aláírási ünnepségen Alex Azar egészségügyi miniszter mellett Mike Pompeo külügyminiszter mondott beszédet.

A kétoldalas dokumentum valóban sok lényeges kérdést érint a női egyenjogúságtól, a nők egészségének megvédésén keresztül egészen az oktatásban való részvételükig, de kifejezetten hangsúlyosan szerepel benne az abortusz ellenzése és a hagyományos családmodell melletti kiállás. Kimondja például, hogy a terhességmegszakítást egyetlen esetben sem lehet a családtervezés eszköze, valamint azt is leszögezi, hogy a társadalom természetes alapja a család.

Legfontosabb része talán mégis az, amely hansúlyozza: a terhességmegszakítás ügyében minden országnak szuverén joga saját maga alkotta törvényeket hozni, és a nemzetközi jog arra sem kötelezheti őket, hogy finanszírozzák az abortuszt. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtóban hamar „abortuszellenes koalíciónak” kezdték nevezni a 32 aláíró országot.

Abortusz? Háttérhatalom!

Magyar részről a hallgatásnak kis részben talán az is volt az oka, hogy az aláírók között számos olyan ország szerepel, amely finoman szólva sem a női egyenjogúság élharcosa. Több is rákerült például a Georgetowni Egyetem nők helyzetét vizsgáló indexére, mely azt a 20 országot sorolja fel, ahol jelenleg a legrosszabb nőnek lenni a világon. Aláírta a dokumentumot Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Szudán, Líbia és Fehéroroszország is – bár az utóbbi vezetését jelenleg az Európai Unió sem ismeri el legitimnek.

Az új abortusztörvény ellen tiltakozók és rendőrök Katowicében 2020. október 25-én
©

Magyarország mellett a társkezdeményezők között szerepel még Brazília, Egyiptom, Indonézia és Uganda. Az Európai Unióból rajtunk kívül csak az a Lengyelország szerepel a listán, ahol éppen a hétvégén kezdődtek tömegtüntetések, miután az Alkotmánybíróság tovább szigorította Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényét.

A kezdeményező Egyesült Államok már évek óta próbál több támogatót keresni, de a kezdeti 25-höz az elmúlt egy évben mindössze hatan csatlakoztak. Ez kifejezetten kudarc, ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államok a nyilatkozattal bevallottan az ENSZ-ben akar nagyobb befolyást szerezni, ennek pedig 193 tagja van.

Ez utóbbit erősítette meg az amerikai egészségügyi miniszter is, aki beszédében úgy fogalmazott: a nyilatkozat nemcsak közös nézőpontokat tükröz, hanem „kritikus és fontos eszköz ahhoz, hogy megvédjék elveiket az ENSZ szervezeteiben”. Alex Azar ezután arról kezdett beszélni, hogy a terhességmegszakítások ügye is egy nemzetközi globális összeesküvés áldozata.

Alex Azar
©

„Egyre többször fordul elő, hogy néhány gazdag ország és a nekik alárendelt ENSZ-szervezetek tévesen egyetemes emberi jogként hivatkoznak az abortuszra.

Ezek az erőfeszítések arra kényszerítik az országokat, hogy progresszív abortusztörvényeket hozzanak létre, ellenkező esetben nemzetközi pénzügyi támogatástól esnek el

– fejtegette.

De mit keresnek itt a magyarok?

Még ha nem is sikerült annyi aláírót gyűjteniük, mint szerettek volna, a Trump-adminisztráció részéről a nyilatkozat elfogadása kifejezetten jól jön az elnökválasztási kampányban. Az Egyesült Államokban sok szavazót lehet nyerni az abortuszellenes közösségek támogatásával, az elnök pedig nemrég a konzervatív Amy Coney Barrett főbíróvá jelölésével is egyértelművé tette álláspontját a kérdésben.

Amy Coney Barrett
©

Kevésbé érthető, miért volt olyan fontos a csatlakozás a magyar kormány számára, amely ugyan határozottan a konzervatív családmodell mellett foglal állást, az abortusz törvényi szabályozásán azonban soha nem állt szándékában változtatni. Abból, hogy az aláírást itthon nem verték nagy dobra, arra lehet következtetni, hogy nem belpolitikai hasznot akartak belőle húzni, sokkal inkább az Egyesült Államok jelenlegi vezetésénél akartak néhány jó pontot szerezni.

Orbán Viktor sosem csinált abból titkot, hogy Donald Trumpot támogatja, sőt a Reutersnek adott interjúban azt is elismerte, hogy nincs B terve arra az esetre, ha az elnökválasztáson mégsem a republikánusok diadalmaskodnak. Márpedig a Trump és vezetői sosem csináltak titkot abból, hogy ellenzik az abortuszt, erre utalt beszédében Mike Pompeo is. "Trump elnök vezetése alatt az Egyesült Államok mindenhol és mindig megvédte az emberi élet méltóságát" – mondta a külügyminiszter.

Kérdéseinkkel megkerestük Novák Katalin tárca nélküli minisztert, akitől azt szerettük volna megtudni,

  • miért tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak az aláírókhoz;
  • jár-e a csatlakozás bármilyen kötelezettséggel Magyarország számára;
  • valamint hosszú távon hozhat-e ez bármilyen változást a magyarországi szabályozásban.

Válaszukban azt írták,

semmilyen módon nem tervezik megváltoztatni az abortusz magyarországi szabályozását.

Hozzátették ugyanakkor, hogy az Alaptörvény szerint a magzati életet a fogantatás pillanatától kezdve védelem illeti meg, és ez szerintük összhangban van a kiáltvány szövegével. Egy évvel ezelőtt egyébként maga Novák Katalin is cáfolta, hogy szigorításra készülnének.

Novák Katalin
©

A tárca nélküli miniszter az amerikai aláírási ceremónián azt is kifejtette, mit gondol a magyar kormány alapvető értékeknek. „Léteznek törekvések, melyek a genderideológia, az újkori ideológiai gyarmatosítás és a szexedukáció nevében le akarják értékelni a hagyományos családot, a házasság intézményét és a gyermekáldást” – magyarázta videójában a politikus, miért kell megerősíteni a család és a magzati élet védelmére létrejött szövetségeket.

Novák szerint a világban hanyatlóban vannak a kulturális, nemzeti és vallási értékek, és előtérbe került az „emberi jogi fundamentalizmus”. Úgy véli, egy „hangos kisebbség” arra törekszik, hogy átírják az emberi jogok definícióját, miközben sem a társadalmi háttér, sem pedig az emberek akarata nem támogatja őket. Eközben azok a nemzetek, melyek ragaszkodnak a szuverenitáshoz és a saját törvénykezésükhöz, folyamatos támadások alatt állnak Európában – utalt Magyarország mellett Lengyelországra is, összemosva a lengyel abortusztörvényt érő bírálatokat és a jogállamiság helyzetét érintő – például az igazságszolgáltatás függetlenségéről – érintő kritikákat.

Radikális álláspont, liberális törvény

A magyar kormány korábban már többször került viták kereszttüzébe az abortuszról tett kijelentései miatt. Néhány éve Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszélt arról, hogy ha nem lenne abortusztörvény, ma már 20 millió ember élhetne Magyarországon, Kövér László házelnök pedig tavaly a III. Budapesti Demográfiai Csúcson fejtegette, hogy a terhességmegszakítások miatt több magyart vesztettünk, mint a két világháború, 1956 és Trianon miatt összesen. Emlékezetes az is, amikor 2017-ben nagy összegű állami támogatásban részesült két kórház, amelyik vállalta, hogy nem végez abortuszt. Eközben a Magyarországon már 2012-ben regisztrált abortusztabletta a mai napig nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, így a nők még mindig csak műtéttel eshetnek túl a testileg és lelkileg is megerőltető beavatkozáson.

A terhességmegszakítás szabályait Magyarországon a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza. Ez egyáltalán nem szigorú, Európán belül a középmezőnybe tartozunk vele – mondta a hvg.hu-nak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojektjének vezetője.

A terhesség a 12. hétig szakítható meg abban az esetben, ha az alábbi feltételek közül valamelyik teljesül: a terhesség súlyosan veszélyezteti az állapotos nő egészségét, a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye, valamint ha a várandós nő súlyos válsághelyzetre hivatkozik. A törvény azonban nem definiálja, az utóbbi mit jelent, lehet akár nehéz élethelyzet, vagy lelki válság is. Ha a nő válsághelyzetre hivatkozik, akkor kötelezően meg kell jelennie két tanácsadáson.

©

Az abortusz szigorítása körül 2011 körül alakult ki a legnagyobb vita, amikor

a Fidesz az Alaptörvénybe emelte, hogy a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg.

Asbóth szerint ez a mai napig nagyon vitatott pontja az alaptörvénynek, sokan attól félnek, hogy megágyazhat a szabályok szigorításának. Ráadásul a törvény nem is konkrét, nem tisztázza például, hogy milyen típusú védelem illeti meg a magzatot.

Bár az Alaptörvény szigorításából úgy tűnhet, hogy a kormány valóban készen áll a szigorításra, nem véletlen, hogy inkább csak a szavak szintjén tartja napirenden a témát. Politikailag hatalmas öngólt is jelentene egy ilyen lépés, mert a magyarok döntő többsége szerint a nőnek joga van a saját teste felett dönteni. A témában a Závecz Research 2017-ben végzett közvélemény-kutatást, eszerint a művi terhességmegszakítást a magyarok ötöde ellenzi, négyötödük viszont egyetért azzal, hogy az érintett nő saját elhatározása alapján hozzon döntést. Az ellenzők között felülreprezentáltak azok a magyarok, akik magukat vallásosnak, az egyházuk tanítását követőnek vallják. A támogatók között pedig magasan felülreprezentáltak azok, akik nem tartják magukat vallásosnak.

*Cikkünk első verziójában az Emmi szerepelt válaszadóként, valójában Novák Katalin tárca nélküli miniszter sajtóosztálya válaszolt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Új otthona felé tart „a világ legmagányosabb elefántja”

Új otthona felé tart „a világ legmagányosabb elefántja”

Gálvölgyi János, Geszti Péter és már több mint 9 ezer aláíró követeli petícióban Demeter Szilárd lemondását

Gálvölgyi János, Geszti Péter és már több mint 9 ezer aláíró követeli petícióban Demeter Szilárd lemondását

„Hatalmas felkiáltójelet” lát a vasárnapi járványadatokban a víruskutató

„Hatalmas felkiáltójelet” lát a vasárnapi járványadatokban a víruskutató