Váratlan és meglepő levelet kaptak pénteken az egészségügyi szakmai kollégium tagozatainak elnökei az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Kásler Miklós miniszter ebben arra kérte őket, kevesebb mint négy nap alatt írják össze javaslataikat, szakmájukban hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és földrajzi elhelyezkedéssel.

A levél pillanatok alatt nagy vihart kavart, a dokumentumot nyilvánosságra hozó Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy a néhány nap alatt, sebtében összerakott javaslatok kórház- és rendelőbezárásoknak alapozhatnak meg. Az Emmi hamar reagált az állításokra, szándékos rágalmazásnak és félremagyarázásnak beállítva azokat.

„Semmilyen kórházat nem akarunk és nem is fogunk bezárni” – írták.

A javaslatkérés a minisztérium szerint nem volt más, mint szokásos évi körlevelük, melyben mindig megkérdezik az egészségügyi vezetőket, hogy a lakosság aktuális egészségügyi helyzetében milyen ellátásra van szükség minőségileg és mennyiségileg egyaránt.

MTI / Vasvári Tamás

Információink szerint azonban az említett levél mögött egészen más okok húzódtak meg, a kérés pedig az érintettek között sem aratott osztatlan sikert.

Úgy tudjuk, több vezető is azt tervezte, visszautasítja a kérést, vagy azt válaszolja a minisztériumnak, hogy ennyi idő alatt nem tudnak javaslatokat küldeni.

A levéllel kapcsolatban korábban küldtünk kérdéseket az Emberi Erőforrások minisztériumának, de nem kaptunk rájuk választ.

A hűvös fogadtatás különösen kellemetlen Kásler Miklósnak, aki korábban igyekezett hozzá lojális emberekkel feltölteni a kollégiumokat. A hvg.hu több egészségügyi szakemberrel is beszélt, akik egymástól függetlenül azt állították: a pénteken körbeküldött levél fő célja nem is az adatok megszerzése volt, a háttérben a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti hatalmi harcokat sejtik.

Visszavenné a gyeplőt

Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy koronavírus miatt veszélyhelyzet bevezetése óta Pintér Sándor belügyminiszter soha nem látott hatalmat kapott az egészségügyben: tavaly év végén az ő irányítása alá került az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amibe az idén januárig beolvadt az Állami Egészségügyi Ellátóközpont. Az sem titok, hogy a kormány már régóta készül az egészségügy teljes körű átalakítására, amit szintén a Belügyminisztérium koordinál: tavaly az ő megbízásukból készült el 277 millió forintért a Boston Consulting Group Kft. tanulmánya, amit tíz évre titkosítottak.

A körbeküldött levél alapján úgy tűnik, hogy gigászi feladatból Kásler Miklós sem akar kimaradni.

„Az Emmi sok szempontból kimaradt a történetből, ezzel a javaslattal pedig egész egyszerűen megpróbálta visszavenni a gyeplőt” – fogalmazott egyik egészségügyi forrásunk.

Politikai hatalmi harcokat sejt a háttérben egy másik szakember is, aki úgy véli, Kásler Miklós a javaslatok bekérésével a döntési jogokat, vagy legalábbis azoknak egy részét szeretné visszaszerezni Pintértől. Ehhez az tűnt a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldásnak, ha a szakmai kollégiumok általa kinevezett vezetőihez fordul.

„Olyan, mintha fokozódna a káosz” – kommentálta a levelet a hvg.hu-nak egy egészségügyi menedzser, aki azzal is egyetértett, hogy egy ilyen felmérést nem a szakmai kollégium tagjaival kellene elvégezni.

Túry Gergely

Forrásaink szerint a levél nemcsak a határidő és politikai harcok miatt komolytalan: Kásler azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a szakmai kollégiumok vezetőinek véleménye fontos ugyan, de egész egyszerűen nem rendelkeznek azokkal az adatokkal, amire egy ilyen felméréshez szükség lenne.

„Ha én lennék a szakmai vezető, nem válaszolnék egy ilyen levélre” – fogalmazott egy névtelenséget kérő egészségügyi közgazdász.

Azt minden érintett megerősítette, hogy az egészségügyben dolgozók is égető feladatnak tartják a struktúra átalakítását, és a fekvőbeteg-kapacitás szűkítését. Utóbbira nemcsak a személyzet hiánya ad okot, az elmúlt évtizedekben a technológia is rengeteget fejlődött, így sok beavatkozás már a járóbeteg-ellátásban, vagy egynapos sebészetben is megoldható. Több napos kórházi tartózkodásra a betegek nagy részének egyáltalán nincs szüksége.

Annak eldöntése azonban, hogy ezt milyen ágazatokban és hol lépik meg, jóval nagyobb feladat, melyben a kollégiumi szakmai vezetők csak egy apró szerepet játszanak. Egy ilyen mértékű egészségügyi átalakításhoz szakértők szerint először mérőszámokat kell alkotni, a nemzetközi gyakorlatok alapján meg kell vizsgálni, mekkora kapacitás kell 100 ezer lakosra, majd megnézni, hogy a jelenlegi magyar struktúra ennek mennyire felel meg. Csak azután következik annak felmérése, hol hányan dolgoznak, vagy a kapacitások helyi elosztása, sőt a kórházon kívüli kapacitások vizsgálata – amihez szintén rengeteg szempontot kell figyelembe venni.

Ha minden érdekelttel egyeztetni akarnak, akkor egy ilyen munka elvégzéséhez akár egy évre is szükség lehet. A politika azonban egy türelmetlen műfaj, ezt nem mindig tudja kivárni – magyarázta egyik forrásunk, miért is kerülhetett elő ismét a téma.

Az, hogy a szakmai kollégiumok vezetőinek véleményét megkérdezték, persze egyáltalán nem baj, hiszen a folyamatban valamikor erre egyébként is sor került volna. Arra is többen utaltak, hogy a nagyobb egészségügyi átalakítás mindig népszerűtlen lépés, így a kormány biztosan megvárja vele a 2022-es választásokat. Az adatokat azonban addig is gyűjtheti, ahogy azt Belügyminisztérium is teszi. A feladatnak azonban valószínűleg ők is csak két hónapja állhattak neki, hiszen ők is csak március 1-je óta tudják, hányan maradtak az állami rendszerben.

Azzal azonban, hogy tudják, milyen javaslatokat fogalmaztak meg a kollégiumi vezetők, mindenképpen előrébb vannak.

Komolytalan kérés

A levél váratlanságát – és talán komolytalanságát – jól mutatja, hogy annak létezéséről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is csak a sajtóhírekből értesült. Közleményük szerint ugyan többször is tettek már javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására, jelenleg nem kaptak felkérést a munkában való közreműködésre.

hvg.hu

Annak a MOK is örül, hogy a kormány végre hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához, de azt ők is kiemelték, hogy ezt a tervezési metodikát nem tartják sem célravezetőnek, sem eredményesnek.

„A két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát” – írták.

A MOK úgy látja, ha évtizedeket tudott várni az ellátórendszer átalakításának tervezése, akkor pár héten már semmi nem múlik: egyértelmű feladatkiosztás mellett megfelelő időt kellett volna adni a Kollégiumnak a megalapozott javaslatok kialakítására. Azzal pedig ők is egyetértenek, hogy a szakmai kollégiumi vezetők bevonása erre a feladatra nem elegendő, hiszen nem szorosabb értelemben vett orvosszakmai kérdésekről, hanem ellátásszervezési és kapacitástervezési feladatokról van szó. A szakmai kollégium viszont tanácsadó testület, nem intézmény. Elsődlegesen szakmai szempontokat tudnak adni, és szakpolitikai műhelyekben elkészült javaslatokat tudnak szakmailag véleményezni.

A MOK ezért külön forrást biztosítana arra, hogy szakértőket is bevonjanak a tervezésbe, enélkül az Emmi levelét csak „látszatkonzultációnak, felelősségáthárításnak” tekintik.

A kamara egy másik szempontra is felhívta a figyelmet: ha egyes szakmák önállóan tervezik a szükséges kapacitásokat, óhatatlanul a saját struktúrájuk őrzésében érdekeltek, ezért az Emmi által most felvázolt módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig egy átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez.

Túry Gergely

A MOK szerint ahhoz, hogy a tagozatok koherens, egybedolgozható anyagot készíthessenek, pontosabb megrendelésre lett volna szükség, meg kellett volna határozni az átalakítás célrendszerét.

Ezek véleményük szerint a következők:

• Az ellátórendszer szerkezetének hozzáigazítása a megváltozott technológiai környezethez, a megváltozott morbiditási mutatókhoz és megváltozott lakossági attitűdhöz;
• Fenntarthatóbb intézménystruktúra kialakítása a lakosságközeli ellátások erősítésével;
• A területi hozzáférési egyenlőtlenségek kiegyenlítése, az igazságos hozzáférés javítása;
• Tiszta, egyértelmű betegutak kialakítása;
• Az ellátórendszer adaptivitásának, szerkezeti rugalmasságának javítása.

A változások előkészítésénél pedig figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki és mentális állapotát, a jogviszonytörvény még elvarratlan szálai miatti feszültségeket.

„Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is” – írták.