Biztosan nem tesz jót a magyar titkosszolgálatok és az amerikai társszervek közötti kapcsolatban, hogy a kormánypropaganda egyfolytában CIA-ügynöközi a kormány kritikusait vagy politikai ellenfeleit, a fehérorosz helyzet és az amerikai-kínai konfliktus miatt pedig előbb-utóbb színt kell vallania a magyar döntéshozóknak - nyilatkozta a HVG360-ban Katrein Ferenc egykori titkosszolga, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak többek közt műveleti igazgatóként. Egy kormányváltás esetén szerinte pacifikálni kellene a szolgálatokat, mert az komoly károkat okoz, hogy minden ciklusban akad egy-egy botrány.
hvg360: Ebben az évben jópár olyan esemény történt a közéletben, amelyeknek apropóján valamilyen módon, de felmerült a titkosszolgálati szál. Nyilván ezekből a Pegasus volt a csúcs, de említhetném Szájer József brüsszeli kalandját éppúgy, mint például “Anonymus” Városháza-ügyét. Valóban több ügy mögött állhatnak titkosszolgálatok, vagy azért érzékeljük így, mert a politikai szereplők egyre többször dolgoznak "titkosszolgálati módszerekkel"?
Katrein Ferenc: Szerintem az a baj, hogy a politika lett fogékonyabb ezekre a módszerekre, talán azért, mert azt gondolják, ezzel az ő narratívájukat tudják előre tolni a másikéval szemben. Egy konfrontatív helyzetet tudnak előidézni, ami a titkosszolgálatok számára nagyon rossz irány.
hvg360: Miért rossz ez a titkosszolgálatoknak?
K. F.: Azért, mert a szolgálatok alapvetően nem erre vannak tartva. És arra sem, hogy a politikai térben nekik bármilyen szerepet tulajdonítsanak. A szolgálatok úgy szeretnek dolgozni, hogy háttérben, csendben vannak, politikailag viszonylag intakt módon. Mert bár a szolgálatok kormányzati szervek és a hírigényeket a mindenkori kormánytól kapják, de alapvetően az alkotmányos keretek között tevékenykedhetnek, illetve a szövetségi rendszer keretein belül.
Tóta W.: Városházi mesék
Az Orbán-rendszernek nem lesz vége úgy, hogy megegyezünk a tirannoszaurusszal, és onnantól mindenki betartja a szabályokat. Vélemény.
hvg360: Szájer József lebukása kapcsán is felmerült, hogy az nem lehetett véletlen, biztos valamelyik külföldi titkosszolgálat machinációja állt a háttérben. Mit gondol erről? Eshet-e áldozatul egy viszonylag konfrontatív külpolitikát folytató állam egy ilyen akciónak?
K. F.: Nyilván lehetnek ilyen félelmei a kormánynak. Szájer esetében nehéz erre mit mondani, mert az ő életvitele viszonylag nagy körben ismert volt, tehát egy ilyen lebuktatáshoz nem kellett volna különösebb előkészület, titkosszolgálati rásegítés. Az más kérdés, hogy ezt a kockázatot miért nem kezelte megfelelően a politikán keresztül a magyar szolgálat, vagy a szolgálaton keresztül a politika. Miért nem adtak a szolgálatok jelzéseket a politikai döntéshozók felé, vagy ha adtak ilyen jelzéseket, akkor azt miért nem fogadták el azt a döntéshozók? Nyilván nem a szolgálatok döntenek arról, hogy ki milyen pozíciókat kaphat, de javaslatokat, ajánlásokat tehetnek.
hvg360: Amíg ön a kémelhárításnál, vagy ahogy nevezik, a Cégnél volt, megesett, hogy szólni kellett egy döntéshozónak, hogy "vegyen vissza", mert bajba kerülhet?
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
