Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hosszú interjút adott a Mandinernek Orbán Viktor. A miniszterelnököt elsőként az orosz–ukrán háborúról kérdezték, így ismét elmondta, hogy Magyarország békepárti, ebből a konfliktusból minden áron ki kell maradnunk, ugyanakkor ismét elítélte az orosz támadást. Vlagyimir Putyinról azt mondta:
"amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig."
A "legutóbbi idők" után azonban az EU egyből szigorú szankciókat vetett ki Oroszországra, és ezeket Magyarország is megszavazta. Orbán szerint azért nem vétóztak, mert "most az uniós egység a legfontosabb". Arról, hogy az intézkedés mennyiben fogja befolyásolni a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokat, lesz-e hatása a Paks II.-re és az orosz gázszállításra, a miniszterelnök azt mondta, semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket, és ugyanez a helyzet a paksi beruházással is, mert
"ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége."
Orbánt Kínáról és egy új világrendről is kérdezték. Azt mondta, pozíciócsere zajlik a világ élén, nemsokára Kína lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma, Amerika visszaszorulóban van. Felrajzolt egy fontos különbséget a két szuperhatalom között: szerinte az angolszászok igényt tartanak arra, hogy a világ az ő álláspontjukat erkölcsileg helyesnek ismerje el, a kínaiaknak viszont nincs ilyen igényük. "Ez mindenképpen nagy változás lesz a következő évtizedekben."
A kérdező rátért a kormány családpolitikájára is, feltette a kérdést, hogy a családiadó-visszatérítés, a hitelmoratórium meghosszabbítása, a 25 év alattiak szja-mentessége, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj és a 200 ezres minimálbér mennyire fenntarthatók nagyobb időtávlatban. Orbán erre a kérdésre érdemben nem válaszolt. Azt magyarázta, hogy korábban is voltak hasonló intézkedéseik, és végül annyit mondott, hogy "ez a mi vonalunk, nem is akarunk erről letérni".
A miniszterelnök szerint a következő évekre az a tervük, hogy fejlesszék a magyar haderőt, és a következő években teljessé tegyék a családpolitikájukat:
"A végső cél az, ha gyereket nevelsz, az gazdaságilag előnyösebb helyzetbe hozzon, mint ha nem vállaltál volna gyereket."
Orbán azt magyarázta, hogy a már meglévő elemek támogatási mértékét növelniük kell, mert például a 25 év alattiak szja-mentessége a 25. életév betöltése után fizetéscsökkenést eredményezhet, hiszen a 25. év betöltésével a fiatal átugrik az addigi adómentességből az adófizetésbe.
Orbán szerint a családot alapítók számára kell itt egy átvezető szakasz, illetve szerinte 25 éves korukig sokan inkább elhalasztják a gyerekvállalást, és sokat dolgoznak, hogy sokat tudjanak megtakarítani. Nekik Orbán szerint 25 éves korukban erős impulzust kell kapniuk, hogy az elhalasztott gyerekvállalást pótolhassák. Az erre irányuló újabb intézkedéseket a választás után tervezik élesíteni.
Az áprilisi választásról Orbán azt mondta, azért beszélt Márki-Zay Péter helyett Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon visszatéréséről az évértékelő beszédében, mert
"A kommunista szívós fajta. Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták. Másrészt egy újabb győzelemmel ki tudjuk kényszeríteni az ellenzék radikális átalakulását, ezzel pedig új fejezet kezdődhet a magyar belpolitikában."
Orbán végül azt a kérdést kapta, hogy ha visszatekint az elmúlt tizenkét évre, mi volt a kormányzása legnagyobb kihívása? A miniszterelnök sorolta, mi minden jött 2010 óta: "pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború." A miniszterelnök ezután azt mondta:
"Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt."
