Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Miután a szlovák védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Magyarországon ukrán katonákat képeznek ki, a hvg.hu megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, igaz-e ez az állítás.
„Magyarország álláspontja nem változott: a béke pártján állunk, és nem támogatunk semmilyen olyan lépést, ami a háború eszkalációjához vezet – ezért nem küldünk sem fegyvert, sem katonákat Ukrajnába” – így kezdte a minisztérium a válaszát.
Ezután megismételték azt a sokszor hangoztatott állítást, hogy Magyarország szomszédos országként a „története legnagyobb humanitárius akciója keretében” segíti a bajbajutottakat és a segítségre szorultakat, illetve segít az ukrán katonák kórházi ellátásában is, és szintén humanitárius célokkal magyarázzák, hogy
a Magyar Honvédség részt vesz ukrán katonai egészségügyi szakemberek kiképzésében is.
A magyar kormány a nyugati országok közül egyedüliként semmilyen katonai felszerelést nem küldött az ukránoknak, és még a NATO-s fegyverszállításokat sem engedi át az országból Ukrajnába. Orbánék kommunikációja ugyanis arra hivatkozik, hogy a katonai segítségnyújtás csak elnyújtaná a háborút.
Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára tavaly decemberben azt írta a Facebookon, hogy Magyarországon nem fognak ukrán katonákat kiképezni:
