„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – ezt mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben Sulyok Tamás köztársasági elnök – 1944-ben e napon, április 16-án kezdődött a gettósítás, 2001 óta ez emléknap. 

Az államfő a Parlament felsőházi termében tartott rendezvényen a 444.hu tudósítása szerint a fenti mondata után kitért édesapja nemzetiszocialista múltjára is, és az állami megemlékezésen, zsidó vezetők és más meghívottak előtt azt mondta:  

Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam.

Az államfő arra utalhat, ami elsőként a hvg360 oldalán jelent meg az államfő ügyvéd apjának nemzetiszocialista múltjáról, és azokról az ellentmondásokról, amelyek a Sulyok által az apjáról elmondottak és a valóság között vannak.

Bár az elmúlt hetekben-hónapokban egyre több részlet került elő a családtörténetéből, ezekről eddig egyáltalán nem így nyilatkozott, és az új információkra nem is igyekezett reagálni. 

Sulyok szavai fordulópontot jelentenek abból a szempontból, hogy az államfő eddig kitartott amellett, hogy az édesapja „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”. Eközben azonban egyre-másra kerültek olyan írásos bizonyítékok, amelyek ellentmondtak ennek. 

Sulyok pár hete még úgy nyilatkozott az édesapjáról, hogy „elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írta volna az 1944-ben megjelent, náci hangvételű cikket”. Arra utalt, hogy előtte Karsai László történész írta meg a hvg360-on, hogy az államfő nyilatkozatai a családjáról nem felelnek meg a valóságnak.  

Sulyok korábban ugyanis arról beszélt, apját a népbíróság halálra ítélte, így éveken keresztül bujkálnia kellett. Ezzel szemben a történész szerint semmi nem utal arra, hogy Sulyok Lászlóval szemben bármikor született volna halálos ítélet, sokkal valószínűbb, hogy  

a nevével megjelent, nemzetiszocialista eszméket visszahangzó cikk miatt „bujkált”. 

Később a hvg.hu megírta a Hócipőben közölt, korabeli írásos anyagok alapján, hogy az államfő apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak 1944-ben. Sőt, Sulyok László és társai azt is kérték a székesfehérvári polgármestertől, hogy  

méltóztassék az egyidejüleg kért párthelység berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni.