Sulyok Tamás a holokauszt-emléknapon beszélt arról, hogy megrendítette az, ami apja nemzetiszocialista múltjáról kiderült
A köztársasági elnök a holokauszt-emléknap állami rendezvényén a Parlamentben zsidó vezetők és más meghívottak előtt beszélt, és ezúttal nem kerülgette a témát.
hvg.hu
„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – ezt mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben Sulyok Tamás köztársasági elnök – 1944-ben e napon, április 16-án kezdődött a gettósítás, 2001 óta ez emléknap.
Az államfő a Parlament felsőházi termében tartott rendezvényen a 444.hu tudósítása szerint a fenti mondata után kitért édesapja nemzetiszocialista múltjára is, és az állami megemlékezésen, zsidó vezetők és más meghívottak előtt azt mondta:
Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam.
Bár az elmúlt hetekben-hónapokban egyre több részlet került elő a családtörténetéből, ezekről eddig egyáltalán nem így nyilatkozott, és az új információkra nem is igyekezett reagálni.
Sulyok szavai fordulópontot jelentenek abból a szempontból, hogy az államfő eddig kitartott amellett, hogy az édesapja „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”. Eközben azonban egyre-másra kerültek olyan írásos bizonyítékok, amelyek ellentmondtak ennek.
Az újonnan megválasztott államfő nem szeretné olyan értelmetlen vitákkal terhelni a közéletet, mint hogy hazudott-e apja múltjáról.
Sulyok pár hete még úgy nyilatkozott az édesapjáról, hogy „elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írta volna az 1944-ben megjelent, náci hangvételű cikket”. Arra utalt, hogy előtte Karsai László történész írta meg a hvg360-on, hogy az államfő nyilatkozatai a családjáról nem felelnek meg a valóságnak.
Sulyok korábban ugyanis arról beszélt, apját a népbíróság halálra ítélte, így éveken keresztül bujkálnia kellett. Ezzel szemben a történész szerint semmi nem utal arra, hogy Sulyok Lászlóval szemben bármikor született volna halálos ítélet, sokkal valószínűbb, hogy
a nevével megjelent, nemzetiszocialista eszméket visszahangzó cikk miatt „bujkált”.
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.
Később a hvg.hu megírta a Hócipőben közölt, korabeli írásos anyagok alapján, hogy az államfő apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak 1944-ben. Sőt, Sulyok László és társai azt is kérték a székesfehérvári polgármestertől, hogy
méltóztassék az egyidejüleg kért párthelység berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni.
A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk. Ez az a cikk, amelyről aztán már a kommunizmusban azt vallották tanúk, hogy nem is Sulyok írta, csak ezzel akarták rávenni, hogy lépjen be a pártba.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.