Alkotmánybíróság: A szavazatszedők utólagos nyilatkozata nem írja felül az általuk is aláírt jegyzőkönyvet

A Fejér megyei Pusztaszabolcs alpolgármestere és újraválasztott önkormányzati képviselője, dr. Egyed Péter orvos két szavazókör hét szavazatszámláló bizottsági tagjától kapott olyan nyilatkozatot, amely szerint az egyéni listás szavazatok összeszámolása szabálytalanul történt.

Az ügy a Kúriáig jutott, amely kimondta: a szavazóköri jegyzőkönyv közokirat, amely – az ellenkező bizonyításáig – hitelt érdemlően igazolja, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. Az egyik szavazókör tíz bizottsági tagja közül négynek, a másik helyen kilenc közül háromnak a nyilatkozata nem alkalmas a jegyzőkönyvben foglaltak valótlanságának bizonyítására, mert azt ugyanők a választás napján aláírták. Az említett nyilatkozatok viszont több nappal a választás után készültek. Ezért a Kúria szerint ezek a jegyzőkönyv mint közokirat valóságtartalmát nem cáfolták meg, a jogsértés bizonyítatlan.

Ezután következett az alkotmányjogi panasz, amelyet az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa érdemi vizsgálat nélkül visszautasított. Úgy ítélte meg, hogy a panasz valójában a bírósági eljárás törvényességi felülbírálatára irányul. Nem alkotmányossági kérdésre vonatkozik, hanem csupán a Kúria jogértelmezését és jogalkalmazását vitatja. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem vetődik fel.

A másik panaszos, Ambrusné Salap Szilvia, a borsodi Mezőcsát sikertelen polgármester– és képviselőjelöltje azt tapasztalta, hogy egy önkormányzati dolgozó illetéktelenül tartózkodott a helyiségben a szavazatszámláláskor, és egyéb okai is vannak, hogy csalásra, például a rá adott szavazatok elveszésére gondoljon. Ezt erősíti benne, hogy szerinte olyanok győztek, akiket „a nép utál”. De hiába ment el a Kúriáig, onnan azért pattant le, mert nem volt ügyvédje, pedig a jogi képviselet ilyenkor kötelező. Kérte, adjanak neki pártfogó ügyvédet.

A Kúria ezt azzal vetette el, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint hosszabb határidő van az ügyvédkérés elbírálására, mint a választási eljárási törvényben előírt három nap. Ez „a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem elbírálásának bevárását nem teszi lehetővé”, mert azzal a bíróság maga sértene törvényt.

Erről írt a mezőcsáti jelölt alkotmányjogi panaszt: szerinte azok az ügyfelek, akik nincs pénzük és maguk nem jogászok, ilyen rövid idő alatt nem tudnak a jogorvoslati jogukkal élni. A törvény nem teszi lehetővé, hogy a választási eljárásokban foglalt felülvizsgálat során éljen ezzel a joggal.

Az Ab válasza erre az, hogy a jogalkotó által mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet csak maga a testület állapíthat meg, ilyet külön indítványozni nem lehet. (Arról nem szól az indoklás, hogy a jogi segítségnyújtási és a választási eljárási törvény közti, a kúriai határozatban világosan megfogalmazott ellentmondást miért nem tartják jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességnek.)

Egyébként pedig az Ab szerint a kötelező ügyvédi képviselet célja az, hogy szakszerű kérelmeket kapjon a bíróság, éppen a választásokkal kapcsolatos rövid eljárási határidőket a Kúria csak így tudja teljesíteni. Ezt a panaszt is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a Czine Ágnes vezette tanács, mondván, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merül fel. Az indoklás külön kiemeli, hogy az Alaptörvénynek ezt a pontját sem látják sérülni:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.