Csapdák és előnyök: A Fidesz a Tisza Párt előtt építhet gátat a határon túliak közvetlen képviselő-választásával
12 perc
2024.07.22. 07:23
2024.07.22. 13:34
Többen állítják, hogy megint a saját politikai érdekei mentén készül átírni a választási szabályokat a Fidesz. A kormánypárt tagad, de a korábbi hasonló esetek tanulságai alapján ez nem garancia arra, hogy nem lesz ilyen. Ezúttal nemcsak a választókörzetek határait tologatná ide-oda, hanem pluszmandátumokat is szerezhetne azzal, ha a külhoni magyarok egyéni képviselőket is küldhetnének a magyar törvényhozásba. Azt jártuk körbe, hogyan valósítható meg mindez, milyen előnyökkel vagy veszélyekkel jár.
Kibővíti-e a Fidesz a határon túli magyarok szavazati jogát? Lesznek-e Románia vagy Szerbia magyarlakta részeiről küldött egyéni képviselők az Országgyűlésben? És ez mennyiben segítheti a Fidesz 2026-os választási szereplését a Tisza Párt ellenében? A találgatásra az ad okot, hogy a minap Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is arról beszélt,
a Fidesz arra készülhet, hogy egyéni választókerületeket jelöljön ki a szomszédos országokban a kettős állampolgárságú magyar szavazóknak.
Bár a Rogán Antal alá rendelt Kormányzati Tájékoztatási Központ “ostobaságnak” minősítette a találgatást, de ez sokakban csak erősítette a gyanút. Hányszor láttunk ilyet az elmúlt időkben? Mindenki emlékszik, hogy a kormányzati szereplők “kampányhazugságnak” minősítették, hogy a külügy informatikai rendszerét orosz hackertámadás érte, aztán erről is kiderült: valóban megtörtént 2021-ben,
Ha nagy a baj, a Fidesz kitalál pár pluszmandátumot?
Azt, hogy egyéni választókörzeteket alakíthatnak ki a környező országok magyarlakta területein, először Magyar Péter vetette fel bennfentes információkat emlegetve, majd hozzá csatlakozva Hadházy Ákos is jelezte, hogy hasonló hírek jutottak el hozzá.
Hadházy már konkrétumokat is említett, mondván: úgy tudja, “a kormány arra készül, hogy ha kell (értsd: bajban vannak), akkor Erdélyben és a Vajdaságban új egyéni választókerületeket alakít ki (információim szerint kilencet).” Hadházy azt mondta, a terv nem új, “a törvénymódosítás már 2021 őszén ott volt Varga Judit asztalán, amikor az előválasztások után a közvélemény-kutatások azt mutatták, a Fidesz bajban lehet”.
Hadházy szerint “a tervet végül 2022 elején elvetették, mert a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a háborús propaganda jól működik, nem lesz erre szükség”. De a koncepció – magyarázta – a határon túli levélszavazatok révén megszerezhető 2-3 plusz listás képviselőt jelentő mandátumon túl összesen akár már 11-14 plusz parlamenti helyet is hozhatna Orbánnak.
A határon túliak egyszerűsített honosítás révén szerzett magyar állampolgársága most korlátozott választójogot ad, mert állandó magyarországi lakcím hiányában csak az országos pártlistákra szavazhatnak – egyszerűsített módon, levélben. Az általuk leadott szavazatokat a 93 listás mandátum elosztásánál veszik figyelembe – ide “öntik” a magyarországi listás szavazatokat és a kompenzációs szavazatokat is. Magyarán a 93 mandátum elosztásába szólnak bele korlátozott módon
A magyar választási rendszerben nagyobb súllyal rendelkező, 106 mandátum sorsáról döntő egyéni képviselőjelöltre nem szavazhatnak. A külhoni egyéni választókerületek kijelölésével és az ottani szavazással, ezt a választójogot bővítenék ki, és hatványoznák meg vele a rendre 95 százalék felett a Fideszt támogató szavazók befolyását.
Képviselőimport Kolozsvárról és Zentáról Budapestre
Egyelőre sem Magyar Péter, sem Hadházy Ákos információi, sem az azokra adott kormányzati reakció alapján nem tudhatjuk biztosan, hogy létezik-e egyáltalán ilyen terv, azt pedig főleg nem, hogy ha igen, akkor meg is valósítja ezt az ötletét a 2026-os parlamenti választás előtt a Fidesz – mondta a HVG kérdésére László Róbert.
A Political Capital választási szakértője felidézi, hogy a kormánypárt korábban hatalmi pozíciójával élve már számos lépést tett, amellyel újabb előnyöket biztosított magának. 2018-ban könnyített a levélszavazás feltételein, 2020-ban pedig az aktuális ellenzéki mozgásokra reagálva felemelte az országos listaállításához szükséges egyéni jelölszámot – akadályozva a koordinált jelöltállítást.
László Róbert szerint a külhoni magyarok lakta területeken kiosztható magyar (egyéni) parlamenti mandátumok újítása illeszkedhetne ebbe a sorba, de szerinte nem valószínű, hogy ez konkrét választókerületek kijelölésével járna más országok területén, így Romániában például aligha lesz egy önálló erdélyi meg egy partiumi körzet.