Április 3-án félmilliónál több választónak kevesebbet ér a szavazata, mint a többieknek
Mindenkinek egy szavazata lesz, csak éppen az az egy nem ér mindenhol ugyanannyit április 3-án. Százezreknek nem lesz „egyenlő” választójoga, mert a szavazatuk jóval kevesebbet ér majd egy képviselői mandátum eldöntésében másokénál. Ez ugyan törvénysértő állapot, mégsem változik, egyébként pedig volt ennél rosszabb is.
Jól hangzik, sőt még az Alaptörvényben is az szerepel, hogy egyenlő választójog van Magyarországon, ám a gyakorlatban ez nincs így. Április 3-án a választópolgárok egy-egy szavazata az egyéni képviselőjelöltek választásánál nem ugyanannyit ér majd a 106 választókerület mindegyikében az ország különböző pontjain:
Dombóváron 66 százalékkal többet nyom majd a latban az adott választókerületi (Tolna megye 2-es körzet) mandátumnak eldöntésénél egy ember voksa, mint Dunakeszin (Pest megye 5-ös körzet).
Ennek oka, hogy mindkét választókerület 1-1 képviselőt küld a Parlamentbe, de a két körzet népsűrűsége között van a legnagyobb különbség az országban. Míg a választói névjegyzékben Tolna 2-ben 58 786-an vannak, vagyis ott csaknem 59 ezer választásra jogosult dönthet a mandátum sorsáról, addig Pest 5-ben 97 595-en vannak a névjegyzékben, így ott, a parlamenti szavazásoknál ugyanúgy egy voksot leadó leendő képviselő mandátumáról 66 százalékkal több választó dönthet.
Valójában az egyenlőtlenség még függ a részvételi aránytól is, hiszen ahol kevesebben mennek el szavazni, ott még kevesebből, ahol többen, ott még több szavazatból képződik egy-egy mandátum.
De már az elméleti 66 százalékos eltérés is soknak hangzik, még ha a két végletről is van szó. De nézzük az átlagértéket: ha az összesen 7 768 087 magyarországi lakcímmel rendelkező választó (ők voksolhatnak egyéni jelöltre is, a külhoni lakcímmel bíró magyar állampolgárok csak listára) egyenlően oszlana el a 106 egyéni választókerületben, akkor mindenhol 73 283 fős átlag jönne ki.
Ehhez képest a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legutóbbi, február 8-i adatai szerint a leggyérebben lakott Tolna 2-es körzet szavazószáma 19,8 százalékkal marad el az átlagtól, míg a legnépesebb Pest megye 5-ös körzeté 33,1 százalékkal haladja meg az átlagot. Nyilvánvaló persze, hogy nem lehet úgy meghúzni a választókerületek határát, hogy pontosan ugyanannyi, 73 ezer szavazó essen mindbe.
Van tűréshatár, de 20 százalék már sok
Ezért a választási törvény megenged bizonyos tűréshatárt, amennyivel lefelé, illetve felfelé is el lehet térni az átlagtól, vagyis csak azt írja elő a jogszabály, hogy az egyes választókerületekben a választásra jogosultak száma “megközelítően azonos legyen”. Az eltérés “a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel" a törvény szerint 15 százalék is lehet az átlagtól.
A lakosságszám természetes változásai – születések és halálesetek –, valamint a népességmozgások miatt a választókerületek lakossága, és így a választásra jogosultak száma is változhat már két parlamenti választás közötti 4 év alatt is. Különösen az elnéptelenedő vidékeken vagy éppen a főváros gyorsuló ütemben benépesülő, agglomerációs településein, Pest megyében.
Megint jönnek, kopogtatnak: minden, amit a következő néhány hétről tudni kell
Borítékolhatóan április 3-ig lesznek kint. Szombaton az ajánlások gyűjtése kezdődött el, kampányolni viszont egészen a választás végéig lehet, aminek fontos terepe az utca. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, 500 érvényes aláírást kell összegyűjtenie két hét alatt. Az aláírások ellenőrzése után a jelöltet a helyi egyéni választókerületi bizottság veszi nyilvántartásba.
Azért, hogy ne boruljanak fel teljesen az arányok, a törvény előírja azt is, hogy az Országgyűlésnek kötelessége megváltoztatni a választókerületek határait az átlaghoz való közelítés érdekében, ha lefelé vagy felfelé az eltérés eléri a 20 százalékot. Jelenleg utóbbi, a 20 százalékot meghaladó többlet – ez 87 940-nél több szavazót jelent – okoz nagyobb gondot: hét ilyen érintett körzet is van.
Az említett, Dunakeszi központú Pest megye 5-ös választókerületen kívül ilyen még a Pest megye 2-es, 3-as, 6-os, 7-es, 8-as és 11-es körzet is. A hét körzetben a választásra jogosultak száma 646 589 – ennyien vannak, akikre igaz, hogy – a törvény meglehetősen tág, 20 százalékot jelentő tűréshatárán is túlmenően – nem rendelkeznek egyenlő választójoggal az ország más pontjain élőkhöz képest.
A hét Pest megyei körzet mellett van két másik is, amelyik közel van a +20 százalékos értékhez: Pest 1-es választókerülete 18,6, Csongrád-Csanád 2-es pedig 18,2 százaléknál van. A lista másik végén, a –20 százalékos különbséget egyelőre egy választókerület sem éri el, viszont annak a közelében három is van: az említett Tolna 2-es 19,8, Tolna 3-as 19,6, a Budapest 5-ös körzet pedig 19,3 százalékkal.
Előbb támogatta a Fidesz, aztán mégse
A hét, az átlagtól felfelé 20 százalékot meghaladóan eltérő választókerület elvileg nem is létezhetne, hiszen az ilyen fokú aránytalanságok felszámolására törvény kötelezi az Országgyűlést. Ám ezt a törvényhozás figyelmen kívül hagyja. Mivel a választási törvény csak kétharmaddal módosítható, ez elsősorban a kormánypárti kétharmad – Orbán szavaival a „133 bátor” képviselő – felelőssége.
A törvénysértő mulasztásra ráadásul nem lehet kifogás, hogy nem tudtak a problémáról, hiszen az régóta fennáll. Sőt, az NVI 2020 nyarán lemondott elnöke, Pálffy Ilona még elő is készített egy módosítást, amely korrigálta volna az akkor még csak két, 20 százalékosnál nagyobb eltérést mutató Pest megyei körzet, a Pest 2-es és Pest 5-ös határát, a 12 megyei körzetből 11-nek az átszabásával.
A Pálffy-javaslatot a kormánypártok annak ellenére nem nyújtották be az Országgyűlésnek, hogy a törvény a változtatásra is szab határidőt: a körzethatárokhoz a parlamenti választást megelőző év végéig lehet nyúlni, vagyis 2020 végéig – éppen azért, hogy az aktuális többség ne változtathassa meg a játékszabályokat közvetlenül a választás előtt, pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően.
A törvényi határidőhöz közeledve a kormány helyett végül egy ellenzéki politikus, Szabó Tímea (Párbeszéd) nyújtotta be 2020 novemberében a Pálffy-javaslatot. Az indítványt az Országgyűlés szakbizottságában még megszavazták a fideszesek is, aztán azonban meggondolták magukat, és 5 nappal később a parlamenti végszavazáson már ellene voksoltak, így a körzethatárok végül nem változtak.
| Nem számított volna |
A Pálffy-Szabó javaslat kormánypártok általi végső elutasítása azért is volt meglepő, mert a szakbizottsági támogatás után készített elemzésében a 21 Kutatóközpont arra jutott, hogy a módosítás nem befolyásolná a 2022-es választási esélyeket: a választókerületi határok átrajzolása minimális lett volna és érdemben egyik politikai oldalnak sem kedvezett volna, miközben – megállapításuk szerint – a tágabb értelemben vett kampánykörnyezet “már így is rendkívül egyoldalú: a választói akaratot a Fidesznek erősen kedvező módon torzítja.“ |
Volt ez már sokkal aránytalanabb is
Tény, hogy a nyilvánvaló mulasztásos jogsértés ellenére nemcsak a Fidesz–KDNP nem siet rendezni a körzethatárokat, hanem hasonló helyzetben a baloldali kormányok, meg az első Orbán-kabinet is halogatta a döntést. A választókerületekben ugyanis a rendszerváltás óta erős aránytalanságok voltak, még nagyobbak is a jelenleginél. Korábban egy 1990-es minisztertanácsi rendelet szabta meg a körzethatárokat.
Ezekhez annak ellenére nem nyúltak 22 évig, hogy több mint kétszeres különbségek is kialakultak a lakosságszámokban, és a körzethatárok felülvizsgálatára 2005-ben az Alkotmánybíróság is határozatban kötelezte az Országgyűlést. A 2010-es választás előtt mégsem történt semmi, a Fidesz első kétharmados győzelme tehát alkotmánysértő kerülettérkép mellett született meg.
Mégsem merült fel soha a 2010-es választás illegitimitása, de ennek az a legfőbb oka, hogy a Fidesz akkor 176-ból 173 kerületet megnyert, tehát teljesen mindegy volt, hol húzódnak a kerülethatárok”
– mondta a hvg.hu-nak a Political Capital választási szakértője, László Róbert. Pedig akkor nem is a mostani 1,66-szoros volt az arány a két végletnek számító választókerület szavazói között, hanem 2,75-szörös (Veszprém megye 6-os körzet 26 982 választó, Pest megye 12-esben pedig 74 249).
Az aránytalanságokat végül a Fidesz-kétharmad 2011-ben az új választójogi törvényben szüntette meg, teljesen újrarajzolva a már a kisebb parlamenthez tartozó 106 egyéni választókerületet. Ekkor írták elő – amúgy a Velencei Bizottság javaslatára – a 15 százalékos tűréshatárt, és ekkor építették a törvénybe a módosítási kötelezettséget 20 százalékos eltérésnél, amit aztán most nem tartanak be.
Az egyébként, hogy kicsúsztak a jogszabály által szabott 2020 végi határidőből, a kreatív jogalkotásban jártas Fideszt nem kellene, hogy zavarja, hiszen kértharmaddal ez a szabály is megváltoztatható. Ám – amint arra a tavaly decemberi kormányinfón a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor kormányfő és Gulyás Gergely miniszter is utalt –, további változtatás nem várható.
„Ez nem Amerika, ahol a választások előtt még lehet módosítgatni eljárási szabályokat” – mondta akkor Orbán, alig egy hónappal azután, hogy a választási eljárási szabályokhoz ugyan valóban nem nyúltak, de egy kormánypárti törvénymódosítás mégis legalizálta a fiktív lakcímre való tömeges átjelentkezéssel elkövetett választási csalást.
Mandátumok sorsa dőlhet el azzal a kiskapuval, amit most a kormány kinyitott
A választási szabályokon nem változtatott, mégis legalizálja a fiktív lakcímre való tömeges átjelentkezéssel elkövetett választási csalást a kormánypárt törvénymódosítása, ami szerintük nem is erről szól. Mégis, a lényeg: egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum, ha erre szándék van.
Azon a kormányinfón egyébként Gulyás a mulasztásos törvénysértésre „enyhítő körülményként” említette, hogy korábban a legnagyobb különbség volt „háromszoros, tehát 300 százalékos is”, míg most „néhány helyen 20 százalék fölé csúszott”. Csakhogy félrevezető összehasonlítást tett, hiszen a 20 százalékos, átlagtól való eltérést vetette össze az említett 2,75-szörös, végleteket jelző aránnyal.
| Kövér beismerte a „bűvészkedést” |
Éppen négy éve, nem sokkal a választások előtt, 2018 februárjában szivárgott ki Kövér László beszéde, amelyben a fideszes házelnök elismerte, hogy korábban „bűvészkedtek” a választókerületek határainak meghúzásakor, de szerinte csak annyira, „mint a ‘90-es évek törvényében, amit a szocik alkottak meg”. Kövér arról is beszélt, hogy „az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába (…) Isten őrizz, hogy labdába rúgjanak.” |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az életét tenné arra Márki-Zay Péter, hogy az ellenzék megnyeri a választást
Napokon belül érkezik az ellenzék választási programja, amelyben Márki-Zay Péternek hatvan pontja szerepel. A miniszterelnök-jelölt ezek mellett szakpolitikai tervekről, elszámoltatásról, futó kormányzati beruházásokról és az orosz-ukrán konfliktusról is beszélt a Partizánban.
A döntő választási ütközetek: megmutatjuk, kik csapnak össze a billegő körzetekben
A Fidesz-KDNP is megnevezte egyéni jelöltjeit az országgyűlési választásra, így már látszik, hol kik csapnak össze. A választás 32 körzetben lesz igazán szoros, cikkünkben ezeket vesszük végig. A jelenlegi adatok alapján az ellenzék 12 helyen fordíthat, itt Orbán Viktor több korábbi indulót lecserélt.
