Élesen bírálja az Alaptörvény tizenötödik módosítását, azon belül is a nemi meghatározásról szóló passzusokat Frölich Róbert főrabbi és Gábor György vallásfilozófus a Szombat portálon megjelent közös cikkünkben.

Mint írják, a „pihekönnyű szilárdságú Alaptörvény gránitszilárdságúan tudatlan jogalkotója” a teremtés sorrendjére hivatkozik, amikor férfiról és nőről beszél, ezzel azonban szelektíven olvassa a Bibliát. Mózes első könyvének első fejezetének 27. versében például nem sorrendben, egymást követően, hanem egyszerre, egy azonos pillanatban valósul meg a teremtés – hívják fel a figyelmet a szerzők.

„A jogalkotó jól láthatóan semmivel sincs tisztában, hiszen ugyan a teremtés sorrendjére hivatkozik, ám a Babilóniai Talmud Pszáchim traktátus 6b oldalán olvassuk, (…) hogy nincs időrendiség a Tórában. Következésképp nem mondhatjuk, hogy valamely esemény biztosan megelőzött egy másikat, hacsak nem következnek egymásból” – teszik hozzá.

Kiemelik azt is, hogy a Berésit Rábbá midrásgyűjtemény szerint Isten androgünosznak, azaz kétneműnek alkotja meg az embert. „Hol vagyunk még a genderkérdések korától, az apa férfi, az anya nő fekete-fehér kinyilatkoztatásától?” – írják, hozzátéve, hogy Isten képmása és hasonlatossága nem osztható fel nemekre, és nem mondható, hogy valamelyik megelőzné a másikat.

Frölich és Gábor cikkének végén tanácsokat is megfogalmaznak a kormánynak, például az „amúgy is egyre inkább elkanászosodó MTA” is végezhetné a teremtés sorrendje szerinti hierarchiában a kutatásait, aminek a megteremtése pedig nem szerepel a Bibliában, azt csak állampolgárságtól való megfosztás terhe mellett lehessen tanulmányozni.

Végezetül egy újabb idézetet hoznak a Tórából, amikor ugyanis azt Mózes írja és az ember megteremtéséhez ér, megkérdezi Istent, hogy „nem lesz ez muníció a hitehagyottaknak?” Isten válasza erre úgy szól, hogy aki tévedni akar, hadd tévedjen. „A fenti rabbinikus hagyomány szerint is tehát hülyének lenni állampolgári jog” – zárják publicisztájukat.