Az ügyvédek szakmai egyesülete tételesen felsorolja, milyen jogi problémák vannak Orbánék legújabb törvényjavaslatával

A szervezet szerint a törvény súlyos csapást mér a magyar közéletre, mivel közvetlenül lesz képes személyek és szervezetek életét, gazdálkodását, tevékenységét befolyásolni. Most tételesen összegyűjtik, hogy milyen jogi problémák merülnek fel a törvénytervezettel.

  • HVG

Az Ügyvédkör, a jogászok egy szakmai egyesülete is reagált az benyújtott arra a törvényjavaslatra, mely felhatalmazza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SzuHi), hogy a kormány listájára terjesszen fel külföldről pénzt kapó szervezeteket, majd szankcionálja azokat.

https://hvg.hu/itthon/20250514_Reakciok-az-atlathatosagi-torvenyre

Meglátásuk szerint a jogszabálytervezet számos olyan szubjektív elemet tartalmaz, amely az alkalmazása során súlyos károkat okozhat a magyar közéletben, ellehetetlenítheti olyan szervezetek munkáját, akiket a kormány befolyásoló szervezetnek minősít.

Szuverenitásvédelmi inkvizíció
Marabu

Tisztázzák, hogy a SzuHi átláthatatlan és szabályozatlan tematika alapján minősít, és a kormány dönt. Felhívják rá a figyelmet, hogy akit befolyásoló szervezetnek minősítenek, azt jegyzékbe veszik, a vezető tisztségviselőit, alapítóit és felügyelőbizottsági tagjait kiemelt közszereplőnek minősítik mint irányítókat, és vagyonnyilatkozat tételére kötelezik.

Meglátásuk szerint ezzel lényegesen bővül a kiemelt közszereplők köre, és el fogja lehetetleníteni az érintett alapítványok, egyesületek vagy gazdasági társaságok irányítóinak a magán- és üzleti életét.

https://hvg.hu/itthon/20250514_kulfoldi-tamogatas-szuverenitasvedelmi-hivatal-torvenyjavaslat-kulfoldi-tamogatas-ado-egy-szazalek

Szakmai állásfoglalásuk szerint „a kiterjesztés súlyosan sérti az érintett személyek alapvető jogait”.

„Vajon ki fog a továbbiakban irányító szerepet vállalni a minősített szervezetekben?” – teszik fel a kérdést.

Teljesíthetetlen feltételnek minősítik a támogatók részéről megkövetelt, két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott teljes bizonyító erejű okirat nyújtását, mely – lévén nincs megjelölve értékhatár – minden értékű támogatásra vonatkozik.

A nyomon követésre a jogszabály szinte teljes felügyeletet ír elő a pénzintézetek részére, amelyről a NAV-ot értesíteniük kell. Szerintük ez oda fog vezetni, hogy a pénzintézetek nem fogják tudni eldönteni, hogy mely fizetési műveletek eshetnek engedélykötelesség alá, ezért várhatóan mindent jelenteni fognak a NAV-nak.

Azt is kiemelik, hogy a NAV definiálatlan szempontok szerint dönt majd a tranzakció engedélyezéséről, vizsgálatáról, amely akár hat hónapig is eltarthat. A megbélyegzett szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor, szinte szabályozatlanul akadályozható vagy akár meg is szüntethető – állítják.

„A jogszabálytervezet nincs összhangban az Alaptörvénnyel és számos egyéb, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal” – írja a szervezet.

Az Ügyvédkör azt is tételesen kifejti, hogy milyen jogi problémákat látnak a törvényjavaslatban:

  • Az ellenőrzés túlterjeszkedik a közigazgatási eljárás törvényben rögzített kereteken, mivel a hatóság tanú pozícióba helyezi az eljárás alá vont személyeket.
  • Kötelezheti őket akár a védett adatok átadása kapcsán úgy, hogy magának kell bizonyítékokkal alátámasztania vallomása tényállításainak valódiságát, ami nem biztosítja azokat az eljárási garanciákat, amelyek más eljárásban mindenkit megilletnek. „Mindez súlyosan sérti a személyek védelemhez való jogát.”
  • A helyszíni ellenőrzés kutatást, motozást, lefoglalást jelent, ami a büntető törvénykönyvből ismert, nem pedig a közigazgatási eljárástokból. Autókat, lakásokat, irodákat kutathatnak át és iratokat, számítógépeket, telefonokat vizsgálhatnak meg – bármit, ahol bizonyíték lelhető fel.
  • A kormány döntése ellen nincs jogorvoslat, kizárólag a NAV határozataival szemben lehet a Kúriához fordulni, nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz. A Kúria nem változtathatja meg a NAV döntését, így ezúton nem sok mindent lehet tenni.
  • „A Kúria mint a legfőbb igazságszolgáltatási szerv közvetlen bevonása önmagában is atipikus, a döntés megváltoztatásának kizárása pedig egyenesen példátlan.” A kormány számos érzékeny döntési területet helyezett a Kúria kezébe, amelynek elsődleges oka lehet, hogy megfossza az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. Ez sérti a személyek hatékony jogorvoslathoz való jogát.

https://hvg.hu/itthon/20250514_Orban-korabban-meg-azt-mondta-hogy-sohasem-hallgattatna-el-azokat-akikkel-nem-ert-egyet-ebx

Hozzászólások