Az orosz elnökben azonban így is többen bíznak, mint az ukrán államfőben.
A június 24–25-én Hollandiában zajló NATO-csúcs alkalmából tette közzé az Észak-atlanti Szövetség, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő népszerűségét kutató felmérését a Pew Research.
A NATO megítélését tizenhárom tagállamban vizsgálták, és az eredmények szerint a megkérdezettek 66 százaléka pozitívan tekint rá. A katonai szövetség Lengyelországban a legnépszerűbb 81 százalékos támogatottsággal, Görögországban viszont csak az emberek 28 százaléka gondolkodik róla kedvezően.
Ami Magyarországot illeti, itt az emberek 68 százaléka vélekedik pozitívan a NATO-ról, ami nagyjából változatlan a 2024-es 67 százalékhoz képest. Négy vizsgált tagországban – Magyarországon, Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – a magukat baloldalinak vallók nagyobb arányban tekintenek pozitívan a NATO-ra, mint a jobboldaliak.
A Pew Research Putyin és Zelenszkij népszerűségét huszonöt országban kutatta. A megkérdezettek 84 százaléka nem bízik Putyinban, 79 százaléknak pedig Oroszországról is negatív a véleménye. A Putyinról alkotott kép azonban néhány országban – Magyarországon, Görögországban, Olaszországban, Mexikóban, Törökországban és az Egyesült Államokban – pozitívabb lett a tavalyihoz képest.
A magyar válaszadóknak jelenleg a 32 százaléka bízik az orosz elnökben, szemben a tavalyi 23 százalékkal. A jobboldali magyarok és a Fidesz szavazói általában jobban bíznak Putyinban: míg korábban csak 36 százalékuk vélekedett róla pozitívan, ma már 54 százalékuk.
Zelenszkij megítélése ennél vegyesebb képet mutat: a vizsgált huszonöt országban az emberek 45 százaléka ítéli meg pozitívan, és majdnem ugyanennyien nem bíznak benne. A Zelenszkijbe vetett bizalom Magyarországon 17 százalékról 23-ra nőtt 2024 óta. Hazánkban tehát 9 százalékponttal többen bíznak Putyinban, mint Zelenszkijben.
A felmérés 31 938 felnőtt megkérdezésével készült január 8. és április 26. között, vagyis az Oroszország elleni ukrán dróntámadások és a két ország közötti béketárgyalások legutóbbi fordulója előtt.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
