Egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett különítménynek nem a Tisza volt az első munkája, évek óta az ellenzékre dolgoznak illegális, titkosszolgálati módszerekkel.
Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.
Az intézet szerint a Mi Hazánk és a DK is a parlamentbe jutás küszöbén táncol.
A szavazás estéjén a listákra leadott szavazatoknak a 92-95 százalékát, az egyéni választókerületi jelöltekre leadott voksoknak pedig a 94-97 százalékát fogják megszámolni.
A propagandamédia egy állítólagos ukrán álláshirdetést kapott fel, de Rácz András Oroszország-szakértő szerint valószínűbb egy hamis zászlós művelet, amely során orosz provokátorok jönnek Magyarországra.
Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottra.
A kis pártok közül csak a Mi Hazánk juthat be, és arra sem számít, hogy a Tisza és a Fidesz jelöltjein kívül bárki labdába rúghat az egyéni körzetekben.
Továbbra is csak tárgyalások folynak az Egyesült Államok által biztosított pénzügyi védőpajzsról, végleges megállapodás még nem született – derült ki a csütörtöki kormányinfón. Gulyás Gergely miniszter a 12 pontos orosz-magyar megállapodásról azt mondta, hogy erről egy évtizedek óta létező gazdasági vegyesbizottságban állapodtak meg.
Egy orosz portál oknyomozása szerint a 47 alkalmazottból 15 bizonyítottan, további 6 pedig feltételezhetően rendelkezik titkosszolgálati kötődéssel.
A rendőrségnél papíron nincs létszámhiány, gyakorlatilag az állomány fejnehézzé vált, a végrehajtó állomány kiürült. Nagy a fluktuáció, a fizetések alacsonyak, aki meg akar élni, kénytelen másodállást vállalni.
Sebők Krisztián, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Végrehajtói Kar egykori munkatársa a Partizánnak adott interjút, és magával vitt egy hangfelvételt is.
A legtöbb érvényes szavazási iratot olyan választók juttatták vissza, akik romániai értesítési címet adtak meg.
A négy évvel ezelőtti miniszterelnök-jelölt szerint a régi ellenzék „egyik fele hülye, a másik fele áruló”, ezért Magyar Péter jól teszi, hogy nem foglalkozik velük.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Donald Trump kormánya szeirnte túlságosan megbízik Vlagyimir Putyinban.
Varga Zs. András neve ettől függetlenül elhangzott a díszvendégek között. A Kúria szerint a Magyar-Amerikai Barátság Napja állami rendezvény volt, az elnöknek pedig minden oka megvolt, hogy elfogadja a miniszterelnök meghívását.
A vizsgálat, ha egyáltalán megindítják, hónapokig elhúzódhat.
Hogyan szervezték meg első interjúja közlését? Hogyan viselte, hogy célkeresztbe került? Miért mondott fel, és mik a tervei? Vállalna politikai szerepet? Ezekről is kérdeztük a volt századost, aki nemrég a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a titkosszolgálat hogyan próbálta meg bedönteni a legnagyobb ellenzéki pártot.
A jólét vagy a biztonság ígéretétől a világnézeti azonosulásig számos tényező befolyásolja, kinek miért szimpatikusabb egyik vagy másik párt. A Medián az ikszelők egyéni motivációit is feltérképezte.
Ha nem lenne elég, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek csempészett volna uniós iratokat, Szijjártó Péter a Washington Post szerint Iránnak is segítséget ajánlott fel. Közben a Medián sima kétharmadot vár a választások előtt a Tisza Párttól, Magyar Péter pedig folytatta országjárását. Ez itt a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
