Tetszett a cikk?

A kormány júliusi 29-ei határozata szerint a jövőben az állami társaságok vezetőinek fizetése csak a gazdasági társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési mértékkel megegyezően emelkedhet, de ha az üzleti tervben foglalt átlagkereset-emelkedést túllépnék a cégnél, akkor a vezető nem kaphat prémiumot.

A Határozatok Tára 33. számában közzétett információk szerint a vezető prémiumban részesítésének feltételeit évente az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonához, a foglalkoztatottak létszámához, valamint az értékesítés nettó árbevételéhez igazítottan a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet szabályzatában kell meghatározni.
A prémium éves mértéke nem haladhatja meg a vezető éves személyi alapbérének 80 százalékát, veszteséges gazdálkodás esetén pedig a vezető alapbérének 50 százalékát. A határozat szerint az előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a prémium meghatározott összegét 20 százalékponttal kell csökkenteni. A határozat azt is előírja, hogy a vezetőnek vissza kell fizetnie felvett prémiumelőlegét, ha a cég a gazdasági év végére nem teljesítette az előírt feltételeket.
Nem fizethető díjazás a vezető tisztségviselőknek, felügyelő bizottsági tagoknak a cég felszámolásától kezdődően. A kormány határozata szerint a végelszámolás megindításától kezdődően a vezető tisztségviselőnek, a felügyelő bizottság tagjának díjazását feladataik és felelősségük csökkenése miatt arányosan indokolt csökkenteni.
A határozat értelmében amennyiben a vezető polgári jogi jogviszonyban áll, kezdeményezni kell a szerződés, illetve a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatást előíró határozat módosítását azzal, hogy a vezetőt a megbízási díjon felül egyéb juttatás ne illesse meg. A polgári jogviszonyon alapuló díjazásának arányban kell állnia a vezető munkavégzésével, felelősségével, a társaság előző éves gazdasági eredményével és a foglalkoztatottak létszámával.
A határozat hatálybalépését megelőzően az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezeteknél kezdeményezni kellett a megkötött munkaszerződések közös megegyezéssel történő módosítását úgy, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások a határozatban meghatározott mértékben illessék meg.
Összességében mintegy 100, az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó, 100 százalékos és többségi állami tulajdonú társaságnál mintegy 1000-1200 emberre vonatkozik a kormány határozata. Sarkadi Nagy Barna, az Állami Vagyonkezelő Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese nem számít olyan esetre, hogy nem tudják közös megegyezéssel módosítani a szerződéseket, de ha mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor "meg kell szakítani a munkaviszonyt". (MTI)
Japán azt kéri Kínától, hogy hagyjon fel az anális koronavírustesztekkel

Japán azt kéri Kínától, hogy hagyjon fel az anális koronavírustesztekkel

Újabb négy országból jöhetnek az üzleti utazók

Újabb négy országból jöhetnek az üzleti utazók

Videó: Megcsinálták a világ első iMac-jét, amiben az M1 processzor dolgozik

Videó: Megcsinálták a világ első iMac-jét, amiben az M1 processzor dolgozik