A katasztrófaelhárító szakembereket már az ENSZ szabványának megfelelően képzik
A katasztrófák helyszínére érkező kutató-mentőcsapatok szakmai felkészültségének javítása és a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében kezdődött tanfolyam hétfőn az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szervezésében.
Tatár Attila vezérőrnagy, katasztrófavédelmi főigazgató ismertetése szerint a tanfolyam célja, hogy az azt elvégző speciális mentőszervezetek tagjai képesek legyenek megfelelni a nemzetközi feltételeknek. Mint mondta, a közelmúltban – például az algériai földrengésnél – előfordult, hogy nem megfelelően felkészült mentőcsapat érkezett a helyszínre, sőt az is megtörtént, hogy hívatlanul mentek oda.
Az ENSZ tavaly áprilisban fogadta el a világszervezet Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) és a Nemzetközi Kutató-Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) szakemberei által kidolgozott javaslatot a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban résztvevő kutató-mentő csapatokra vonatkozó minősítési és akkreditációs rendszerre. Magyarország a közelmúltban csatlakozott ehhez az INSARAG-rendszerhez.
Az OKF által szervezett tanfolyam első fázisában, februárban a „kiképzők kiképzése" zajlott, vagyis azon szakembereké, akik most októberben a kutató-mentő civil szervezetek felkészítését végzik majd. Az OKF országos és területi szerveinek hivatásos szolgálatot teljesítő munkatársai, a Vám- és Pénzügyőrség, a Határőrség, a Magyar Vöröskereszt, valamint Macedónia, Szerbia-Montenegró, Szlovénia és Ukrajna képviselői vettek részt a februári képzésen.
A képzési rendszer második fázisa a hétfőn kezdődött ötnapos felkészítő tanfolyam, ahol már a ténylegesen kutató-mentő civil szervezetek képviselőit oktatják. A jelentkező mentőcsapatok tagjai Isaszegen elméleti, Szentendrén pedig gyakorlati felkészítést kapnak. A tananyagban nemcsak az ENSZ katasztrófareagálási rendszeréről lesz szó, hanem a hazai beavatkozásokhoz szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókról is. A gyakorlat során a speciális mentőcsoportok bebizonyíthatják, hogy katasztrófa-helyzetben az INSARAG-irányelveknek megfelelően tudnak nemzetközi szinten beavatkozni, reagálni.
Tatár Attila közölte, hogy a mostani képzésen 18 magyar, 3 macedón, 1 szerb-montenegrói, 3 szlovén és 3 ukrán mentőcsapat-tag vesz részt. Mint mondta, legalább még három ilyen tanfolyamra lesz még szükség ahhoz, hogy Magyarország megfelelő tartalékkal rendelkezzen nemzetközi felkérés esetén. Eddig a szervezők összesen 23 szervezettől kapták vissza a regisztrációs adatlapokat. A legismertebb hazai alakulatokat tömörítő Miskolci Mentőegységek Szövetségének két helyet ajánlottak fel, azonban ők ezt nem fogadták el, hanem 32 főt szerettek volna küldeni a képzésre. Ekkora létszámot azonban az OKF nem tudott volna fogadni.
Az OKF korábbi tájékoztatása szerint az egységes minősítési és akkreditációs rendszerrel az ENSZ azt akarja elérni, hogy a mentőcsapatok megfeleljenek három alapvető kritériumnak: legyenek olyan kapacitásaik, amelyek segítségével képesek megmondani, a romok alatt hol fekszenek áldozatok; legyenek olyan felszereléseik, amelyekkel a felderített áldozatokat biztonságosan ki tudják szabadítani; illetve álljanak rendelkezésükre olyan orvosi berendezések, amelyekkel megmenthető az áldozatok élete. A BM OKF nyilvántartásában 67 magyarországi mentőszervezet található, több mint 1300 taggal. (MTI)
Az ENSZ tavaly áprilisban fogadta el a világszervezet Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) és a Nemzetközi Kutató-Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) szakemberei által kidolgozott javaslatot a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban résztvevő kutató-mentő csapatokra vonatkozó minősítési és akkreditációs rendszerre. Magyarország a közelmúltban csatlakozott ehhez az INSARAG-rendszerhez.
Az OKF által szervezett tanfolyam első fázisában, februárban a „kiképzők kiképzése" zajlott, vagyis azon szakembereké, akik most októberben a kutató-mentő civil szervezetek felkészítését végzik majd. Az OKF országos és területi szerveinek hivatásos szolgálatot teljesítő munkatársai, a Vám- és Pénzügyőrség, a Határőrség, a Magyar Vöröskereszt, valamint Macedónia, Szerbia-Montenegró, Szlovénia és Ukrajna képviselői vettek részt a februári képzésen.
A képzési rendszer második fázisa a hétfőn kezdődött ötnapos felkészítő tanfolyam, ahol már a ténylegesen kutató-mentő civil szervezetek képviselőit oktatják. A jelentkező mentőcsapatok tagjai Isaszegen elméleti, Szentendrén pedig gyakorlati felkészítést kapnak. A tananyagban nemcsak az ENSZ katasztrófareagálási rendszeréről lesz szó, hanem a hazai beavatkozásokhoz szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókról is. A gyakorlat során a speciális mentőcsoportok bebizonyíthatják, hogy katasztrófa-helyzetben az INSARAG-irányelveknek megfelelően tudnak nemzetközi szinten beavatkozni, reagálni.
Tatár Attila közölte, hogy a mostani képzésen 18 magyar, 3 macedón, 1 szerb-montenegrói, 3 szlovén és 3 ukrán mentőcsapat-tag vesz részt. Mint mondta, legalább még három ilyen tanfolyamra lesz még szükség ahhoz, hogy Magyarország megfelelő tartalékkal rendelkezzen nemzetközi felkérés esetén. Eddig a szervezők összesen 23 szervezettől kapták vissza a regisztrációs adatlapokat. A legismertebb hazai alakulatokat tömörítő Miskolci Mentőegységek Szövetségének két helyet ajánlottak fel, azonban ők ezt nem fogadták el, hanem 32 főt szerettek volna küldeni a képzésre. Ekkora létszámot azonban az OKF nem tudott volna fogadni.
Az OKF korábbi tájékoztatása szerint az egységes minősítési és akkreditációs rendszerrel az ENSZ azt akarja elérni, hogy a mentőcsapatok megfeleljenek három alapvető kritériumnak: legyenek olyan kapacitásaik, amelyek segítségével képesek megmondani, a romok alatt hol fekszenek áldozatok; legyenek olyan felszereléseik, amelyekkel a felderített áldozatokat biztonságosan ki tudják szabadítani; illetve álljanak rendelkezésükre olyan orvosi berendezések, amelyekkel megmenthető az áldozatok élete. A BM OKF nyilvántartásában 67 magyarországi mentőszervezet található, több mint 1300 taggal. (MTI)